Osztrák-magyar csapatok a nyugati fronton

Publikálás dátuma
2018.09.14 12:20

Fotó: /
Hol harcoltak dédapáink egy évszázada ilyenkor? A Népszava korabeli tudósítása
A csütörtöki esti német jelentés röviden hírül adta, hogy ántánt-csapatok támadást indítottak a St. Michele-iv ellen. A pénteki jelentés már részleteket is közöl. E szerint a németek a támadás után, be sem várva a harc eldöntését, a St. Mihiel-ivet kiürítették, hogy elkerüljék a tervbe vett kétoldali átkarolást. A nyugati fronton a harcvonal a Maas és Mosel között megindult küzdelemmel kiszélesedett. A támadás nem jött váratlanul.

Svájci lapok már egy hét előtt jelentették, hogy alighanem támadás indul meg a Maas és a Mosel között. Az ántánt még folytatja az offenzívát Ypern és Reims között is, de egyúttal támadást kezdett a frontnak azon a szakaszán is, amely közel van Lotharingiához. St. Mihiel és a várost védő Camp des Romains-erőd még a háború legelején, 1914. szeptember 25-én került német kézre. Egyelőre csak a St. Mihiel- hajlásról van szó, de minthogy az ántántnak nyilván az a szándéka, hogy döntést erőszakoljon ki a harctéren, valószínű, hogy a támadást kiterjeszti a St. Mihieltől észak-nyugatra húzódó verduni frontra is.

A németek erre a támadásra is számítanak. A minap közölte egy bécsi újság, hogy osztrák- magyar csapatok érkeztek a verduni frontra. A pénteki német és osztrák-magyar jelentések már közlik is, hogy a St. Mihiel körüli harcokban osztrák-magyar csapatok is vesznek részt.

Arz jelentése szerint „St. Mihiel szakaszán a Combres-magaslattól délre erőteljes ellentámadással biztosították a német csapatok tervszerű visszavonulását."

 Népszava 1918. szeptember 14.
Témák
I. vh
2018.09.14 12:20
Frissítve: 2018.09.14 12:20

Cseh, szerb és román csapatok Magyarországon

Publikálás dátuma
2018.11.17 10:00

Fotó: /
A csehek és a románok olyan területeket is uralmuk alá akarnak venni, ahol a magyarság kétségkívül többségben van
Kramarz pénteki nyilatkozata után nem kérdéses, hogy az északmagyarországi megyékbe betört cseh csapatok rendes, reguláris csapatok. A kérdés lényege azonban nem azon fordul, hogy reguláris vagy irreguláris csapatok, hanem hogy erőszakosan akarnak elfoglalni magyar területeket.
A fegyveres erőszak, akárhonnan jön, akármelyik idegen terület ellen irányul: beleütközik a népek szabad önrendelkező jogának elvébe, Wilson elnök sarkalatos fölfogásába, A kormány tehát helyesen teszi, ha az idegen csapatok, illetve a körülöttünk keletkező új államok jogtalan törekvései ellen a nemzetközi békekonferenciához föllebbez, ahhoz a fórumhoz, amelynek hivatása lett, hogy a területi kérdéseket Wilson elveinek tiszta szellemében, a népek önrendelkező joga alapján megoldja.
A csehek és a románok olyan területeket is uralmuk alá akarnak venni, ahol a magyarság kétségkívül többségben van. Ez nyilvánvalóan hódító törekvés és a magyar nép önrendelkező jogának megsértése. Mi nem érintjük a tótok és a románok önrendelkező jogát; az igazságosság nevében megkövetelhetjük, hogy ők ne akadályoznák a mi önrendelkező jogunk érvényesítését. A kormány megkísérelte, hogy a románokkal békés megegyezésre jusson. Nem sikerült; a románság vezetői mereven ragaszkodnak jogtalan követeléseikhez is. Megkísérelte a kormány a tót nemzeti tanáccsal való megegyezést is; a tárgyalások még nem szakadtak meg, de Jászi miniszter úgy látja — alább közölt nyilatkozatában be is jelenti —, hogy a megegyezésre való kilátás itt is csekély. A cseh-szlovák és a román nép vezetőitől tehát nem remélhetünk megértést és igazságosságot.
Bízunk benne, hogy az ántánt-államok demokrata politikusai és szociáldemokratái nem engedik meghamisítani Wilson elveit és igazságot fognak követelni a magyar nép számára is.
Népszava 1918. november 17.
Témák
I. vh
2018.11.17 10:00
Frissítve: 2018.11.17 10:00

A magyar köztársaság

Publikálás dátuma
2018.11.16 12:00

Fotó: /
Nagy napra virrad szombaton a magyar forradalom.
A Nemzeti Tanács és a nagy néptömegek szombaton délben ünnepiesen kikiáltják a köztársaságot. A Nemzeti Tanács a köztársaság kikiáltására kiegészítette és kibővítette önmagát a legkülönfélébb társadalmi képviseletek és tömegszervezetek küldötteivel és az ország különböző vidékeinek képviselőivel. Szombaton délben valóban az egész ország népe, egész Magyarország dolgozó tömegei jelentik ki messzirehangzó és megmásíthatatlan szóval, hogy nem akarják többé a királyságot, nem tűrik többé a Habsburg-dinasztiát és szabad respublikát kívánnak alkotni.
A köztársaság ma már annyira befejezett tény, annyira a viszonyok vaskényszere teremtette és olyan mély gyökereket vert a magyar nép lelkében, hogy nincsen és nem lehet semmi olyan hatalom, ami föltartóztathatná diadalmas útjában. Éppen ezért válóban csak formaság és valóban nem fontos tény, ha a volt király most kifejezetten is kijelenti, hogy lemond minden részt-vételről az állami ügyek vitelében és már eleve is elismeri azt a döntést, amellyel Magyarország a maga jövendő államformáját megállapítja. Éppen ezért teljesen jelentéktelen, hogy némelyek egyáltalán érdemesnek tartották még egyszer Habsburg József személyét az előtérbe tolni és nagyon helyesen válaszolt erre a törekvésre az ex-főherceg, amikor megállapította, hogy a dolgok kialakulásába ő nem szólhat bele.
Végül is végleg bele kell nyugodniok, mindezeknek az uraknak, királyoknak és fő-hercegeknek, született törvényhozóknak é» erőszakkal és pénzen vásárolt képviselőknek, hogy többé semmiféle beleszólásuk nem lehet a dolgok kialakulásába, az ország ügyeibe. Nem jelent fontos eseményt, csupán csak jelképezője a helyzetnek, hogy a nyolc esztendős régi képviselőház ezen a szombat délelőttön ki fogja mondani a saját föloszlását. Példáját követni fogja a főrendiház is, úgy hogy a régi rendszer e két uralmi fellegvára ugyanazon a napon követ el harakirit, amikor elpusztul a régi rendszer legerősebb támasza, a királyság.
A nagy Nemzeti Tanács nem csupán a köz-társaságot fogja proklamálni szombaton délben, hanem már meg fogja szabni az új köztársaság alkotmányának alapelveit is. Ki fogja hirdetni az általános, egyenlő, titkos és nőkre is kiterjedő választójogot, a sajtó szabadságát, az egyesülés és gyülekezés szabadságát, a főrendiház végleges eltörlését és az egykamarendszer princípiumát, ki fogja hirdetni a községi és megyei választó-jog általánosságát. Ezeknek a nagy általános alapelveknek a kihirdetését nyomon fogja követni a részleges megvalósításuk is. A kormány már a hétfői hivatalos lapban közzéteszi és kihirdeti mindezeket az új elfogadott törvényeket.
A szombati nappal lezáródik a diadalmas magyar forradalom első fejezete.
Népszava 1918. november 16.
Témák
I. vh
2018.11.16 12:00
Frissítve: 2018.11.16 12:00