Megkövültek a politikai erőviszonyok, mindenki tartja pozícióját

Publikálás dátuma
2018.09.27. 11:29
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Nyár óta a Fidesz és az ellenzéki pártok is őrzik támogatottságukat, a kormánypártot az alsó -és alsóközéposztály tagjai tartják igazán nyeregben – derül ki a Ténygyár cikkéből.
Lényegében mindegyik párt tartja a nyáron elért pozícióját. A múlt havival azonos a Fidesz táborának mérete, ez 2,8 milliós támogatottság. A Jobbik három hónapja 10 százalékos, 800 ezer híve van. Az MSZP a nyári hónapokban 6, most 7 százalékon áll, a szavazók száma megközelítőleg 600 ezer fő. A Demokratikus Koalíció a választások óta jellemzően 4 százalékot ért el, most is, a szavazótábor mérete több mint 300 ezer fő. Az LMP sem mozdul, negyedik hónapja 3 százalékos, nagyjából negyedmillió választópolgár támogatja a pártot. A Kétfarkú Kutyapárt és a Momentum ezúttal 2 százalékon áll, táboraik körülbelül 150 ezer fősek. A Párbeszéd 1 százalékos, közel százezer fővel számolhat. Először szerepelt a listán a Mi Hazánk Mozgalom, szeptemberben 1 százalék jelölte meg kedvenc pártjaként. A pártnélküliek aránya ebben a hónapban 34 százalék – írja összefoglaló anyagában a Ténygyár portál.
A biztos pártválasztók körében a Fidesz-KDNP 57 százalékot ér el. Ebben az aktív és elkötelezett választói csoportban a Jobbik 14, az MSZP 11 százalékos. A Demokratikus Koalícióhoz 7 százalék kötődik erőteljesen, az LMP-hez 4 százalék. A Momentum a biztos szavazók között 3 százalékot vonz, a Kétfarkú Kutyapárt és a Mi Hazánk Mozgalom 2 százalékot, a Párbeszéd 1 százalékot. – ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet szeptember közepén, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.
Ha a pártok beágyazottságát vizsgáljuk– olvasható az elemzésben –  használhatunk olyan összevont kategóriákat, amelyek magukban foglalják a társadalmi státusz néhány elemét, az iskolai végzettséget, az anyagi helyzetet, a munkaerő-piaci pozíciót. Az így meghatározott csoportok közül a Fidesz támogatottsága a lakosság közel felét kitevő alsó és az alsó-közép rétegekben a legmagasabb, 38-39 százalékos, de még a középső státuszúaknál is átlagos, 35 százalékos. Ugyanakkor a társadalom felső-közép és felső kategóriáiban ennél kisebb, de más pártokénál jóval nagyobb (28-31 százalékos) táboruk van.
A Szocialista Pártra is az jellemző, hogy az alacsonyabb pozíciójú és a középen lévő lakossági csoportokban erősebb, ezekben 8-9 százalékot ér el. A tehetősebb, iskolázottabb, jobb foglalkozási kondíciókkal rendelkező választók körében gyengébb az MSZP, tőlük 3-4 százalékot kap. A Jobbik támogatottsága nem rajzolható meg egyenes ívvel, legjobban az alsó-közép rétegekben szerepel – 15 százalékkal -, legrosszabb eredményt a felső státuszúaknál ér el – 6 százalékkal. A Demokratikus Koalíció esetében a státusz szerinti értelmezés nem mutat sajátosságokat, lényegében 4 százalékot hoz a kvalifikált, gazdagabb csoportokban és a kevéssé iskolázottak, szegényebbek körében, és a közöttük elhelyezkedő választói közegben is. Az LMP-nél viszont tapasztalhatók markáns eltérések, a felső státuszúak 7 százalékától az alsó társadalmi pozíciókban lévők 2 százalékáig változnak a támogatottsági adatok. Hasonlóképpen írható le a kisebb táborral rendelkező pártok (Kétfarkú Kutyapárt, Momentum, Párbeszéd) beágyazottsága is: a társadalmi középtől felfelé az átlagosnál erősebbek, lefelé viszont gyengébbek. A cikk részletes statisztikai adatokat is közöl a párttámogatás megoszlásáról, ezeket ide kattintva lehet megnézni.
Szerző
Frissítve: 2018.09.27. 12:41

Gulyás Gergely elárulta, kié az Orbánt fuvarozó luxusgép

Publikálás dátuma
2018.09.27. 11:10

Fotó: Németh Dániel / Átlátszó
Eddig nem tudtuk, kié a 17 milliárdot érő, osztrák lajstromjelű gép, de a Miniszterelnökséget vezető miniszter segített. Igaz, gyorsan visszakozott is.
„Nonszensz, hogy jogellenes lenne, hogy a miniszterelnök elmegy egy futballmérkőzésre, ráadásul a csapat tulajdonosának repülőjén” – jelentette ki a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter Orbán Viktor kormányfő bulgáriai luxus-útjára reagálva (a miniszterelnök július 25-én járt Várnában a Videoton-Ludogorec BL-selejtezőn, az Átlátszó fotózta le hazatéréskor Ferihegyen). Az RTL Klub riportere erre visszakérdezett: ezek szerint Garancsi István nagyvállalkozóé a 17 milliárdot érő, a kormányközeli elit által használt Bombardier Global 6000? Az osztrák lajstromjelű luxusgép tulajdonosa ugyanis eddig nem volt ismert. A miniszterelnökséget vezető miniszter ekkor már pontosítani próbált: nem tudja, lehet, hogy csak bérli és egyébként is ez csak az európai-választási kampány lejárató kampánya. Gulyás Gergely egyébként ezt az ügyet is – mint sok mást – azzal hozta összefüggésbe, hogy elindult az EP-választási kampány, és „személyes lejárató akciónak” tartja. A miniszter szerint a miniszterelnök nem képviselői minőségében kapta a juttatást és annak összege nem érte el az országgyűlési törvényben meghatározott határt, egy magángépes út szerinte töredéke az egy havi képviselői juttatásnak. 
Szerző
Frissítve: 2018.09.27. 14:27

Nyelvtudás – Magyarország a sereghajtók között az Európai Unióban

Publikálás dátuma
2018.09.27. 10:37
illusztráció
Fotó: Vajda József / Népszava
Hazánkban a dolgozó korú felnőttek 42 százaléka beszél valamilyen idegen nyelven, míg Luxemburgban több mint 50 százalékuk legalább három nyelvet ismer.
A dolgozó korú, 25 és 64 év közötti felnőtt lakosság 65 százaléka beszél legalább egy idegen nyelven a 2016-ban rögzített adatok szerint – számolt be a friss felmérési eredményekről az Eurostat a nyelvek európai napja alkalmából. A felmérés szerint néhány országban kiugróan jók az ezzel kapcsolatos eredmények, ezekben a tagállamokban a válaszadók több mint 90 százaléka beszélt valamilyen idegen nyelven. Az adatok szerint ilyen – Svédország (97 százalék) – Lettország (96 százalék) – Dánia (96 százalék) – Litvánia (96 százalék) – Luxemburg (95 százalék) – Finnország (92 százalék) – Málta (92 százalék) – Észtország (91 százalék) Luxemburgban egyébként a dolgozó korú felnőttek több mint fele legalább három idegen nyelven beszélt, de ez az arány magas volt Finnországban (45 százalék) és Szlovéniában (38 százalék) is. Négy országban – köztük Magyarországon is – kiugróan rosszak az eredmények, hazánkban a felnőtt lakosság kevesebb mint fele beszél valamilyen idegen nyelven. Az adatok a következőképpen alakulnak: – Egyesült Királyság (35 százalék) – ez persze nem meglepő, hiszen az angol az anyanyelvük – Románia (36 százalék) – Magyarország (42 százalék) – Bulgária (50 százalék) A felmérésből az Írországra vonatkozó információk kimaradtak, mert – mint az Eurostat kiemeli – ezek az adatok még nem állnak rendelkezésre.
Szerző
Frissítve: 2018.09.27. 11:00