Klímaváltozás Magyarországon: forróság, több rovar, fertőzés és allergia

Publikálás dátuma
2018.10.01. 10:15
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
Az extrém hőmérsékleti események jelentik az éghajlatváltozás legfőbb egészségi kockázatát hazánkban - derült ki egy tanulmányból.
Hazánkban 2000 óta végzett klímaegészségügyi vizsgálatok alapján a legjelentősebb egészségi kockázatot az extrém hőmérsékleti események jelentik. A hőhullámokkal szemben a legsérülékenyebbek a krónikus keringési, anyagcsere, légzőszervi, mentális betegségekben szenvedők, az idősek és a gyermekek – írta az MTI a tanulmány alapján.
A hőhullámok hatására 2003-ban figyeltek fel Európa-szerte, Nyugat-Európában több mint 70 ezer ember halálát okozta a tartósan fennálló magas hőmérséklet - olvasható a cikkben, amelyből kiderül az is, hogy a hőhullámok idején Magyarországon a napi halálozás országos átlagban körülbelül 15 százalékkal emelkedik meg. Megyei szinten 9 és 20 százalék között változik, Budapesten és Veszprém megyében, illetve a közép-magyarországi régióban tapasztalhatók a legmagasabb értékek. 
A szerzők a publikációban foglalkoznak a klímaváltozás további hatásaival is. Ezek között említik, hogy a változás várhatóan befolyásolni fogja egyes állati közvetítők (rovarok, rágcsálók) által terjesztett fertőző betegségek térbeli és időbeli megjelenését is. Hazánkban elsősorban a kullancsok okozta Lyme-kór fog gyakoribbá válni, de megjelennek egyes szúnyogok által terjesztett betegségek is - írják.
Felhívják a figyelmet arra, hogy a növekvő hőmérséklet hatására gyakoribbá válhatnak egyes mikrobiális eredetű élelmiszer-fertőzések és -mérgezések, amelyekért elsősorban a penészgombák mikotoxin-tartalma felelős. A penészesedés főként a gabona-, olajosmag-, szárazgyümölcs-termékek esetében jelent kiemelt veszélyt. Megjegyzik: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2002. évi jelentésében a világban bekövetkezett hasmenéses esetek 2,4 százalékát írta a klímaváltozás terhére. 
A klímaváltozás hatni fog az allergén növények térbeli és időbeli elterjedésére is. Az enyhébb telek után akár egy hónappal is korábban kezdődhet a pollenszezon január közepén, és a parlagfű, a legtovább virágzó gyom akár november közepéig is szórhatja virágporát. Új, allergén növényfajok jelennek meg, például a parlagi rézgyom és a falgyom, amelyek jelentősége ma még kevéssé ismert. 
A szerzők szerint a hatások mérséklésére az egészségügyi ellátó rendszernek is fel kell készülnie. Az extrém hőmérsékletekhez való alkalmazkodás szempontjából alapvetőnek nevezik, hogy megfelelő belső hőmérséklet legyen az intézményekben. Hazai vizsgálatok is bizonyították, hogy a hőhullámok alatt háromszor magasabb volt a többlethalálozás a kórházakban, mint otthon - írják. Elsődlegesen fontosnak nevezik a betegek szempontjából nemcsak az intenzív kezelést nyújtó egységekben, hanem a sebészeti, égési és egyéb sérülteket ellátó osztályokon, valamint a krónikus betegeket kezelő osztályok légkondicionáló berendezésekkel való felszerelését, növelve a jelenlegi 30 százalékos ellátottság.
A klímaváltozás humán egészségügyi hatásainak bemutatásával a felkészülés, az ellenálló képesség növelése és az alkalmazkodás fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet a szerzők, akik megjegyzik, hogy a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia számos célt fogalmaz meg az emberi egészséggel kapcsolatban is. Rövid távon a hőhullámok elleni védekezés a legfontosabb, de nagy figyelmet kell fordítani a fertőző betegségeket közvetítő élőlények ellenőrzésére. Középtávon ki kell terjeszteni az élelmiszerbiztonsági intézkedéseket a klímaváltozás közvetett hatásainak kivédésére. Meg kell erősíteni az egészségügyi ellátó rendszereket; nagy hangsúlyt fektetve a megelőzésre - olvasható a cikkben.
A 16 éven át tartó kutatást összegző tanulmányt Páldy Anna, az Országos Közegészségügyi Intézet szaktanácsadója; Málnási Tibor, az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársa és Bobvos János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma osztályvezetője készítette, és a Magyar Tudomány szeptemberi tematikus számában jelent meg A klímaváltozás hatása egészségünkre és az egészségügyre Magyarországon címmel.

Nincs több eldobható poharas kávé Freiburgban

Publikálás dátuma
2018.09.29. 12:12
Illusztráció: Pixabay
Fotó: Pixabay
Betétdíjas FreiburgCup poharak bevezetésével igyekeznek csökkenteni az eldobható műanyagok mennyiségét és növelni a környezettudatosságot a németországi városban.
Freiburg városa meggyőzte a kávéházainak többségét, hogy eldobható műanyagpoharak helyett a betétdíjas FreiburgCupban szolgálják fel az elviteles kávét, hogy ezzel fenntartható és könnyen alkalmazható alternatívát nyújtsanak a vásárlóiknak, csökkentve a szemetet, és növelve a környezettudatosságot - írta a Humusz a Zero Waste Europe tanulmánya alapján.
“A FreiburgCup esete jól mutatja, hogy a városok szakíthatnak a hagyományos hulladékkezeléssel, és széleskörű megoldásokat vezethetnek be, hogy kitaszítsák az egyszer használatos műanyagokat”.

- fogalmazott Ferran Rosa, a szervezet hulladék politikáért felelős titkára.

Bár az eldobható poharakat a vásárlók ingyen kapják, az eladókat sújtó plusz terhek hatékonynak bizonyultak, elősegítették az egyszer használatos anyagok csökkentését, illetve az újrahasználhatók alkalmazását. Ez bevált a műanyagszatyroknál is, nagy eséllyel megállíthatja a kidobott poharak áradatát is - tette hozzá a Zero Waste Europe munkatársa.
Szerző

Veszélyben a teknősök: mikroműanyag van a homokban is

Publikálás dátuma
2018.09.28. 11:11
AFP / ASIT KUMAR
Fotó: ASIT KUMAR / AFP
Mikroműanyagot rejt a part menti homok a teknősfészkek közelében is: átlagosan 5300 műanyagrészecskét találtak köbméterenként az Exeteri Egyetem kutatói 60 centiméteres mélységben, a közönséges levesteknős (Chelonia mydas) és álcserepesteknős (Caretta caretta) homokba ásott fészkeinek közelében Ciprus tengerpartjain
A felszínen köbméterenként 130 ezer műanyagtöredéket találtak: ez a második legrosszabb érték, amelyet valaha regisztráltak tengerparton. A legrosszabbat a dél-kínai Kuangtung tartomány partjainál mérték. A kutatók szerint ha a körülmények tovább romlanak, a szennyezettség elkezdheti a befolyásolni tojásból kikelést és még a nőstény és hím fiókák arányát is - írta az MTI a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál alapján.
"Tizenhét fészekrakó helyről gyűjtöttünk mintákat és minden tengerparton, minden mélységi szinten találtunk mikroműanyagot"

- mondta Emily Duncan, a Cornwallban lévő Exeteri Egyetem munkatársa.

 A mikroműanyag jelentősen befolyásolhatja a környezetet. Például a keltetési idő alatti hőmérséklet befolyásolja a kikelő állat nemét, melegebb környezetben gyakoribb a nőstény teknős. További kutatásokra van szükség annak megállapítására, milyen hatással van a mikroműanyag a teknőstojásokra - emelte ki a kutató.
A kevesebb mint 5 milliméter átmérőjű mikroműanyag számos forrásból eredhet, többek között kidobott és darabjaira esett műanyagból, kozmetikumból származó mikroszemcsékből és ruhákból származó mikrorostokból.
"A kínai strandokkal ellentétben, ahol a legmagasabb mikroműanyagszintet mérték, ezek a ciprusi partok ipari területektől távol vannak és nem látogatja őket nagy embertömeg"

- mondta Brendan Godley, az egyetem tengervédelmi stratégiáért felelős munkatársa.

"Ezért úgy tűnik, hogy a mikroműanyag az óceán áramlatain érkezik. Ebben az esetben elemzésünk azt sugallja, hogy nagy része a Földközi-tenger keleti részéről érkezett. Igaz ez a nagy műanyagdarabokra is, amelyeket nagy számban találtak Ciprus partjainál"

- fejtette ki a szakértő.

 Az eredmények alátámasztják azt az elméletet, amely szerint a tengerpartok a tengeri mikroműanyag szennygödreiként működnek, ezek a szennyeződés fő területei. A tudósok eredményeiket a Marine Pollution Bulletin című szaklapban mutatták be.
Frissítve: 2018.09.28. 11:52