Versenyben a klímaváltozással – már most le vagyunk maradva

Publikálás dátuma
2018.10.05 13:25

Fotó: / Kállai Márton
Tízéves öntözési programot hirdetett meg a kormány a 2020-2030 közötti időszakra, mintegy 170 milliárd forintos forrással. Azonban kétséges, hogy két év múlva egyáltalán elkezdődhet-e ez a projekt.
Minden, az öntözéssel kapcsolatos beruházást támogatna a vízgazdálkodási és vízhasznosítási (öntözési) program, amely 2020 és 2030 valósulna meg, összesen 170 milliárd forintos támogatással. A költségvetésből eredő forrásból tározók, valamint a gazdálkodók birtokát elérő csatornák kiépítése valósulhat meg. A termelőnek csak az lenne a kötelessége, hogy a saját földjein kiépítse és működtesse a rendszert. Viszont arra is számítani lehet, hogy előbb-utóbb a rendszer működtetése megnöveli majd a termelési költségeket, drágábbá teszi az öntözött területeken megtermelt élelmiszereket, olyan mértékben, mint amekkora drágulást a piac elfogad. Viszont a 800 milliárd forint értékben megnövekvő terméshozamok némileg fékezhetik az árak emelkedését.  Szakemberek véleménye szerint a lehetséges egymillió hektár öntözésére biztosan nem lesz elegendő programra szánt 170 milliárd forint, hiszen egy hektáron általában, átlagosan egy-másfél millió forint használnak fel, de a növényi kultúrától, a terepviszonyoktól, a víznyerési lehetőségektől és a talajviszonyoktól függően ez az összeg jóval magasabb is lehet. A szakértők úgy vélik, hogy az uniós támogatásokkal, az önrésszel és a nemzeti forrásokkal együtt évi 25 milliárd forintból tíz év alatt 260-270 ezer hektárra lehetne növelni a jelenlegi öntözött terület nagyságát. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 43 ezer gazda megkérdezésével végzett felméréséből kiderült, ekkora területre építenének ki a termelők öntöző rendszert. A jelenleg öntözött mintegy 120 ezer hektáros terület az 1950-es évek szintjének fel meg, a teljes termőterület két százalékát teszi ki (az öntözési csúcsot egyébként az 1970-es években érte el a magyar agárárgazdaság). Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) vízgazdálkodással is foglalkozó tanácsosa lapunk érdeklődésére megjegyezte, hogy a rendszerváltás előtt volt olyan időszak, amikor 350 ezer hektárt is öntöztek Magyarországon. Egyébként hozzávetőleg a 80 ezer hektáros szabadföldi zöldségtermőterület 75-80 százalékát öntözik, de a hasonló méretű gyümölcskertészeteknek alig 20-25 százalékán gondoskodnak a vízutánpótlásról – említette a Népszava érdeklődésére Ladó Ferenc, a FruitVeb Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Ez összességében 100 ezer hektárt jelent. A fennmaradó öntözött terület a csemegekukorica és a vetőmagtermesztés között oszlik meg. Szakemberek szeretnék ha a takarmánykukorica, és előbb-utóbb a napraforgó táblákat is bekapcsolnák az öntözési hálózatba. Azonban hátráltatja az öntözés nagyobb arányú elterjedését, hogy a vízjogi engedély meghosszabbítása, a bérelt föld tulajdonosainak számától függően több millió forintot is felemészthet, ugyanis minden tulajdonossal külön-külön kell szerződést kötni, ami egy-másfél évre is elnyújthatja az engedély megszerzését.

Eljárási rend

A Belügyminisztérium a Népszava kérdésre küldött válaszában közölte, tavaly 6373 hatályos vízjogi (elvi, létesítési, üzemeltetési, fennmaradási) engedélyt tartottak nyilván és az öntözésre felhasználandó víz mennyisége 105 044 177 köbméter volt. Az engedélyezési eljárás díjmentes. A kérelmeket a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz kell benyújtani. Az elektronikus ügyintézésről szóló törvény értelmében minden ügyfél jogosult, a gazdálkodó szervezetek pedig kötelesek az elektronikus úton történő benyújtásra. Az engedélyezési eljárás a kérelem benyújtásától számított 60 nap, az engedélyek időbeli hatálya minden esetben határozott időre szól: 5, 10, 15, vagy 20 év. Változatlan műszaki paraméterek mellett, a vízjogi engedély lejárta előtt az engedély időbeli hatályának meghosszabbítása tárgyában lefolytatott eljárás lényegesen egyszerűbb, 15 nap.  

Az öntözés oly nagy mértékben emeli a hozamokat, hogy Makó környékén például hektáronként átlagosan 20-30 tonna vöröshagymát takarítanak be, míg az öntözött földekről 60-70 tonna is megterem. Abban minden érdekelt egyetért, hogy öntözés nélkül a klímaváltozás miatt bizonyos növényi kultúrákat Magyarországon nem lehet majd termeszteni, vagy legalábbis nem lesz érdemes. A kormányzat most meghirdetett programja nagy valószínűséggel másfél év múlva nem fog a tervek szerint elkezdődni.  A tervezett öntözési program azonban nem aratott osztatlan sikert. A MOSZ egyebek mellett azt kifogásolja, hogy sem a kormányzat, sem a NAK de még a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége sem egyeztetett velük.  A szeptember közepén megjelent kormányhatározat idén október végéig akar egy vízügyi katasztert összeállítani, ám a szakember információi szerint a vízitársulatok szervezete szerint olyan adatokat kérnek tőlük, amelyek beszerzése legalább egy éves munka. Az öntözésre kiírt pályázatokat a jelenleginél sokkal életszerűbbé kell tenni. Olyan pályázatok vannak, hogy legalább 10 éves bérleti szerződéssel kell rendelkeznie a gazdának, ha nem a saját birtokán termel. Csakhogy abban az esetben, ha nem egy tulajdonossal kötött szerződést és a bérleti megállapodások eltérő időpontban születtek, akkor csak azokra pályázhat a termelő öntözésre, amelyekre 10, vagy több éves megállapodás van érvényben. Azokra a birtoktestekre nem lehet, amelyeknél ennél kevesebb idő van hátra a lejáratig. Az osztatlan közös tulajdonú földeknél minden egyes tulajdonossal külön kell bérleti szerződést kötnie a gazdának, s ha csak egy tulajdonos földjére is kevesebb a tíz évnél a szerződés határideje, megint csak nem pályázhat. Sok termelőt az is visszatart a pályázástól, hogy egy korszerű öntözési rendszer költségei nem biztos, hogy néhány év alatt megtérülnek. Ha több tulajdonostól bérel földet, semmi nem garantálja, hogy mindenki újra vele szerződik.  Csősz Tibor álláspontja szerint mielőtt az öntözési programba belevág a kormány, azelőtt a birtokviszonyokat kellene rendezni, mert ez a mostaninál nagyobb biztonságérzetet és beruházási kölcsönözne a termelőknek. A vízitársulatok működése is rendezésre szorul. Korábban 80 végezte az öntözésre kivételezett vizek, a csatornák és a szivattyúk karbantartását, ma pedig már csak 35-36 tevékenykedik. Gondot okoz az is, hogy nincs megbízható adatbázis a csatornák, szivattyúk tulajdonosairól,  így problémás lehet a gazdálkodók birtokáig elvinni a kormányzati program során megvalósuló öntözési rendszert. A szakember az intézményrendszer és a pályáztatás egyszerűsítését is célszerűnek találná. A kormányzatnak az a szándéka, hogy a felszíni vizeket nagyobb arányban használják fel, ugyanakkor a felszín alatti vízbázis használatát visszafogják. Ezt figyelembe véve a NAK azt javasolta, hogy minden fúrt kút egyben monitoring pont is legyen, ahol mérni lehetne a kiemelt víz mennyiségét. Azokat a fúrt kutakat viszont meg kellene szüntetni, amelyek például ivóvízbázisokból nyerik a vizet.

Újjáalakult kutatóintézet Szarvason

Újjáalakult az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet. A szarvsi intézmény  kutatási programjainak legfőbb célja a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése. Ennek szerves része a környezettudatos, víztakarékos termeléstechnológiák alkalmazása, a szélsőséges vízháztartási helyzetek kezelése, a rizstermesztés fenntartható fejlődésének elősegítése. A 2014-ben létrehozott Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ öntözéssel és vízgazdálkodással foglalkozó osztály alakult át kutatóintézetté.  

2018.10.05 13:25
Frissítve: 2018.10.15 13:13

A magyar lakáspolitika eredménye: 10-ből majdnem 7 huszonéves lakik a szüleinél

Publikálás dátuma
2018.12.16 11:01
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Kállai Márton
Nem lusták, csak nincs pénzük - a CSOK csak a hitelképes, vagyis tehetős családoknak szól, a lakástakarék éppen megszűnt, az albérlet-piac drámaian szabályozatlan, és a bérek is nevetségesek.
A 16 és 29 év közötti magyarországi férfiak 80 százaléka, a nőknek pedig 68 százaléka lakik a szüleivel – derül ki az Eurostat 2017-re vonatkozó, nemrég publikált adataiból, amit a Mérce szúrt ki. Abban persze még semmi meglepő nincs, hogy a 20 év alatti fiatalok még nem költöznek el. Ám a fiatal felnőtteket nézve sem változik sokat a helyzet:
  • a 20-24 évesek 81,5 százaléka; és
  • a 25-29 évesek 52 százaléka él szüleivel.
Ez átlagban azt adja ki: a magyar huszonévesek 66,75 százaléka nem bír önálló lakhatással. Az EU-s átlag egyébként a 20-24 éves korosztályban 76,3 százalék, a 25-29 évesek között pedig 42,1, vagyis 5-10 százalékkal alacsonyabb.
Hogy nem éppen az önállóságra való törekvés hiányáról van szó Magyarországon, arra igen erősen utal a tény, hogy a gazdagabb, egyúttal kifinomultabb jóléti hálóval bíró országok között jóval alacsonyabb a szüleiknél élő fiatal felnőttek száma. Dániában például már a 25 év alattiak 72,2 százaléka él függetlenül, de akár már Ausztriában is alig haladja meg a 60 százalékot az otthonélők aránya.
Magyarországon nem csak az állami bérlakásrendszer épült le drámaian a rendszerváltás óta, de a Fidesz-KDNP kormányzása is sokat tett a fiatalok ellehetetlenítéséért. A fő lakáspolitikai eszköz, a CSOK például kizárólag a hitelképes - tehát biztos egzisztenciával bíró, tehetősebb - családokat támogatja. A többieknek megmaradó lakástakarék-rendszert pedig egyetlen nap alatt kivégezte a kormány. Az albérlet-árak szintén az egekben vannak a lakáspiac szabályozatlanságának köszönhetően, a fizetések és a megélhetés költségeinek viszonyáról pedig sok mindent elárul, hogy a bérminimumból éppen csak éhen halni nem lehet.
2018.12.16 11:01

Az államosítás diszkrét bája: másfélszeresére hízik az áramszámla

Publikálás dátuma
2018.12.15 08:35
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Igaz, a drágulás a lakosságot közvetlenül sújtja, mivel a vállalkozások rezsije nő, ami persze előbb utóbb megjelenik a termékek árában.
Több mint felével hízik vállalkozások áramszámlája, pedig korábban rezsicsökkentést ígért a kormány a cégeknek is: a vállalkozók azon dühöngenek, hogy nemrégen éppen a kormány ígérte, hogy az „államosítással” megnyílik annak a lehetősége, hogy a vállalkozói szférában is csökkenjen a rezsi, legalább 10 százalékkal alacsonyabb összegű számlákról beszéltek. Ehelyett kapják a nyakukba a 60 százalékkal magasabb áramdíjat, írja a hvg.hu.  Emlékeztetőül: korábban Németh Szilárd rezsibiztos azzal támasztotta alá áramár-csökkentési ígéretét, hogy az állami szolgáltató kisebb apparátussal, kisebb vízfejjel működik, a keletkezett hasznot pedig visszaforgatja a szolgáltatás minőségének, olcsóbbá tételének a megteremtésébe. De ezt a mondást a Nemzeti Közművek Áramszolgáltató (NKM) elfelejtette. Ugyanis pont az állami szolgáltató, amelynek létrejöttével ígérték be a rezsicsökkentést a vállalkozói szférának, drágább, mint a többi magánszolgáltató - ez egyértelműen kiderül a  cégek, önkormányzatok közbeszerzéseit látva.
2018.12.15 08:35