Klímaváltozás Magyarországon: forróság, több rovar, fertőzés és allergia

Publikálás dátuma
2018.10.01 10:15
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP/
Az extrém hőmérsékleti események jelentik az éghajlatváltozás legfőbb egészségi kockázatát hazánkban - derült ki egy tanulmányból.
Hazánkban 2000 óta végzett klímaegészségügyi vizsgálatok alapján a legjelentősebb egészségi kockázatot az extrém hőmérsékleti események jelentik. A hőhullámokkal szemben a legsérülékenyebbek a krónikus keringési, anyagcsere, légzőszervi, mentális betegségekben szenvedők, az idősek és a gyermekek – írta az MTI a tanulmány alapján.
A hőhullámok hatására 2003-ban figyeltek fel Európa-szerte, Nyugat-Európában több mint 70 ezer ember halálát okozta a tartósan fennálló magas hőmérséklet - olvasható a cikkben, amelyből kiderül az is, hogy a hőhullámok idején Magyarországon a napi halálozás országos átlagban körülbelül 15 százalékkal emelkedik meg. Megyei szinten 9 és 20 százalék között változik, Budapesten és Veszprém megyében, illetve a közép-magyarországi régióban tapasztalhatók a legmagasabb értékek. 
A szerzők a publikációban foglalkoznak a klímaváltozás további hatásaival is. Ezek között említik, hogy a változás várhatóan befolyásolni fogja egyes állati közvetítők (rovarok, rágcsálók) által terjesztett fertőző betegségek térbeli és időbeli megjelenését is. Hazánkban elsősorban a kullancsok okozta Lyme-kór fog gyakoribbá válni, de megjelennek egyes szúnyogok által terjesztett betegségek is - írják.
Felhívják a figyelmet arra, hogy a növekvő hőmérséklet hatására gyakoribbá válhatnak egyes mikrobiális eredetű élelmiszer-fertőzések és -mérgezések, amelyekért elsősorban a penészgombák mikotoxin-tartalma felelős. A penészesedés főként a gabona-, olajosmag-, szárazgyümölcs-termékek esetében jelent kiemelt veszélyt. Megjegyzik: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2002. évi jelentésében a világban bekövetkezett hasmenéses esetek 2,4 százalékát írta a klímaváltozás terhére. 
A klímaváltozás hatni fog az allergén növények térbeli és időbeli elterjedésére is. Az enyhébb telek után akár egy hónappal is korábban kezdődhet a pollenszezon január közepén, és a parlagfű, a legtovább virágzó gyom akár november közepéig is szórhatja virágporát. Új, allergén növényfajok jelennek meg, például a parlagi rézgyom és a falgyom, amelyek jelentősége ma még kevéssé ismert. 
A szerzők szerint a hatások mérséklésére az egészségügyi ellátó rendszernek is fel kell készülnie. Az extrém hőmérsékletekhez való alkalmazkodás szempontjából alapvetőnek nevezik, hogy megfelelő belső hőmérséklet legyen az intézményekben. Hazai vizsgálatok is bizonyították, hogy a hőhullámok alatt háromszor magasabb volt a többlethalálozás a kórházakban, mint otthon - írják. Elsődlegesen fontosnak nevezik a betegek szempontjából nemcsak az intenzív kezelést nyújtó egységekben, hanem a sebészeti, égési és egyéb sérülteket ellátó osztályokon, valamint a krónikus betegeket kezelő osztályok légkondicionáló berendezésekkel való felszerelését, növelve a jelenlegi 30 százalékos ellátottság.
A klímaváltozás humán egészségügyi hatásainak bemutatásával a felkészülés, az ellenálló képesség növelése és az alkalmazkodás fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet a szerzők, akik megjegyzik, hogy a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia számos célt fogalmaz meg az emberi egészséggel kapcsolatban is. Rövid távon a hőhullámok elleni védekezés a legfontosabb, de nagy figyelmet kell fordítani a fertőző betegségeket közvetítő élőlények ellenőrzésére. Középtávon ki kell terjeszteni az élelmiszerbiztonsági intézkedéseket a klímaváltozás közvetett hatásainak kivédésére. Meg kell erősíteni az egészségügyi ellátó rendszereket; nagy hangsúlyt fektetve a megelőzésre - olvasható a cikkben.
A 16 éven át tartó kutatást összegző tanulmányt Páldy Anna, az Országos Közegészségügyi Intézet szaktanácsadója; Málnási Tibor, az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársa és Bobvos János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma osztályvezetője készítette, és a Magyar Tudomány szeptemberi tematikus számában jelent meg A klímaváltozás hatása egészségünkre és az egészségügyre Magyarországon címmel.
2018.10.01 10:15
Frissítve: 2018.10.01 10:15

284 kutyát tudnak megmenteni a Valentin-napon összegyűlt virágpénzből

Publikálás dátuma
2019.02.15 14:03
Illusztráció
Fotó: AFP/ Narayan Maharjan/NurPhote
Felülmúlt a szervezők várakozását a Valentin Projekt elnevezésű akcióban összegyűlt 28 millió forint, amelyből már vasárnaptól elkezdhetik a 284 kutya megmentését.
284 kutyát tudnak megmenteni a Valentin Projekt elnevezésű akcióban összegyűlt több mint 28 millió forintból. Az Eszkuláp Egyesület és a Demény, a kötsög elnevezésű közösségi oldal összefogásában, január közepén meghirdetett kezdeményezés lényege az volt, hogy a résztvevők idén a Valentin-napi virág árát inkább utalják át az állatmentő szervezet számlájára.
A szervezők a Facebook-bejegyzésükben azt írták, az eredmény minden várakozásukat felülmúlta, arra számítottak, legfeljebb 5-10 kutyát tudnak megmenteni a haláltól. Hozzátették, az összeg még mindig folyamatosan nő, mert érkeznek a későn kapcsolók és a cégek felajánlásai is. És jelezték azt is, ez csak a kezdet, de nem a pénzgyűjtés volt a lényeg, ennek köszönhetően viszont már vasárnap elkezdhetik az állatok mentését - számolt be a Sokszínű Vidék
2019.02.15 14:03

A budapestiek többsége venne betétdíjas palackot az egyszer használatosak helyett

Publikálás dátuma
2019.02.15 10:10
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
A budapestiek elsöprő többsége, 75 százaléka támogatná a betétdíjas rendszer bevezetését, és választaná a visszaváltható palackot az egyszer használatos helyett − derül ki a Greenpeace Magyarország 2018 decemberében végzett reprezentatív közvélemény-kutatásából.
A szervezet szerint ez azt bizonyítja, hogy a magyarok valódi, hatékony fellépést várnak a kormánytól a műanyagszennyezés csökkentése érdekében. A Greenpeace most azt várja a kormánytól: 
ezúttal vegye figyelembe a lakosság akaratát a termékdíjtörvény jelenleg zajló átdolgozása során, és tiltsa be hazánkban az egyszer használatos műanyag zacskókat, valamint vezessen be betétdíjas rendszert a palackokra.
A Greenpeace Magyarország megbízásából a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet 2018. november 24. és december 10. között végzett reprezentatív közvélemény-kutatást 800 fős mintán Budapesten, személyes adatfelvétellel. A kutatás során kiderült: a budapestiek egyértelműen támogatják a kötelező betétdíjas rendszer bevezetését az italoknál, annak érdekében, hogy az egyszer használatos palackok helyett a visszaváltható változatok terjedjenek el széles körben, és így csökkenjen a műanyagszennyezés. A megkérdezettek háromnegyede (75%) választaná a betétdíjas, visszaváltható palackokat, és mindössze alig több mint ötödük (22%) tartana ki ebben az esetben is az egyszer használatos flakonok mellett. 
A szervezet közleménye szerint a megkérdezettek válaszai egybevágnak az Európai Unió Tanácsának környezetvédelemért felelős miniszterei által tavaly decemberben elfogadott új irányelvtervezetével, ami az egyszer használatos műanyag hulladékok jelentős csökkentését írja elő a tagállamok számára. Ez azt mutatja, az Unió is felismerte, hogy az egyszer használatos műanyagok szennyezése olyan globális problémává vált, amire csupán az újrahasznosítás nem nyújt megoldást – csökkentési célokat is elő kell írni. Az azonban, hogy a gyakorlatban melyik ország miként éri el a célszámokat, már jórészt a tagállamokon múlik.
A magyar kormány egyelőre nem tartozik a műanyagszennyezés ellen harcolók élbolyába. Annak ellenére, hogy hatalmas társadalmi támogatottsága volt, a kormány tavaly novemberben nem támogatta a saját minisztériuma által kidolgozott javaslatot, amely kivezette volna a vékony falú műanyag szatyrokat a használatból egy két éven át tartó termékdíjemelést követően. A termékdíjtörvény átdolgozása most ismét napirenden van, a szakértői egyeztetések és tárgyalások jelenleg is folynak.
„Azt várjuk a kormánytól, hogy képviselje a magyar lakosság akaratát és hosszú távú érdekeit. Az új jogszabály megalkotásakor vegye figyelembe, hogy Magyarország eddigi legnépszerűbb környezetvédelmi kezdeményezésének keretében 150 ezren álltak ki az egyszer használatos műanyag szatyrok kivezetése mellett, és a fővárosiak háromnegyede támogatja a betétdíjas rendszer visszaállítását. A betétdíjjal el lehetne érni, hogy a palackok ne a környezetbe, ne a hulladéklerakóra kerüljenek, hanem anyagában hasznosítsák őket újra; sőt ami környezetvédelmi szempontból a legkedvezőbb, tisztítás után töltsék őket újra”
– mondta Tömöri Balázs, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse.
A hazai PET felhasználás 3 százalékkal meghaladja a világátlag és az európai 2016-os 7,2 százalékos átlagértékét. Világszinten másodpercenként 160 ezer műanyag szatyrot, és évente 500 milliárd műanyag palackot gyártunk. Van olyan nemzetközi kávézólánc, ahol 4 milliárd eldobható kávéspoharat használnak el évente. 
A világon valaha legyártott műanyagok 90,5 százalékát máig nem hasznosították újra.
- derül ki a szervezet honlapjáról.
2019.02.15 10:10
Frissítve: 2019.02.15 10:10