Klímaváltozás Magyarországon: forróság, több rovar, fertőzés és allergia

Publikálás dátuma
2018.10.01 10:15
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP/
Az extrém hőmérsékleti események jelentik az éghajlatváltozás legfőbb egészségi kockázatát hazánkban - derült ki egy tanulmányból.
Hazánkban 2000 óta végzett klímaegészségügyi vizsgálatok alapján a legjelentősebb egészségi kockázatot az extrém hőmérsékleti események jelentik. A hőhullámokkal szemben a legsérülékenyebbek a krónikus keringési, anyagcsere, légzőszervi, mentális betegségekben szenvedők, az idősek és a gyermekek – írta az MTI a tanulmány alapján.
A hőhullámok hatására 2003-ban figyeltek fel Európa-szerte, Nyugat-Európában több mint 70 ezer ember halálát okozta a tartósan fennálló magas hőmérséklet - olvasható a cikkben, amelyből kiderül az is, hogy a hőhullámok idején Magyarországon a napi halálozás országos átlagban körülbelül 15 százalékkal emelkedik meg. Megyei szinten 9 és 20 százalék között változik, Budapesten és Veszprém megyében, illetve a közép-magyarországi régióban tapasztalhatók a legmagasabb értékek. 
A szerzők a publikációban foglalkoznak a klímaváltozás további hatásaival is. Ezek között említik, hogy a változás várhatóan befolyásolni fogja egyes állati közvetítők (rovarok, rágcsálók) által terjesztett fertőző betegségek térbeli és időbeli megjelenését is. Hazánkban elsősorban a kullancsok okozta Lyme-kór fog gyakoribbá válni, de megjelennek egyes szúnyogok által terjesztett betegségek is - írják.
Felhívják a figyelmet arra, hogy a növekvő hőmérséklet hatására gyakoribbá válhatnak egyes mikrobiális eredetű élelmiszer-fertőzések és -mérgezések, amelyekért elsősorban a penészgombák mikotoxin-tartalma felelős. A penészesedés főként a gabona-, olajosmag-, szárazgyümölcs-termékek esetében jelent kiemelt veszélyt. Megjegyzik: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2002. évi jelentésében a világban bekövetkezett hasmenéses esetek 2,4 százalékát írta a klímaváltozás terhére. 
A klímaváltozás hatni fog az allergén növények térbeli és időbeli elterjedésére is. Az enyhébb telek után akár egy hónappal is korábban kezdődhet a pollenszezon január közepén, és a parlagfű, a legtovább virágzó gyom akár november közepéig is szórhatja virágporát. Új, allergén növényfajok jelennek meg, például a parlagi rézgyom és a falgyom, amelyek jelentősége ma még kevéssé ismert. 
A szerzők szerint a hatások mérséklésére az egészségügyi ellátó rendszernek is fel kell készülnie. Az extrém hőmérsékletekhez való alkalmazkodás szempontjából alapvetőnek nevezik, hogy megfelelő belső hőmérséklet legyen az intézményekben. Hazai vizsgálatok is bizonyították, hogy a hőhullámok alatt háromszor magasabb volt a többlethalálozás a kórházakban, mint otthon - írják. Elsődlegesen fontosnak nevezik a betegek szempontjából nemcsak az intenzív kezelést nyújtó egységekben, hanem a sebészeti, égési és egyéb sérülteket ellátó osztályokon, valamint a krónikus betegeket kezelő osztályok légkondicionáló berendezésekkel való felszerelését, növelve a jelenlegi 30 százalékos ellátottság.
A klímaváltozás humán egészségügyi hatásainak bemutatásával a felkészülés, az ellenálló képesség növelése és az alkalmazkodás fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet a szerzők, akik megjegyzik, hogy a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia számos célt fogalmaz meg az emberi egészséggel kapcsolatban is. Rövid távon a hőhullámok elleni védekezés a legfontosabb, de nagy figyelmet kell fordítani a fertőző betegségeket közvetítő élőlények ellenőrzésére. Középtávon ki kell terjeszteni az élelmiszerbiztonsági intézkedéseket a klímaváltozás közvetett hatásainak kivédésére. Meg kell erősíteni az egészségügyi ellátó rendszereket; nagy hangsúlyt fektetve a megelőzésre - olvasható a cikkben.
A 16 éven át tartó kutatást összegző tanulmányt Páldy Anna, az Országos Közegészségügyi Intézet szaktanácsadója; Málnási Tibor, az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársa és Bobvos János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma osztályvezetője készítette, és a Magyar Tudomány szeptemberi tematikus számában jelent meg A klímaváltozás hatása egészségünkre és az egészségügyre Magyarországon címmel.
2018.10.01 10:15
Frissítve: 2018.10.01 10:15

Korábban lesz halloween az Állatkertben

Publikálás dátuma
2018.10.20 11:11

Fotó: Pexels/
Sok látnivalóval és kedvezményekkel várja a családokat a Fővárosi Állat- és Növénykert az őszi iskolai szünetben. Az Állatkert új játszóparkjában október 26-án este „Holnemvolt halloweent” tartanak.
Szombattól az őszi szünet végéig napközben félóránként állatbemutatókat, látványetetéseket, állattréningeket tartanak a kert különböző pontjain, így többek között a sörényes hangyászok, a brazil óriásvidrák, a keák, a kenguruk, az oroszlánfókák, a pingvinek, a gorillák és más főemlősök, az ázsiai vadkutyák, az elefántok, vagy éppen a Mérgesház lakóinak életét ismerhetik meg az érdeklődők. A pelikánok etetésébe pedig az állatgondozók a nagyközönséget is bevonják.
A Nagyszikla belsejében található Varázshegyben naponta kétszer az „Állatok akcióban” élő etológiai bemutató lesz látható, de az őstengeri lényekkel, a hatlábúak birodalmával és az állati szuperérzékekkel is meg lehet ismerkedni. Ugyanitt térhatású filmeket is bemutatnak, az „időgép” segítségével pedig jégkorszaki kalandok vagy egy miocén kori utazás részesei is lehetnek a vállalkozó kedvűek.
A programok mellett rengeteg kisállattal is lehet találkozni, hiszen az elmúlt hetekben, hónapokban számos kölyök és fióka látott napvilágot. Többek között az elefántoknál, a gorilláknál, az orangutánoknál, a zebráknál, a nagy maráknál, a vízidisznóknál, az agutiknál és még sok más állatnál is cseperedő apróságokat is lehet látni.

Holnemvolt halloween

Mindenszentek előestéje helyett öt nappal korábban, már pénteken este megrendezik a Holnemvolt halloweent. A programok este 6-kor kezdődnek, és egészen éjjel 11-ig tartanak. Lesz tűzzsonglőr bemutató, mécsesek fényes ösvénye, családi tökfaragó műhely, boszorkányos arcfestés, szellemvasút, tevegelés, lovaglás, „szellemes” körhinták és törpekerék is. A Titokpincénél tomboló zombikkal lehet találkozni, a Mesterségek Udvarában pedig lámpást, madárijesztőt, szellemet és rémisztően finom süteményt készíthetnek az alkotni vágyók. Emellett többféle tökös ételt is meg lehet majd kóstolni, a töklevestől a tökös-mákos rétesig.
2018.10.20 11:11
Frissítve: 2018.10.20 11:11

Mesterséges intelligencia mentheti meg a méheket

Publikálás dátuma
2018.10.19 11:20

Fotó: Pixabay/
Új megközelítéssel, a felhő alapú technológia segítségével vizsgálják a méhpopulációk hanyatlásának okait, és igyekeznek elősegíteni a világ legfontosabb beporzó állatainak fennmaradását - közölte az Oracle és a World Bee Project az MTI-vel.
Az új, globális projektben használt felhő technológia segít a mezőgazdasági ökoszisztémákban fellelhető mézelő méhek életének megértésében. A World Bee Project Hive Network távoli adatgyűjtés révén nyer ki információkat a kaptáraktól, amelyek az Oracle Cloudba továbbítódnak, majd ott elemző eszközök segítségével - ideértve a mesterséges intelligencia (AI) és adatvizualizációs technológiákat - a kutatók bővebb információt kaphatnak a méhekről és kapcsolatukról a környezetükkel.
A technológia segítségével a kutatók mostantól "kihallgathatják" a méhek ügyködését, és elemezni tudják az "okos kaptárakból" szerzett bonyolult akusztikai adatokat - ilyenek például a méhszárnyak és -lábak mozgásainak hangjai. Egyéb precíziós mérésekkel kombinálva - ideértve a hőmérséklet, a páratartalom vagy a mézhozam vizsgálatát - közelebbről figyelhetik a méhkolóniákat, elemezni tudják a méhek viselkedési mintáit, illetve előrejelzéseket is tudnak készíteni azokról. Ennek köszönhetően a természetvédők és a méhészek jobban tudják védeni a méhkolóniákat, például elkerülhetik az időszerűtlen méhrajzásokat, illetve eltávolíthatnak kártékony ragadozókat, így az ázsiai lódarazsat.
A nemzetközi kaptárhálózatból begyűjtött adatok értéke abban rejlik, hogy a méhészek képet kaphatnak a kolónia legkülönbözőbb állapotairól az év bármely szakaszában, és segíthetik a működését. A hálózat kiépítése elkezdődött Nagy-Britanniában, nemzetközi kiterjesztése folyamatban van - írták. 
Felmérések szerint a méhek kihalásáért az egyre zordabb természeti körülmények felelősek, ami a viráglelőhelyek csökkenésének, az erőteljesebb gazdálkodási módszereknek, az klímaváltozásnak és a fokozott növényvédőszer-használatnak tudható be. A méhek felelnek a világ élelmiszerkészletei mintegy harmadának beporzásáért. A Föld népességének 90 százalékát ellátó 100 különféle haszonnövény közül 70-et a méhek poroznak be.
2018.10.19 11:20