Versenyben a klímaváltozással – már most le vagyunk maradva

Publikálás dátuma
2018.10.05 13:25

Fotó: / Kállai Márton
Tízéves öntözési programot hirdetett meg a kormány a 2020-2030 közötti időszakra, mintegy 170 milliárd forintos forrással. Azonban kétséges, hogy két év múlva egyáltalán elkezdődhet-e ez a projekt.
Minden, az öntözéssel kapcsolatos beruházást támogatna a vízgazdálkodási és vízhasznosítási (öntözési) program, amely 2020 és 2030 valósulna meg, összesen 170 milliárd forintos támogatással. A költségvetésből eredő forrásból tározók, valamint a gazdálkodók birtokát elérő csatornák kiépítése valósulhat meg. A termelőnek csak az lenne a kötelessége, hogy a saját földjein kiépítse és működtesse a rendszert. Viszont arra is számítani lehet, hogy előbb-utóbb a rendszer működtetése megnöveli majd a termelési költségeket, drágábbá teszi az öntözött területeken megtermelt élelmiszereket, olyan mértékben, mint amekkora drágulást a piac elfogad. Viszont a 800 milliárd forint értékben megnövekvő terméshozamok némileg fékezhetik az árak emelkedését.  Szakemberek véleménye szerint a lehetséges egymillió hektár öntözésére biztosan nem lesz elegendő programra szánt 170 milliárd forint, hiszen egy hektáron általában, átlagosan egy-másfél millió forint használnak fel, de a növényi kultúrától, a terepviszonyoktól, a víznyerési lehetőségektől és a talajviszonyoktól függően ez az összeg jóval magasabb is lehet. A szakértők úgy vélik, hogy az uniós támogatásokkal, az önrésszel és a nemzeti forrásokkal együtt évi 25 milliárd forintból tíz év alatt 260-270 ezer hektárra lehetne növelni a jelenlegi öntözött terület nagyságát. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 43 ezer gazda megkérdezésével végzett felméréséből kiderült, ekkora területre építenének ki a termelők öntöző rendszert. A jelenleg öntözött mintegy 120 ezer hektáros terület az 1950-es évek szintjének fel meg, a teljes termőterület két százalékát teszi ki (az öntözési csúcsot egyébként az 1970-es években érte el a magyar agárárgazdaság). Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) vízgazdálkodással is foglalkozó tanácsosa lapunk érdeklődésére megjegyezte, hogy a rendszerváltás előtt volt olyan időszak, amikor 350 ezer hektárt is öntöztek Magyarországon. Egyébként hozzávetőleg a 80 ezer hektáros szabadföldi zöldségtermőterület 75-80 százalékát öntözik, de a hasonló méretű gyümölcskertészeteknek alig 20-25 százalékán gondoskodnak a vízutánpótlásról – említette a Népszava érdeklődésére Ladó Ferenc, a FruitVeb Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Ez összességében 100 ezer hektárt jelent. A fennmaradó öntözött terület a csemegekukorica és a vetőmagtermesztés között oszlik meg. Szakemberek szeretnék ha a takarmánykukorica, és előbb-utóbb a napraforgó táblákat is bekapcsolnák az öntözési hálózatba. Azonban hátráltatja az öntözés nagyobb arányú elterjedését, hogy a vízjogi engedély meghosszabbítása, a bérelt föld tulajdonosainak számától függően több millió forintot is felemészthet, ugyanis minden tulajdonossal külön-külön kell szerződést kötni, ami egy-másfél évre is elnyújthatja az engedély megszerzését.

Eljárási rend

A Belügyminisztérium a Népszava kérdésre küldött válaszában közölte, tavaly 6373 hatályos vízjogi (elvi, létesítési, üzemeltetési, fennmaradási) engedélyt tartottak nyilván és az öntözésre felhasználandó víz mennyisége 105 044 177 köbméter volt. Az engedélyezési eljárás díjmentes. A kérelmeket a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz kell benyújtani. Az elektronikus ügyintézésről szóló törvény értelmében minden ügyfél jogosult, a gazdálkodó szervezetek pedig kötelesek az elektronikus úton történő benyújtásra. Az engedélyezési eljárás a kérelem benyújtásától számított 60 nap, az engedélyek időbeli hatálya minden esetben határozott időre szól: 5, 10, 15, vagy 20 év. Változatlan műszaki paraméterek mellett, a vízjogi engedély lejárta előtt az engedély időbeli hatályának meghosszabbítása tárgyában lefolytatott eljárás lényegesen egyszerűbb, 15 nap.  

Az öntözés oly nagy mértékben emeli a hozamokat, hogy Makó környékén például hektáronként átlagosan 20-30 tonna vöröshagymát takarítanak be, míg az öntözött földekről 60-70 tonna is megterem. Abban minden érdekelt egyetért, hogy öntözés nélkül a klímaváltozás miatt bizonyos növényi kultúrákat Magyarországon nem lehet majd termeszteni, vagy legalábbis nem lesz érdemes. A kormányzat most meghirdetett programja nagy valószínűséggel másfél év múlva nem fog a tervek szerint elkezdődni.  A tervezett öntözési program azonban nem aratott osztatlan sikert. A MOSZ egyebek mellett azt kifogásolja, hogy sem a kormányzat, sem a NAK de még a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége sem egyeztetett velük.  A szeptember közepén megjelent kormányhatározat idén október végéig akar egy vízügyi katasztert összeállítani, ám a szakember információi szerint a vízitársulatok szervezete szerint olyan adatokat kérnek tőlük, amelyek beszerzése legalább egy éves munka. Az öntözésre kiírt pályázatokat a jelenleginél sokkal életszerűbbé kell tenni. Olyan pályázatok vannak, hogy legalább 10 éves bérleti szerződéssel kell rendelkeznie a gazdának, ha nem a saját birtokán termel. Csakhogy abban az esetben, ha nem egy tulajdonossal kötött szerződést és a bérleti megállapodások eltérő időpontban születtek, akkor csak azokra pályázhat a termelő öntözésre, amelyekre 10, vagy több éves megállapodás van érvényben. Azokra a birtoktestekre nem lehet, amelyeknél ennél kevesebb idő van hátra a lejáratig. Az osztatlan közös tulajdonú földeknél minden egyes tulajdonossal külön kell bérleti szerződést kötnie a gazdának, s ha csak egy tulajdonos földjére is kevesebb a tíz évnél a szerződés határideje, megint csak nem pályázhat. Sok termelőt az is visszatart a pályázástól, hogy egy korszerű öntözési rendszer költségei nem biztos, hogy néhány év alatt megtérülnek. Ha több tulajdonostól bérel földet, semmi nem garantálja, hogy mindenki újra vele szerződik.  Csősz Tibor álláspontja szerint mielőtt az öntözési programba belevág a kormány, azelőtt a birtokviszonyokat kellene rendezni, mert ez a mostaninál nagyobb biztonságérzetet és beruházási kölcsönözne a termelőknek. A vízitársulatok működése is rendezésre szorul. Korábban 80 végezte az öntözésre kivételezett vizek, a csatornák és a szivattyúk karbantartását, ma pedig már csak 35-36 tevékenykedik. Gondot okoz az is, hogy nincs megbízható adatbázis a csatornák, szivattyúk tulajdonosairól,  így problémás lehet a gazdálkodók birtokáig elvinni a kormányzati program során megvalósuló öntözési rendszert. A szakember az intézményrendszer és a pályáztatás egyszerűsítését is célszerűnek találná. A kormányzatnak az a szándéka, hogy a felszíni vizeket nagyobb arányban használják fel, ugyanakkor a felszín alatti vízbázis használatát visszafogják. Ezt figyelembe véve a NAK azt javasolta, hogy minden fúrt kút egyben monitoring pont is legyen, ahol mérni lehetne a kiemelt víz mennyiségét. Azokat a fúrt kutakat viszont meg kellene szüntetni, amelyek például ivóvízbázisokból nyerik a vizet.

Újjáalakult kutatóintézet Szarvason

Újjáalakult az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet. A szarvsi intézmény  kutatási programjainak legfőbb célja a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése. Ennek szerves része a környezettudatos, víztakarékos termeléstechnológiák alkalmazása, a szélsőséges vízháztartási helyzetek kezelése, a rizstermesztés fenntartható fejlődésének elősegítése. A 2014-ben létrehozott Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ öntözéssel és vízgazdálkodással foglalkozó osztály alakult át kutatóintézetté.  

2018.10.05 13:25
Frissítve: 2018.10.15 13:13

Mol-INA-ügy: 10 millió dollárt fizettek egy amerikai lobbicégnek

Publikálás dátuma
2018.10.21 15:33

Fotó: Népszava/
Horvátország a Mol-INA-ügyben csak a két döntőbírósági perben 10 millió dollárt fizetett az amerikai Squire Patton Boggs cégnek lobbizásért - írta a Vecernji List című horvát napilap.
Az újság hosszan foglalkozik Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgatónak az Interpol listájáról való lekerülésével is. A cikk szerint az Interpol azért, hogy újra köröztesse Hernádit azt kérte a horvát kormánytól, hogy előre vállaljon kötelezettséget, hogy Zágráb kifizeti a perköltségeket, amennyiben a magyar üzletember perli az Interpolt. A lap azt állította: ilyet még soha nem kértek egyetlen országtól sem, és veszélyes precedensről van szó. Az ügyletről és számos más, Magyarországot és Horvátországot a Mol-INA-ügyben érintő dologról a Squire Patton Boggs a horvát kormány nevében 30 amerikai szenátort értesített, az erről szóló jelentést republikánus és demokrata képviselők is megkapták - közölte a lap. Az amerikai iroda a horvát kormány nevében levelet írt az Interpolnak is, miután annak végrehajtó bizottsága elutasította a horvát fél azon kérését, hogy újítsák meg a Mol vezetője ellen kiadott elfogatóparancsot. A Squire Patton Boggs arról tájékoztatta az Interpolt, hogy Magyarország becsapta őket, mert hamis tárgyalást rendezett Hernádinak. "Hernádit 2013-ban Budapesten felmentették minden vád alól, azzal a szándékkal, hogy más EU-tagállamban ne hozhassanak ítéletet ugyanebben az ügyben" - közölték a levélben. A lobbizás Mol-INA-ügyben 2014-ben kezdődött meg az Egyesült Államokban. A Squire Patton Boggst Ivan Vrdoljak akkori gazdasági miniszter bízta meg. A lap a továbbiakban kifejti, hogy a két döntőbírósági ügyben, a már elvesztett genfi Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságon (UNCITRAL), amelyben Horvátország perelte a Molt, valamint a még folyó perben, amelyben a Mol a horvát kormány ellen horvátországi befektetéseinek védelmében a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) indított, több mint 10 millió dollárt fizetett ki Zágráb lobbi célokra az amerikai cégnek, majd részletezi a kifizetéseket. Horvátország nem először fizetett lobbicégnek azért, hogy érvényesítse Zágráb érdekeit az Egyesült Államokban. Ivo Sanader volt miniszterelnök kormányzása alatt a NATO-hoz való csatlakozásban segítette amerikai lobbicég Horvátországot, 2011-ben pedig Ante Gotovina és Mladen Markac nyugalmazott tábornokok ügyében, akiket a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság első fokon bűnösnek ítélt háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádjában, később azonban minden vádpontban felmentették őket - írta a lap, majd tájékoztatott arról is, hogy az amerikai Law.com beszámolója szerint Horvátország a második ország a világon, amely a legtöbbet fizetett lobbizásért Amerikában. A négymillió lakosú európai országot egyedül Kanada előzi meg - húzták alá.
Szerző
2018.10.21 15:33
Frissítve: 2018.10.21 15:38

Üzemzavar Pakson? - Le kellett állítani a 2. blokkot

Publikálás dátuma
2018.10.21 11:21
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Szombat délután megkezdték a Paksi Atomerőmű 2. blokkjának leterhelését terven felüli karbantartáshoz - írja az OAH. A blokk leállítására egy gépészeti berendezés meghibásodása miatt került sor.
A szakemberek a hiba javításán dolgoznak, a munkálatokat és az azt követő ellenőrzéseket követően lehet a blokkot újra névleges teljesítményre felterhelni - írja honlapján az Országos Atomenergia Hivatal. 
A 2. blokkon a javítás végrehajtásához szükséges leterhelést és lehűtést a személyzet az üzemeltetési feltételek és korlátok maradéktalan betartása mellett hajtotta végre, ennek megfelelően a létesítmény biztonsági szintje nem csökkent. Az OAH továbbra is folyamatosan felügyeli a blokk állapotát - zárul a közlemény.
2018.10.21 11:21