Megkövültek a politikai erőviszonyok, mindenki tartja pozícióját

Publikálás dátuma
2018.09.27 11:29
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Nyár óta a Fidesz és az ellenzéki pártok is őrzik támogatottságukat, a kormánypártot az alsó -és alsóközéposztály tagjai tartják igazán nyeregben – derül ki a Ténygyár cikkéből.
Lényegében mindegyik párt tartja a nyáron elért pozícióját. A múlt havival azonos a Fidesz táborának mérete, ez 2,8 milliós támogatottság. A Jobbik három hónapja 10 százalékos, 800 ezer híve van. Az MSZP a nyári hónapokban 6, most 7 százalékon áll, a szavazók száma megközelítőleg 600 ezer fő. A Demokratikus Koalíció a választások óta jellemzően 4 százalékot ért el, most is, a szavazótábor mérete több mint 300 ezer fő. Az LMP sem mozdul, negyedik hónapja 3 százalékos, nagyjából negyedmillió választópolgár támogatja a pártot. A Kétfarkú Kutyapárt és a Momentum ezúttal 2 százalékon áll, táboraik körülbelül 150 ezer fősek. A Párbeszéd 1 százalékos, közel százezer fővel számolhat. Először szerepelt a listán a Mi Hazánk Mozgalom, szeptemberben 1 százalék jelölte meg kedvenc pártjaként. A pártnélküliek aránya ebben a hónapban 34 százalék – írja összefoglaló anyagában a Ténygyár portál.
A biztos pártválasztók körében a Fidesz-KDNP 57 százalékot ér el. Ebben az aktív és elkötelezett választói csoportban a Jobbik 14, az MSZP 11 százalékos. A Demokratikus Koalícióhoz 7 százalék kötődik erőteljesen, az LMP-hez 4 százalék. A Momentum a biztos szavazók között 3 százalékot vonz, a Kétfarkú Kutyapárt és a Mi Hazánk Mozgalom 2 százalékot, a Párbeszéd 1 százalékot. – ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet szeptember közepén, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.
Ha a pártok beágyazottságát vizsgáljuk– olvasható az elemzésben –  használhatunk olyan összevont kategóriákat, amelyek magukban foglalják a társadalmi státusz néhány elemét, az iskolai végzettséget, az anyagi helyzetet, a munkaerő-piaci pozíciót. Az így meghatározott csoportok közül a Fidesz támogatottsága a lakosság közel felét kitevő alsó és az alsó-közép rétegekben a legmagasabb, 38-39 százalékos, de még a középső státuszúaknál is átlagos, 35 százalékos. Ugyanakkor a társadalom felső-közép és felső kategóriáiban ennél kisebb, de más pártokénál jóval nagyobb (28-31 százalékos) táboruk van.
A Szocialista Pártra is az jellemző, hogy az alacsonyabb pozíciójú és a középen lévő lakossági csoportokban erősebb, ezekben 8-9 százalékot ér el. A tehetősebb, iskolázottabb, jobb foglalkozási kondíciókkal rendelkező választók körében gyengébb az MSZP, tőlük 3-4 százalékot kap. A Jobbik támogatottsága nem rajzolható meg egyenes ívvel, legjobban az alsó-közép rétegekben szerepel – 15 százalékkal -, legrosszabb eredményt a felső státuszúaknál ér el – 6 százalékkal. A Demokratikus Koalíció esetében a státusz szerinti értelmezés nem mutat sajátosságokat, lényegében 4 százalékot hoz a kvalifikált, gazdagabb csoportokban és a kevéssé iskolázottak, szegényebbek körében, és a közöttük elhelyezkedő választói közegben is. Az LMP-nél viszont tapasztalhatók markáns eltérések, a felső státuszúak 7 százalékától az alsó társadalmi pozíciókban lévők 2 százalékáig változnak a támogatottsági adatok. Hasonlóképpen írható le a kisebb táborral rendelkező pártok (Kétfarkú Kutyapárt, Momentum, Párbeszéd) beágyazottsága is: a társadalmi középtől felfelé az átlagosnál erősebbek, lefelé viszont gyengébbek. A cikk részletes statisztikai adatokat is közöl a párttámogatás megoszlásáról, ezeket ide kattintva lehet megnézni.
Szerző
2018.09.27 11:29
Frissítve: 2018.09.27 12:41

Komjáthi Imre: Azt hittem, felrobbanok!

Publikálás dátuma
2018.12.09 19:18

Fotó: /
Az MSZP alelnöke nem bán semmit, és a főnökieknél becsületesebb rendőrökről beszél. Az elemző szerint megeshet, hogy a hatalom meghátrál.
Semmit sem bántam meg, soha nem voltam jobban – jelentette ki a Népszavának Komjáthi Imre. Az MSZP alelnöke a szombati rabszolgatörvény elleni tüntetés hivatalos vége után egy zászlóval felment a színpadra, és azt mondta a demonstrálóknak, foglalják el a Kossuth teret. Ezután elkezdett a térre futni, ahol a rendőrökkel való viaskodás után földre került, majd térdsérüléssel vitték kórházba. Komjáthi lapunknak leszögezte, nem tervezte meg előre akcióját. – Azt vártam, hogy a szakszervezetek részéről történik majd valami. Ugyanis az összes tüntetésre való felhívás arról szólt, hogy a Kossuth térre vonulunk majd. Erre péntek éjszaka jött a hír a lezárásról, biztos voltam benne, hogy csak azért is bemegyünk – mondta az ellenzéki politikus. Ott álltam a színpad mögött – folytatta Komjáthi -, majd megint elhangzott, hogy menjünk haza békével. – Azt hittem felrobbanok, éreztem, hogy muszáj tennem valamit. A szocialista politikus most fájdalomcsillapítókat szed, egy hétig pedig injekcióznia kell magát, hogy megelőzze a vérömleny kialakulását. – Ez nem számít, a fontos, hogy mi történik majd az útlezárásokon és a tiltakozásokon. Ha sikerült lelket öntenem a résztvevőkbe, akkor megérte az egész. Még szombat este kiadott egy közleményt a BRFK, amelyben hangsúlyozták, hogy „Komjáthi Imrét nem rendőrök teperték földre, vele szemben rendőri intézkedés nem történt”. – Értem a rendőrség aggályait, attól félnek, hogy külföldön is hír lesz egy ellenzéki politikus sérülése. Nem vagyok jogász, nem tudom mi a rendőri intézkedés, de az, hogy egy hatos rendőrsorfal tolja ki a tömeget a térről, szerintem annak számít – reagált Komjáthi. A politikus szerint az esetről készült felvételek azt már nem mutatták, amikor a baj történt. Komjáthi ugyanis azt állítja, az erősítésként érkező készenléti rendőrök nyomták meg erősen a tömeget és ekkor tolták rá az ő lábát is egy kőkockára. Amikor viszont szólt, hogy baj van, akkor a rendőrsor elején álló fiatalabb egyenruhások enyhítettek a nyomáson és megvárták, amíg kiemelik a tömegből. – Ők becsületesebbek voltak, mint akik ezt a közleményt kiadták – fogalmazott az ellenzéki politikus. 

Előremutató volt, hogy a szakszervezetek és a pártok közösen tüntettek, sikeres akció volt – vont mérleget a szombati tüntetésről Reiner Roland, az Integrity Lab intézet alapítója. Szerint a sikerben szerepe volt annak is, hogy egy jól megragadható rabszolgatörvény megnevezéssel fókuszálhatták a felháborodást. Az sem mellékes, hogy a parlamenti vitában az ellenzék egységesen dolgozott együtt. Látható – mondta az elemző –, hogy a Fidesz magához képest kevésbé következetesen kommunikál a törvényről, az elmúlt egy hétben úgy tűnt, hogy enyhítenek, majd, hogy szigorítanak rajta. – Ha pedig valóban jönnek további tiltakozások, útlezárás, sztrájk, akkor nem tartom kizártnak, hogy végül idén meghátrál a kormány, és legfeljebb jövőre hozza vissza a törvényt, más formában – vélekedett a szakértő.

2018.12.09 19:18
Frissítve: 2018.12.09 19:41

Viharos szél és ónos eső - cudar egy nap lesz a hétfő

Publikálás dátuma
2018.12.09 16:29

Fotó: /
Nem szépen közeleg a tél.
Hajnalban ónos eső áztathatja az ország észak-keleti részét, de ha abba marad, akkor sem lesz sok ok az örömre. Az ország északnyugati, illetve délkeleti tengelyében helyenként viharos szél nyargal, sebessége óránként mintegy 55-65 kilométer lesz, és széllökések súlyosbítják a helyzetet.
2018.12.09 16:29