Klímaváltozás Magyarországon: forróság, több rovar, fertőzés és allergia

Publikálás dátuma
2018.10.01 10:15
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP/
Az extrém hőmérsékleti események jelentik az éghajlatváltozás legfőbb egészségi kockázatát hazánkban - derült ki egy tanulmányból.
Hazánkban 2000 óta végzett klímaegészségügyi vizsgálatok alapján a legjelentősebb egészségi kockázatot az extrém hőmérsékleti események jelentik. A hőhullámokkal szemben a legsérülékenyebbek a krónikus keringési, anyagcsere, légzőszervi, mentális betegségekben szenvedők, az idősek és a gyermekek – írta az MTI a tanulmány alapján.
A hőhullámok hatására 2003-ban figyeltek fel Európa-szerte, Nyugat-Európában több mint 70 ezer ember halálát okozta a tartósan fennálló magas hőmérséklet - olvasható a cikkben, amelyből kiderül az is, hogy a hőhullámok idején Magyarországon a napi halálozás országos átlagban körülbelül 15 százalékkal emelkedik meg. Megyei szinten 9 és 20 százalék között változik, Budapesten és Veszprém megyében, illetve a közép-magyarországi régióban tapasztalhatók a legmagasabb értékek. 
A szerzők a publikációban foglalkoznak a klímaváltozás további hatásaival is. Ezek között említik, hogy a változás várhatóan befolyásolni fogja egyes állati közvetítők (rovarok, rágcsálók) által terjesztett fertőző betegségek térbeli és időbeli megjelenését is. Hazánkban elsősorban a kullancsok okozta Lyme-kór fog gyakoribbá válni, de megjelennek egyes szúnyogok által terjesztett betegségek is - írják.
Felhívják a figyelmet arra, hogy a növekvő hőmérséklet hatására gyakoribbá válhatnak egyes mikrobiális eredetű élelmiszer-fertőzések és -mérgezések, amelyekért elsősorban a penészgombák mikotoxin-tartalma felelős. A penészesedés főként a gabona-, olajosmag-, szárazgyümölcs-termékek esetében jelent kiemelt veszélyt. Megjegyzik: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2002. évi jelentésében a világban bekövetkezett hasmenéses esetek 2,4 százalékát írta a klímaváltozás terhére. 
A klímaváltozás hatni fog az allergén növények térbeli és időbeli elterjedésére is. Az enyhébb telek után akár egy hónappal is korábban kezdődhet a pollenszezon január közepén, és a parlagfű, a legtovább virágzó gyom akár november közepéig is szórhatja virágporát. Új, allergén növényfajok jelennek meg, például a parlagi rézgyom és a falgyom, amelyek jelentősége ma még kevéssé ismert. 
A szerzők szerint a hatások mérséklésére az egészségügyi ellátó rendszernek is fel kell készülnie. Az extrém hőmérsékletekhez való alkalmazkodás szempontjából alapvetőnek nevezik, hogy megfelelő belső hőmérséklet legyen az intézményekben. Hazai vizsgálatok is bizonyították, hogy a hőhullámok alatt háromszor magasabb volt a többlethalálozás a kórházakban, mint otthon - írják. Elsődlegesen fontosnak nevezik a betegek szempontjából nemcsak az intenzív kezelést nyújtó egységekben, hanem a sebészeti, égési és egyéb sérülteket ellátó osztályokon, valamint a krónikus betegeket kezelő osztályok légkondicionáló berendezésekkel való felszerelését, növelve a jelenlegi 30 százalékos ellátottság.
A klímaváltozás humán egészségügyi hatásainak bemutatásával a felkészülés, az ellenálló képesség növelése és az alkalmazkodás fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet a szerzők, akik megjegyzik, hogy a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia számos célt fogalmaz meg az emberi egészséggel kapcsolatban is. Rövid távon a hőhullámok elleni védekezés a legfontosabb, de nagy figyelmet kell fordítani a fertőző betegségeket közvetítő élőlények ellenőrzésére. Középtávon ki kell terjeszteni az élelmiszerbiztonsági intézkedéseket a klímaváltozás közvetett hatásainak kivédésére. Meg kell erősíteni az egészségügyi ellátó rendszereket; nagy hangsúlyt fektetve a megelőzésre - olvasható a cikkben.
A 16 éven át tartó kutatást összegző tanulmányt Páldy Anna, az Országos Közegészségügyi Intézet szaktanácsadója; Málnási Tibor, az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársa és Bobvos János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma osztályvezetője készítette, és a Magyar Tudomány szeptemberi tematikus számában jelent meg A klímaváltozás hatása egészségünkre és az egészségügyre Magyarországon címmel.
2018.10.01 10:15
Frissítve: 2018.10.01 10:15

Kína átpasszolta a műanyagszemét-feldolgozást

Publikálás dátuma
2018.12.15 11:11
Illusztráció
Fotó: AFP/ Wang feng
2018-ben Kína már nem vette újrafeldolgozásra az Európai Unió és az Egyesült Államok szennyező, szétválogatatlan műanyaghulladékát. Az amerikai cégek kisebb ázsiai országokba kezdték szállítani a hulladékot.
Kína idén már nem vette át plasztikszemetünket: 2018 elején hatályossá vált a pekingi kormányzat importtilalma a tisztítatlan műanyaghulladékra. Korábban Kína volt a világelső az újrahasznosításra szánt hulladék importálásában. A legnagyobb plasztikszemét-exportőrök az USA, Anglia, Németország, Japán és Mexikó voltak – írta a Piac és Profit.
A zöldek örültek a kínai vezetés moratóriumának, hátha lendületet ad az újrahasznosítási arány növelésének, de őszre kiderült, hogy a kisebb dél-kelet-ázsiai országok hajlandók átvenni szemetünket. Míg 2017-ben a hulladék 70 százaléka Kínába és Hongkongba ment, addig 2018 első félévében az amerikai szemétexport több mint fele Thaiföldre, Malajziába és Vietnamba - állítja az Amerikai Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva a Greenpeace.
“Amikor az átlagember bedob egy darab műanyagot a szelektív hulladékgyűjtőbe, azt hiszi, hogy azt újrahasznosítják, pedig Kínába vagy újabban Dél-Kelet-Ázsiába küldik, ahol valószínűleg elégetik vagy szeméttelepre helyezik”
- mondta John Hocevar, a Greenpeace amerikai szervezetének óceánnal kapcsolatos kampányokért felelős munkatársa a The Guardiannek.
Kiemelte, a Távol-Keletre küldött szemét gyakran mérgező anyagokat is tartalmaz, amelyek újra feldolgozva, többek között gyerekjátékokba építve ismét az amerikai piacon kötnek ki.
2018.12.15 11:11
Frissítve: 2018.12.15 11:11

"Herkulesi erőfeszítéseket" tervez a gyilkos bálnák védelmére a washingtoni kormányzó

Publikálás dátuma
2018.12.14 17:17
Illusztráció
Fotó: AFP/ Christopher Swann
A kardszárnyú delfinek védelmére 1,1 milliárd dolláros tervet jelentett be a következő évre az egyesült államokbeli Washington állam kormányzója - írta az MTI.
A Csendes-óceán Washington állam és a kanadai Vancouver-sziget közötti vizeiben élő kardszárnyú delfinek - vagy más néven gyilkos bálnák - száma az elmúlt három esztendőben vészesen leapadt. Ennek oka a fő táplálékul szolgáló lazacállomány jelentős csökkenése, a vizek elszennyeződése, a delfinek útját és kommunikációs útvonalait megzavaró gyakori és nagyon zajos hajóforgalom. Jelenleg csupán 74 gyilkos bálnát tartanak nyilván a térségben. Az 1970-es évek óta nem volt ilyen kevés kardszárnyú arrafelé. 
"Herkulesi erőfeszítéseket kell tennünk, hogy megmenthessük ezeket az ikonikus teremtményeket" - fogalmazott a közleményben Jay Inslee, az Egyesült Államok északnyugati államának kormányzója. Hozzátette: "a környezetvédelem minden szintjén és Washington államban mindenütt cselekvésre van szükség".
Inslee kormányzó a 2019-2021 közötti költségvetés részleteinek bemutatásakor jelentette be, hogy a leendő büdzsé összeállításakor kiemelt figyelmet fordítottak a gyilkos bálnák védelmére. A több mint egymilliárd dollárból helyreállítják és megvédik a lazacok természetes élőhelyeit, kivált a Chinook lazacokéit, amelyek a gyilkos bálnák legkedveltebb zsákmányai, továbbá megtisztítják a vizeket és a lazacok vonulási útvonalába eső átereszeket, és csökkentik a hajóforgalmat. 
A kormányzó tervei szerint növelik az úgynevezett no-go zónák számát, vagyis azokat a helyeket, ahol a hajók 365 méteren belül egyáltalán nem közelíthetik meg a kardszárnyú delfinek élőhelyeit, és kötelező lesz a lassított közlekedés az emlősök élőhelye körüli 926 méteres sávban. Emellett betiltják a bálnalesre induló hajótúrákat is, és átállítják a helyi kompokat a csöndesebb üzemelésük érdekében.
Jelentős összegeket terveznek költeni a fókák és oroszlánfókák áttelepítésére vagy állományuk ritkítására, mivel ezek az állatok felfalják a Columbia folyó gátjainál elakadó lazacokat. A környezet- és állatvédelemre fordítandó összeget a kormányzó új tőkenyereség-adó bevezetésével és a már meglévő üzleti adók emelésével kívánja előteremteni.
2018.12.14 17:17
Frissítve: 2018.12.14 17:17