Szlovák újságíró-gyilkosság: több gyanúsítottat is őrizetbe vettek

Publikálás dátuma
2018.09.27. 10:11

Fotó: ALEX HALADA / AFP
A hírek szerint nyolc embert fogtak el, jelenleg házkutatások folynak.
Őrizetbe vette a szlovák rendőrség Ján Kuciak oknyomozó újságíró és mennyasszonya meggyilkolásának gyanúsítottjait – értesült a helyi média.
„Jelenleg házkutatások folynak, további információkat akkor teszünk közzé, ha a helyzet megengedi”

– idézte a rendőrség közleményét a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség, amely jelentésében saját értesülésére hivatkozva is azt írta: a Kuciak-gyilkosság gyanúsítottjairól van szó.

A Dennik N című szlovák napilap szerint nyolc embert vettek őrizetbe a rendőrök Dél-Szlovákiában. A meggyilkolt újságíró családjának ügyvédje, Daniel Lipsic korábbi belügyminiszter a gyanúsítottak letartóztatásának hírére reagálva Facebook-bejegyzésében rámutatott: a vizsgálat addig nem érhet véget, amíg nem sikerül kézre keríteni a gyilkosság megrendelőit is. Peter Pellegrini szlovák kormányfő a Facebook-oldalán számolt be a hírről, kiemelve, hogy örömmel kapta meg az ezzel kapcsolatos jelentést a rendőrségtől.
„Hiszek abban, hogy sikerül feltárni ezt a brutális tettet, az indítékait illetve megrendelőit is, hogy a továbbiakban már ne ossza meg társadalmunkat”

– fogalmazott a közösségi oldalon.

A hírek szerint Gútán kutattak át hajnalban egy házat, az akcióról az aktuality.sk képeket is közzétett. A parameter.sk a TV JOJ értesüléseire hivatkozva azt írja, egy volt rendőrnél tartottak házkutatást. Ján Kuciak oknyomozó újságírót és jegyesét, Martina Kušnírovát februárban agyonlőtték: a fiatal férfi halála előtt egy cikken dolgozott, amiben maffia-közeli olasz üzletembereknek a szlovák kormányhivatalig érő kapcsolati hálóját mutatta volna be. A kettős gyilkosság ügye Jan Ficó lemondásával járó belpolitikai válságot eredményezett. 
Szerző
Frissítve: 2018.09.27. 12:37

Két szemlélet csapott össze az idei ENSZ-közgyűlés nyitányán

Publikálás dátuma
2018.09.27. 06:00

Fotó: Atilgan Ozdil / AFP/ANADOLU AGENCY
A globális együttműködés gondolata és az amerikai elzárkózó, illetve összetűzésre hajló szemlélet csapott össze a világszervezet idei, 73. ülésszakának kezdetén New Yorkban.
A hagyomány szerint minden évben szeptemberben tartják meg New Yorkban az ENSZ-Közgyűlés ülésszakát, amelyre a világ országainak számos csúcsvezetője, illetve diplomáciájának irányítója látogat el, és amellett, hogy felszólal a tanácskozáson, külön két- vagy többoldalú megbeszélések sorát igyekszik lebonyolítani, hiszen ezekben a napokban kis túlzással mindenki ott van New Yorkban, aki a politikában számít.  Az idén rég nem tapasztalt éles kontraszt jellemezte az amerikai elnök, illetve más szónokok üzenetét. A világszervezet főtitkára, a portugál António Guterres „hivatalból multilateralista”, az Egyesült Nemzetek első számú tisztségviselőjeként, ha akarná, sem helyezhetné máshová a hangsúlyokat, mint az államok közötti sokoldalú együttműködés fontosságára, a globális kihívások közös megválaszolására. E kihívások közt, mint az Guterres beszédében jól tükröződött, rohamosan növekvő fontosságot nyer a légkör felmelegedése és a klímaváltozás várható súlyos következményeinek sora. Donald Trump amerikai elnök azonban nem csupán az ENSZ-főtitkárral összevetve mondott homlokegyenest ellenkező dolgokat, hanem ellentmondott csaknem mindazoknak, akik a konfliktusok tárgyalásos megoldását szorgalmazzák a világpolitika egyik vagy másik kérdésében, így például az iráni atomalku ügyében, illetve a szabadkereskedelem és a kereskedelmi háború ellentétpárjának kérdésében. Egyedül az Észak-Koreával megkezdett leszerelési párbeszéd ügyében láthatott és hallhatott a világ a béke előmozdításáért szónokoló amerikai elnököt, bár azt ma még senki nem tudja, milyen eredményekre vezethet ez a dialógus. Azt mindenesetre elég erőteljesen érzékeltette Trump, hogy az ő szemében, azon túl, hogy „Amerika az első”, a külvilágot mindenekelőtt Kelet-Ázsia jelenti, és nem Európa, nem a transzatlanti együttműködés, ellentétben a korábbi elnökökkel, még Barack Obamával is, akinél a hagyományos amerikai prioritás már megbillent ugyan, de nem fordult át.
Donald Trump szembement minden konszenzussal - Guterres újabb klímacsúcsot akar
Fotó: Nicholas Kamm / AFP
Az idei ENSZ-közgyűlési nyitánynak azonban nem csupán Trump nemzeti elkülönülést hangsúlyozó, a „ne szóljunk bele egymás dolgaiba” fordulatra építő beszéde adta meg az alaphangját, hanem az elnök eddigi cselekedeteinek egész sora, illetve annak nemzetközi reakciója is. Ami a globális felmelegedést illeti, Donald Trump tavaly felmondta az Egyesült Államok részvételét a párizsi klímamegállapodásban. Guterres most kiemelte, hogy a légkör változása gyorsabb, mint az emberiség erre való reagálása, ezért jövőre újabb klímacsúcsot kíván összehívni. Emmanuel Macron francia köztársasági elnök pedig az ENSZ New York-i szákházának plenáris üléstermében elhangzott beszédében közölte: országa nem fog aláírni kereskedelmi megállapodásokat olyan országokkal, amelyek nem tartják be a párizsi klímaegyezményt. Vezető vitatéma a mostani közgyűlési ülésszakon a 2015-ös iráni atomalku is, amelynek keretében Irán vállalta, hogy felhagy a nukleáris fegyver előállítására irányuló erőfeszítésekkel, cserébe pedig a nemzetközi közösség feloldotta az iráni szándékokat illető aggodalmak miatt korábban elrendelt embargós intézkedéseket. Trump elnök azonban ebből a megállapodásból is kivezette az Egyesült Államokat.  Washington újra életbe léptetett szankciós intézkedéseket Iránnal szemben, és büntetni kívánja azokat a külföldieket is, akik nem tartják magukat az amerikai szankciós előírásokhoz. Egyelőre a pénzügyi műveletekkel kapcsolatos korlátozó intézkedések léptek életbe, de novemberben már az iráni olajipart is embargóval kívánják sújtani. Az atomalku többi részese – Kína, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, valamint a jelen esetben önálló jogalanyként fellépő Európai Unió - fenn kívánja tartani a gazdasági kapcsolatokat Iránnal, és olyan konstrukciók kialakítására, így például pénzmozgás nélküli árucsere-kereskedelemre törekszik, amivel vállalataik elvben elkerülhetik az amerikai megtorló intézkedéseket. Ezeket a törekvéseket nyilatkozatban bírálta, végtelenül ártalmasnak nevezte Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. Az amerikai elnök a közgyűlési beszédében éles hangon ostorozta, korrupt diktatúrának nevezte a teheráni rezsimet, amely szerinte káoszt és pusztulást hoz szomszédaira. Közölte: Washington elő fogja segíteni egy regionális stratégiai szövetség létrehozását az öböl-menti országokból, Jordániából és Egyiptomból. Olyan bizonyítékkal azonban nem állt elő, ami indokul szolgálhatna az atomalku felmondására, és ami alátámasztaná azt a washingtoni állítást, hogy Teherán az atomalkut sem tartja be, csalárd módon megvezeti a nemzetközi közösséget. 
Felszólalt a közgyűlési ülésszakon Haszan Róháni iráni elnök is, aki szerint országa nem akar háborút, de visszautasítja a fenyegetéseket. A teheráni vezető elutasította az Egyesült Államokkal való különtárgyalások gondolatát. Ennek hátterében az áll: az amerikaiak mellett az atomalku többi részese sem vitatja, hogy a 2015-ös megállapodás csak a nukleáris fegyver kifejlesztését célzó urándúsítás tiltására koncentrált, és nem foglalkozott például az iráni rakétaprogrammal. Azok a felvetések, amelyek az atomalku megmentését annak rakétavonatkozású kiegészítésével tartanák lehetségesnek, mindeddig eredménytelenek voltak, és Róháni mostani szavai azt mutatják, hogy ebben nincs elmozdulás.  Emmanuel Macron viszont továbbra is a multilaterális megközelítést és a tárgyalást szorgalmazta,  a tematika olyan kibővítése mellett, amely úgymond képes kezelni az iráni politika által keltett, atomfegyverekkel, ballisztikus rakétákkal, regionális feszültségekkel kapcsolatos összes aggodalmat. Bírálta emellett Macron az amerikaiak közel-keleti politikáját, mondván, a palesztinok jogainak lábbal tiprása és az egyoldalú kezdeményezések erőltetése nem oldja meg az izraeli-palesztin konfliktust. 
"A kétállami megoldásnak nincs hiteles alternatívája" - hangsúlyozta a francia elnök a független palesztin állam és Izrael párhuzamos államiságának a szükségességére utalva.  A közel-keleti megbékélés ügyét Trump azzal vetette vissza, hogy áthelyeztette az Egyesült Államok izraeli nagykövetségét Jeruzsálembe, és ezzel felrúgta az 1967 óta érvényes nemzetközi jogi konszenzust, miszerint Jeruzsálem egésze nem vált Izrael részévé pusztán annak nyomán, hogy a hatnapos háborúban elfoglalták.    A Kínával kibontakozó kereskedelmi háború, egymás árucikkeinek behozatali büntetővámokkal sújtása ügyében sem mutatott megegyezési készséget Donald Trump. Érvelése a nemzetközi kapcsolatok hagyományainak szellemében elég nehezen lenne védhető: Amerika nem fogadja el, hogy hatalmas deficitje legyen a Kínával való kereskedelemben. A jelek szerint azonban az elnök nem is kíván igazodni a nemzetközi kapcsolatok szelleméhez.

Az ENSZ és annak Közgyülése

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) az államok közti együttműködést hivatott segíteni a nemzetközi jog és biztonság, a gazdasági fejlődés, a szociális ügyek és az emberi jogok terén, valamint a világbéke elérésében. A második világháború után, 1945-ben a Nemzetek Szövetsége utódjaként alapították meg. A tagországok száma jelenleg 193. Egyik legfontosabb szerve a Közgyűlés, amely valamennyi tagállam képviselőiből áll. A Közgyűlés vitathatja meg az ENSZ alapelveihez kapcsolódó kérdéseket, nemzetközi jogi értelemben nem kötelező erejű ajánlásokat tehet a szervezet tagjainak vagy főszerveinek. A Közgyűlés évente tart rendes ülésszakot, ezen kívül rendkívüli ülésszak is összehívható. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) a szervezet tizenöt tagországából áll. Állandó tagja Kína, Franciaország, Oroszország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok. Az öt állandó tagnak vétójoga van minden kérdésben. A BT a gyors és hathatós cselekvés letéteményese, határozatai az ENSZ-tagállamokra kötelező érvényűek – ám az érvényes határozat meghozatalát erősen nehezíti, lényegében a nemzetközi közösség általános egyetértéséhez köti az öt állandó tag vétójoga.

Négyéves, autót vezető kisfiú okozott baleseteket Nagyváradon

Publikálás dátuma
2018.09.26. 21:41
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Elütött egy férfit, ütközött egy járművel majd egy ház kapujában állt meg. Vizsgálatot indított a rendőrség.
A kormány mögé ült és 20 métert vezetett egy autót szerdán egy felügyelet nélkül hagyott 4 éves kisfiú Nagyváradon. A gyerek több balesetet is okozott – írja a maszol.ro. A Bihar megyei rendőrség szóvivője, Alina Dinu tájékoztatása szerint a gyermek a szülei tudta nélkül ült a család autójának kormányához. Elindult a gépkocsival, elütött egy útkarbantartó munkást, ütközött egy szemből érkező járművel, majd az egyik ház kapujában állt meg. A kisfiúnak semmi baja nem esett. A portál az ebihoreanul.ro beszámolója alapján azt írja, az elgázolt 43 éves férfit a sürgősségre szállították, de sérülései nem voltak súlyosak, nem szorult kórházi kezelésre. A rendőrség gondatlanságból elkövetett testi sértés és károkozás gyanújával indított vizsgálatot, a szülőket vonják majd felelősségre a történtekért.
Szerző