Trump leváltását szervezhette az igazságügyi miniszterhelyettes

Publikálás dátuma
2018.09.22. 09:27
Rod Rosenstein
Fotó: Brendan SMIALOWSKI / AFP
Rod Rosenstein amerikai igazságügyi miniszterhelyettes Donald Trump elnök elmozdításán munkálkodhatott és azt akarta, hogy titokban rögzítsék az elnök szavait - közölte péntek délután internetes oldalán a The New York Times.
A lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Rosenstein - aki egyúttal a 2016-os elnökválasztásokba történt állítólagos orosz beavatkozásokat vizsgáló FBI-nyomozást is felügyeli - tavaly azon munkálkodott, hogy miután titokban rögzítenék Donald Trump szavait, mozgósítson kormánytagokat is annak érdekében, hogy elmozdíthassák őt az alkotmány 25. kiegészítésére hivatkozva.
Az amerikai alkotmány 1967-ben elfogadott 25. kiegészítése értelmében a kormány tagjainak többsége vagy egy kongresszus által kijelölt testület az alelnök vezetésével alkalmatlanná nyilváníthatja az elnököt a feladatai ellátására.
Rosenstein 2017 tavaszán aktivizálta magát, nem sokkal azt követően, hogy Trump menesztette James Comeyt, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatóját - írta a The New York Times. Információi szerint a miniszterhelyettes a tárca és az FBI munkatársaival beszélt erről, azt tervezve, hogy a titokban készített felvételekkel a kormányzaton belüli káoszról terjeszt híreket.
Rod Rosenstein közleményben tagadta a lap állításait, amelyeket "pontatlannak" és "ténybelileg téveseknek" nevezett. Kárhoztatta a névtelen forrásokat is, azt állítva, hogy személyes érdekeik motiválják őket.
A The New York Times a cikkben közölte, hogy forrásai vagy olyan emberek, akikkel Rosenstein egyeztetett a tervéről, vagy olyanok, akiknek betekintésük volt és van az FBI és volt igazgatóhelyettese, Andrew McCabe eddig titkosított feljegyzéseibe. McCabe Comey elbocsátása után átmenetileg az FBI igazgatója volt, de az idén februárban Jeff Sessions tárcavezető menesztette őt.
McCabe ügyvédje, Michael Bromwich közölte: nincs tudomása arról, hogy a szóban forgó feljegyzéseket nyilvánosságra hozták volna. A lap részletesen írt arról is, hogy Rosenstein állítólag azt mondta McCabe-nek: rá tudja venni Jeff Sessions igazságügyi minisztert vagy John Kelly kabinetfőnököt arra, hogy vesse fel az elnök alkotmányos elmozdítását.
Szerző
Témák
Donald Trump

A tömegbe lőttek egy iráni katonai felvonuláson, sokan meghaltak

Publikálás dátuma
2018.09.22. 09:19

Fotó: ALIREZA MOHAMMADI / ISNA / AFP
Ismeretlenek lövöldöztek, az iszlamistákat és az Egyesült Államok "szövetségeseit" gyanúsítják.
A tömegbe lőttek ismeretlen fegyveresek Irán dél-nyugati részében, Ahvaz városában egy katonai felvonuláson - írja a Reuters.
Legalább 25-en meghaltak az újabb tájékoztatás szerint. Közülük 12-en az iráni forradalmi gárd tagjai. A polgári áldozatok között gyerekek is vannak, illetve egy újságíró is meghalt. Legalbb 60-an megsérültek.
Három fegyverest a helyszínen agyonlőttek, egy negyedik pedig kórházbaszállítása után belehalt sérüléseibe. Az állami média az iszlamista milicistákat gyanúsította a vérontással.
Később az országot vezető Ali Hoszajni Hámenei arról nyilatkozott, hogy a támadásért az Egyesült Államoknak a "régióban lévő szövetségesei" felelősek, és már készülnek ellenük a válasszal. Amerikai szövetségesként Iránban Szaúd-Arábiát és Izraelt szokták emlegetni.
A támadók célpontja a tiszti tribün lehetett, ahonnan magas rangú tisztviselők a dísszemlét nézték. A felvonulás egy az ország irakkal folytatott, 1980 és 1988 közti háborújának évfordulójához kapcsolódó országos rendezványsorozat részeké volt.
A támadást egyelőre nem vállalta magára egy szervezet sem.
Szerző
Frissítve: 2018.09.22. 17:47

A béke üzenetét várja a Baltikum Ferenc pápától

Publikálás dátuma
2018.09.22. 08:30

Fotó: Tiziana FABI / AFP
Hónapok óta készülnek a balti államok Ferenc pápa ma kezdődő látogatására. Az orosz fenyegetettség árnyékában centenáriumot ünneplő három ország izgatottan várja a katolikus egyházfő üzenetét.
Vilniusban, a litván fővárosban kezdi meg szombaton a szeptember 25-ig tartó apostoli látogatását Ferenc pápa. A balti országok számára 2018 centenáriumi év, ebből az alkalomból hívták meg a litván, lett, illetve észt világi és egyházi főméltóságok a katolikus egyházfőt is. A Szentszék március 9-én jelentette be a pápai vizit tényét és időpontját, a három kis balti ország azóta a várakozás lázában ég.  Szeptember 3-án a Tallinni Egyetemen konferenciát szerveztek Ferenc pápa globális vezetőként betöltött szerepéről, ezzel párhuzamosan pedig ugyanitt megnyitottak egy Ferenc pápáról szóló vándorkiállítást is. Philippe Jourdan katolikus püspök, észt apostoli adminisztrátor a SIR olasz katolikus hírügynökségnek még márciusban elmondta, mindhárom országban nagy a várakozás a béke üzenetére.  Noha a baltikumi országok vallási szempontból igen különbözőek, Ferenc pápa érkezését mindenhol pozitívan fogadta a nagyközönség. Az 1,3 milliós Észtországban például, ahol a lakosság kétharmada nem tartozik egyetlen egyház kötelékébe sem, a római katolikusok száma pedig mindössze 7 ezer, az utak mentén a pápa arcképével díszített transzparensek láthatók, az emberek várják a nagy eseményt, miközben azt remélik, hogy a világszerte nagy népszerűségnek örvendő egyházfő látogatása országukra tereli a nemzetközi közösség figyelmét. Philippe Jourdan a SIR-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: „A pápalátogatás megtiszteltetés az egész országnak, ahogy ez kitűnik a nagyon pozitív reakciókból is, amelyekkel a hír bejelentését fogadták. Voltak, akik meglepetésüknek adtak hangot, hogy a pápa ellátogat a kis Észtországba, amikor még nem kereste fel Spanyolországot vagy Franciaországot, vagy más nagy országokat. Nagy öröm a várt látogatás, amelyet néhány hónappal ezelőttig nem mertek elhinni” - idézte az apostoli adminisztrátor szavait a Vatikáni Rádió. A régióban még elevenen él II. János Pál pápa emléke, aki többször felemelte a szavát a 80 százalékban római katolikus Litvánia egyházának érdekében, 1984-ben a római Szent Péter téren megünnepelte Litvánia védőszentje, Szent Kázmér halálának 500. évfordulóját, és nyilvánosan bejelentette, hogy Litvániában szerette volna megtartani a megemlékezést, de Moszkva nem engedte meg. 1993-ban pedig a függetlenségét visszanyerő három ország mindegyikébe ellátogatot egy ötnapos apostoli út keretében, s azt hirdette, „Ne féljetek!”. A baltikumi szovjet megszállás és a kelet-közép-európai kommunista elnyomó rezsimek idején a térség lakói politikai kiállást vártak és kaptak a lengyel pápától. Ferenc viszont már elsősorban főpásztorként érkezik a balti országokba, és bár Oroszország agresszív külpolitikája félelmet kelt a régióban, a katolikus egyházfőtől ma már a béke üzenetét várják. „Ferenc pápa szerepe eltér II. János Pálétól Kelet-Európában. Az azonban nem titok, hogy a balti népek félelemben élnek, legyen az megalapozott vagy sem. A pápa látogatása arra is szolgál, hogy nemzetközi szinten is békét adjon, és az emberek ezt érzik itt” - mondta Philippe Jourdan püspök. Az etnikai feszültségektől egyáltalán nem mentes balti államokban Ferenc pápa vélhetően a vallások és etnikumok békés együttélésére hívja fel a figyelmet.   

A gyűlölet ölte meg

A mai napnak, szeptember 22-nek magyar vonatkozású kiemelkedő római katolikus eseménye is van: ma avatják boldoggá a moldvai csángó Antal Veronikát, ferences harmadrendi világi hívőt, akit 23 éves korában, hivatalos indoklás szerint a hit elleni gyűlöletből öltek meg 1958-ban, szülőfalujában, a moldovai Nisiporestin. Ő a moldovai csángók Goretti Szent Máriája. A boldoggá avatási szertartás a település római katolikus templomában lesz, számos külföldi magasrangú egyházi méltóság részvételével.   

Szerző
Témák
pápa
Frissítve: 2018.09.22. 08:51