Versenyben a klímaváltozással – már most le vagyunk maradva

Publikálás dátuma
2018.10.05 13:25

Fotó: / Kállai Márton
Tízéves öntözési programot hirdetett meg a kormány a 2020-2030 közötti időszakra, mintegy 170 milliárd forintos forrással. Azonban kétséges, hogy két év múlva egyáltalán elkezdődhet-e ez a projekt.
Minden, az öntözéssel kapcsolatos beruházást támogatna a vízgazdálkodási és vízhasznosítási (öntözési) program, amely 2020 és 2030 valósulna meg, összesen 170 milliárd forintos támogatással. A költségvetésből eredő forrásból tározók, valamint a gazdálkodók birtokát elérő csatornák kiépítése valósulhat meg. A termelőnek csak az lenne a kötelessége, hogy a saját földjein kiépítse és működtesse a rendszert. Viszont arra is számítani lehet, hogy előbb-utóbb a rendszer működtetése megnöveli majd a termelési költségeket, drágábbá teszi az öntözött területeken megtermelt élelmiszereket, olyan mértékben, mint amekkora drágulást a piac elfogad. Viszont a 800 milliárd forint értékben megnövekvő terméshozamok némileg fékezhetik az árak emelkedését.  Szakemberek véleménye szerint a lehetséges egymillió hektár öntözésére biztosan nem lesz elegendő programra szánt 170 milliárd forint, hiszen egy hektáron általában, átlagosan egy-másfél millió forint használnak fel, de a növényi kultúrától, a terepviszonyoktól, a víznyerési lehetőségektől és a talajviszonyoktól függően ez az összeg jóval magasabb is lehet. A szakértők úgy vélik, hogy az uniós támogatásokkal, az önrésszel és a nemzeti forrásokkal együtt évi 25 milliárd forintból tíz év alatt 260-270 ezer hektárra lehetne növelni a jelenlegi öntözött terület nagyságát. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 43 ezer gazda megkérdezésével végzett felméréséből kiderült, ekkora területre építenének ki a termelők öntöző rendszert. A jelenleg öntözött mintegy 120 ezer hektáros terület az 1950-es évek szintjének fel meg, a teljes termőterület két százalékát teszi ki (az öntözési csúcsot egyébként az 1970-es években érte el a magyar agárárgazdaság). Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) vízgazdálkodással is foglalkozó tanácsosa lapunk érdeklődésére megjegyezte, hogy a rendszerváltás előtt volt olyan időszak, amikor 350 ezer hektárt is öntöztek Magyarországon. Egyébként hozzávetőleg a 80 ezer hektáros szabadföldi zöldségtermőterület 75-80 százalékát öntözik, de a hasonló méretű gyümölcskertészeteknek alig 20-25 százalékán gondoskodnak a vízutánpótlásról – említette a Népszava érdeklődésére Ladó Ferenc, a FruitVeb Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Ez összességében 100 ezer hektárt jelent. A fennmaradó öntözött terület a csemegekukorica és a vetőmagtermesztés között oszlik meg. Szakemberek szeretnék ha a takarmánykukorica, és előbb-utóbb a napraforgó táblákat is bekapcsolnák az öntözési hálózatba. Azonban hátráltatja az öntözés nagyobb arányú elterjedését, hogy a vízjogi engedély meghosszabbítása, a bérelt föld tulajdonosainak számától függően több millió forintot is felemészthet, ugyanis minden tulajdonossal külön-külön kell szerződést kötni, ami egy-másfél évre is elnyújthatja az engedély megszerzését.

Eljárási rend

A Belügyminisztérium a Népszava kérdésre küldött válaszában közölte, tavaly 6373 hatályos vízjogi (elvi, létesítési, üzemeltetési, fennmaradási) engedélyt tartottak nyilván és az öntözésre felhasználandó víz mennyisége 105 044 177 köbméter volt. Az engedélyezési eljárás díjmentes. A kérelmeket a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz kell benyújtani. Az elektronikus ügyintézésről szóló törvény értelmében minden ügyfél jogosult, a gazdálkodó szervezetek pedig kötelesek az elektronikus úton történő benyújtásra. Az engedélyezési eljárás a kérelem benyújtásától számított 60 nap, az engedélyek időbeli hatálya minden esetben határozott időre szól: 5, 10, 15, vagy 20 év. Változatlan műszaki paraméterek mellett, a vízjogi engedély lejárta előtt az engedély időbeli hatályának meghosszabbítása tárgyában lefolytatott eljárás lényegesen egyszerűbb, 15 nap.  

Az öntözés oly nagy mértékben emeli a hozamokat, hogy Makó környékén például hektáronként átlagosan 20-30 tonna vöröshagymát takarítanak be, míg az öntözött földekről 60-70 tonna is megterem. Abban minden érdekelt egyetért, hogy öntözés nélkül a klímaváltozás miatt bizonyos növényi kultúrákat Magyarországon nem lehet majd termeszteni, vagy legalábbis nem lesz érdemes. A kormányzat most meghirdetett programja nagy valószínűséggel másfél év múlva nem fog a tervek szerint elkezdődni.  A tervezett öntözési program azonban nem aratott osztatlan sikert. A MOSZ egyebek mellett azt kifogásolja, hogy sem a kormányzat, sem a NAK de még a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége sem egyeztetett velük.  A szeptember közepén megjelent kormányhatározat idén október végéig akar egy vízügyi katasztert összeállítani, ám a szakember információi szerint a vízitársulatok szervezete szerint olyan adatokat kérnek tőlük, amelyek beszerzése legalább egy éves munka. Az öntözésre kiírt pályázatokat a jelenleginél sokkal életszerűbbé kell tenni. Olyan pályázatok vannak, hogy legalább 10 éves bérleti szerződéssel kell rendelkeznie a gazdának, ha nem a saját birtokán termel. Csakhogy abban az esetben, ha nem egy tulajdonossal kötött szerződést és a bérleti megállapodások eltérő időpontban születtek, akkor csak azokra pályázhat a termelő öntözésre, amelyekre 10, vagy több éves megállapodás van érvényben. Azokra a birtoktestekre nem lehet, amelyeknél ennél kevesebb idő van hátra a lejáratig. Az osztatlan közös tulajdonú földeknél minden egyes tulajdonossal külön kell bérleti szerződést kötnie a gazdának, s ha csak egy tulajdonos földjére is kevesebb a tíz évnél a szerződés határideje, megint csak nem pályázhat. Sok termelőt az is visszatart a pályázástól, hogy egy korszerű öntözési rendszer költségei nem biztos, hogy néhány év alatt megtérülnek. Ha több tulajdonostól bérel földet, semmi nem garantálja, hogy mindenki újra vele szerződik.  Csősz Tibor álláspontja szerint mielőtt az öntözési programba belevág a kormány, azelőtt a birtokviszonyokat kellene rendezni, mert ez a mostaninál nagyobb biztonságérzetet és beruházási kölcsönözne a termelőknek. A vízitársulatok működése is rendezésre szorul. Korábban 80 végezte az öntözésre kivételezett vizek, a csatornák és a szivattyúk karbantartását, ma pedig már csak 35-36 tevékenykedik. Gondot okoz az is, hogy nincs megbízható adatbázis a csatornák, szivattyúk tulajdonosairól,  így problémás lehet a gazdálkodók birtokáig elvinni a kormányzati program során megvalósuló öntözési rendszert. A szakember az intézményrendszer és a pályáztatás egyszerűsítését is célszerűnek találná. A kormányzatnak az a szándéka, hogy a felszíni vizeket nagyobb arányban használják fel, ugyanakkor a felszín alatti vízbázis használatát visszafogják. Ezt figyelembe véve a NAK azt javasolta, hogy minden fúrt kút egyben monitoring pont is legyen, ahol mérni lehetne a kiemelt víz mennyiségét. Azokat a fúrt kutakat viszont meg kellene szüntetni, amelyek például ivóvízbázisokból nyerik a vizet.

Újjáalakult kutatóintézet Szarvason

Újjáalakult az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet. A szarvsi intézmény  kutatási programjainak legfőbb célja a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése. Ennek szerves része a környezettudatos, víztakarékos termeléstechnológiák alkalmazása, a szélsőséges vízháztartási helyzetek kezelése, a rizstermesztés fenntartható fejlődésének elősegítése. A 2014-ben létrehozott Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ öntözéssel és vízgazdálkodással foglalkozó osztály alakult át kutatóintézetté.  

2018.10.05 13:25
Frissítve: 2018.10.15 13:13

Felminősítette az S&P Magyarország államadósságát

Publikálás dátuma
2019.02.16 08:16

Fotó: Shutterstock/
Egy fokozattal feljebb, „BBB/A-2”-re javította - magyar idő szerint péntek éjjel Londonban - a hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló magyar államadósság-kötelezettségek besorolását a Standard & Poor's (S&P) nemzetközi hitelminősítő.
Indoklásukban kifejtik: jbár a magyar folyó fizetési mérleg-egyenleg többlete csökken, a cég várakozása szerint azonban a lebegő árfolyamrendszer és a továbbra is alacsony munkaköltség legalább középtávon fenntartja a magyar gazdaság külső versenyképességét. A magyar bankok tőkeellátottságát jónak minősítették, elismeréssel szóltak a tevékenységükről és nyereségességükről.   A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményben üdvözölte az S&P döntését, mellyel a meghatározó nemzetközi hitelminősítők közül elsőként minősítette fel Magyarország államadósságát a befektetésre ajánlott kategória „BBB-” fokozatáról a „BBB” szintjére. A jegybank az elmúlt időszakban több alkalommal jelezte, Magyarország megérett az újabb felminősítésre, amelyet a - álláspontjuk szerint - a makrogazdasági kulcsváltozók széles körének javulása támaszt alá. Az MNB bízik abban, hogy az S&P döntését követően a többi hitelminősítő is elismeri a magyar gazdaság fundamentumainak fenntartható javulását. Az MNB álláspontja szerint a felminősítés időszerű volt. A jegybank korábbi számításai szerint a pozitív kilátástól a hitelminősítőknél átlagosan egy évnyi idő telik el, míg a felminősítés bekövetkezik. Az S&P saját definíciója alapján is nagyságrendileg 1-2 év alatt hozzák meg az általuk jelzett iránynak - a pozitív vagy negatív kilátásnak - megfelelő döntés. Így a 2017 nyári kilátásjavítást követően, figyelembe véve az azóta is stabilan pozitív gazdasági mutatókat, várható volt az újabb felminősítés.  Az MNB arra hivatkozik, hogy az S&P a 2018 végére a régióban leggyorsabb ütemű gazdasági növekedést is figyelembe vették. Szakértők szerint ez kizárt, ugyanis a részletes, második becslésen alapuló adatokat csak március 1-jén közli a KSH. Az viszont tény, hogy a finanszírozási képességünk tartósan magas. A pénzügyi folyamatok fenntarthatók, a költségvetés hiánya alacsony, a GDP arányos államadósság folyamatosan zsugorodik. (Az utóbbi állítás túlzás a "zsugorodás" mértéke csekély a GDP arányos államadósság mértéke továbbra is magas, és még évekig az is maradhat!) Kulcsszerepet játszik a javulásban, hogy a devizaadósság aránya jelentősen csökkent és a külföldi befektetők helyett egyre inkább a hazai gazdasági szereplők, ezen belül is a lakosság finanszírozza az államadósságot. (Ennek oka, hogy az MNB alapkamatát ötszörösen meghaladó állampapírhozamaival az Államadósság Kezelő Központ elcsábította a kereskedelmi bankok betéteseit.) Az MNB megállapította:  hazai pénzügyi rendszer is gyors ütemben erősödött az elmúlt évek során, a nem-teljesítő hitelek aránya számottevően csökken és a banki hitelezés is dinamikusan növekszik, mely bővülés az előrejelzések alapján a jövőben is fennmarad. Az MNB emlékeztetett arra, hogy a Fitch egy hét múlva vizsgálja felül Magyarország államadós-osztályzatát, és az általa kiemelten figyelt mutatók esetében, különösen a külső egyensúlyban  és a növekedésben szintén jelentős javulás volt tapasztalható az elmúlt években. Így a már 2017 őszétől fenntartott pozitív kilátást a Fitch is felminősítésre válthatja döntése során. A harmadik meghatározó hitelminősítő, a Moody’s májusban értékeli legközelebb a magyar állam adósbesorolását. Esetében – fejtette ki a jegybank – a 2016 ősze óta stabilan tartott kilátás pozitívra javítását az államadósság folyamatos csökkenése és a magyar gazdaság tartósan dinamikus növekedése indokolhatja. 
  
2019.02.16 08:16
Frissítve: 2019.02.16 08:16

Búcsú Kovárik Erzsébettől

Publikálás dátuma
2019.02.16 08:08
1954-2019
Fotó: /
Mindennapi tapasztalásunk, amikor közember és magánszemély, a két szerep elszakad egymástól. A mondás is megszületett: „ez csak az írói munkásságának a része”. És akkor találkoztunk egy emberrel, Kovárik Erzsébettel, akinél e két szerep tökéletes harmóniában egyesült: azt mondta, amit gondolt, és azt tette, amivel azonosulni is tudott. Ritka csoda ez manapság, mint ahogyan az is ritka, hogy valakiről a háta mögött is mindig elismerően szóljanak. Szociálpolitikáért felelős államtitkárnak elképzelni sem lehetett nála alkalmasabb személyt. Nemcsak értette, hanem átérezte a szegények, a hátrányos helyzetűek problémáit. Tudta, hogy a szegények segítése nem csupán pénzkérdés, a megfelelő szolgáltatások hiánya legalább annyi nehézséget okoz számukra. S miközben nap mint nap vívta többnyire vesztes harcait, egy percig sem adta fel a küzdelmet legalább a részsikerekért, noha megjegyezte: mit remélhetünk egy olyan társadalomban, amelyik kirekeszti a kisebbségeit, a másként gondolkodókat. Ugyanígy tudott ügyvédként is azonosulni ügyfelei problémáival. Magánéletében sem volt más, pedig a sors ott sem volt hozzá mindig kegyes. Korán elvesztette férjét, testvérét, de ez sem roppantotta össze: két imádott fia mellett testvére gyermekeit is felkarolta. S nagyot téved, aki azt gondolná, hogy a megpróbáltatások keserű emberré tették. Ellenkezőleg: délutánokat lehetett vele végigröhögni, mert élesen látta a dolgok fonákját, és megvolt hozzá a humorérzéke is. Szerette az életet, tudott lelkesedni, pl. a Szeged kézilabdacsapatáért is, miközben pontosan szembenézett a realitásokkal, így a betegségével is. 4 évi küzdelem, nem kevés szenvedés után még megélte – mert meg akarta élni –, hogy kézbe vegye unokáját, majd elbúcsúzott e világtól. Erzsit ma kísérjük utolsó útjára. Állunk a sírnál, emlékezünk életének egy-egy eseményére, miközben gyomrunkat szorítja a félelem: tudjuk, ennek így kellett lenni, nem szenved tovább, de jaj, velünk mi lesz nélküle! 
Témák
nekrológ
2019.02.16 08:08
Frissítve: 2019.02.16 08:08