Rasszista jellegűnek titulálta Trumpot a bíró, és nem enged százezreket kitoloncolni

Publikálás dátuma
2018.10.05 08:33

Fotó: AFP/ Don Emmert
Családok százezreit szakítaná szét az amerikai elnök, egy bíró egyelőre megtorpedózta ezt a szándékot, de az amerikai igazságügy kitartóan küzd, hogy tömegeket lehessen hazaküldeni.
Egy amerikai szövetségi bíró felfüggesztette Donald Trump elnök azon rendeletének végrehajtását, amely eltörli a Haitiról, Salvadorból, Nicaraguából és Szudánból érkezettek oltalmazotti jogállását. Az Egyesült Államok 2001-ben biztosított védelmet az onnan érkezetteknek. Haiti, illetve Salvador menekültjeinek azért, mert a két országban súlyos természeti katasztrófák pusztítottak, Nicaragua és Szudán esetében pedig belháborúk szolgáltatták az indokot a tömeges befogadásra. Összesen mintegy 300 ezren kapták így meg az oltalmazotti státust a négy országból. Közülük mintegy 200 ezer felnőtt jelenleg is ezen a jogcímen tartózkodik az Egyesült Államokban, és érkezésük óta további 200 ezer gyerekük született, ők pedig  automatikusan amerikai állampolgárok lettek. Trump olyan rendeletet hozott, hogy mivel az érintettek szülőhazájában – részben az időközben kapott jelentős külföldi segítségnek köszönhetően – helyreálltak a normális életviszonyok, a kedvezményezetteknek ez év végéig távozniuk kell az Egyesült Államokból. Ez értelemszerűen családok százezreinek a kettészakadásával járna. Többen jogi útra terelték a kérdést, és most Edward Chen San Franciscó-i szövetségi bíró felfüggesztette az elnöki rendelet végrehajtását. Azzal érvelt, hogy a kormányzati döntés végrehajtása helyrehozhatatlan károkat és súlyos nehézségeket okozna az érintetteknek, miközben a hatóságok nem tudták hitelt érdemlően alátámasztani, hogy az oltalmazotti jogállás fenntartása káros lenne az Egyesült Államokra nézve. Chen bíró indoklásának különösen figyelemre méltó eleme, hogy magának Donald Trumpnak – részben rasszista jellegű - előítéletességet és elfogultságot mutató korábbi megnyilatkozásait fordítja az elnök ellen. Felidézi Trump 2015-ös kampánybeszédét, amelyben a mexikói bevándorlókat kábítószer-kereskedőknek és erőszaktevőknek nevezte. Felhívja a figyelmet Trump – immár elnökként tett – kezdeményezésére, amely a muszlim országokból való bevándorlás betiltását célozta. Arra is kitér, hogy az elnök az idén januárban a Fehér Házban becsmérlően szólt az afrikai országokról. Mindezek alapján arra a következtetésre jut, hogy az elnök bizonyíthatóan „ellenérzésekkel viseltetik a nem fehér és nem európai bevándorlókkal szemben", és hogy ezek az ellenérzések befolyásolták őt álláspontja kialakításában. Az amerikai igazságügyi tárca szerint a bírói felfüggesztő végzés nem volt indokolt, és a kormányzat tovább kívánja vívni jogi csatáját az oltalmazotti jogállás megszüntetése érdekében az említett négy országból érkezettek vonatkozásában.  

Embertelen sivatagi körülmények

Gyalázatos egészségügyi és higiéniai viszonyokat tapasztaltak az amerikai szövetségi kormány ellenőrei egy dél-kaliforniai magánbörtönben, ahol Mexikóból érkezett illegális bevándorlókat tartanak fogva. A sivatagos vidéken található Adelanto településen levő létesítményben sorozatban követnek el öngyilkossági kísérletet a fogva tartottak. 

Frissítve: 2018.10.05 08:33

A barátságnak is van határa

Publikálás dátuma
2019.04.24 21:54

Fotó: AFP/ KIRILL KUDRYAVTSEV
Phenjan aligha kaphat Moszkvától annyi segítséget, amennyit szeretne az Amerikával való sikeres kötélhúzáshoz, hiszen Oroszország mégiscsak az atomhatalmak klubjának a tagja.
Kim Dzsong Un páncélvonata ezúttal az orosz Távol-Kelet felé vette útját, és az észak-koreai vezető ma Vlagyivosztokban találkozik Vlagyimir Putyinnal. Elemzők szerint Kim azt szeretné, ha Putyin erőteljes támogatást nyújtana neki az Egyesült Államokkal szemben, ám orosz részről ez vélhetőleg erősen korlátozott marad. Ez az első személyes találkozó a két vezető között. Kim, aki tavaly júniusban Szingapúrban ígéretesnek mondott eszmecserét folytatott Donald Trumppal, majd idén február végén Hanoiban minden várakozást alulmúló, teljesen eredménytelen találkozót szenvedett végig az amerikai elnökkel, most minden jel szerint azt igyekszik demonstrálni, hogy nem vergődik elszigetelt pozícióban, hanem vannak befolyásos patrónusai, akikre számíthat a nehéz időkben. Oroszország és Kína eddig is Észak-Korea mögött állt, és gazdaságilag segített felszínen tartani a brutálisan elnyomó jellegű phenjani rezsimet – de csak annyira, hogy az mintegy ütközőzónát képezzen a Koreai-félsziget déli felén jelen lévő amerikaiakkal szemben. Moszkva és Peking is az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) állandó, vagyis vétójoggal rendelkező tagja, olyan atomhatalom, amelynek érdekeivel alapvetően ellenkezik a nukleáris fegyverek globális terjedése, az ilyen eszközökkel rendelkező, kisebb-nagyobb államok számának a gyarapodása. Kim ismert páncélvonata az amerikai elnökkel megkezdett óvatos flörtje előtt a pekingi főpályudvarra döbörgött be, és az észak-koreai diktátor megtudakolta a kínai vezetőktől, hogy meddig tanácsos elmennie a Trumppal folytatott alkudozása során, mihez kap és mihez nem kap kínai háttértámogatást. Most minden bizonnyal ugyanezt teszi Vlagyivosztokban. A Reuters által megszólaltatott Artyom Lukin, aki a Csendes-óceán menti orosz katonai kikötővárosban található Távol-keleti Szövetségi Egyetem professzora – állítólag ennek az intézménynek a kampuszán tartják meg a csúcstalálkozót – úgy vélekedik: Kim a konkrét gazdasági támogatás mellett az országával szemben érvényesített nemzetközi szankciók egyoldalú enyhítését próbálja elérni, de valószínűtlen, hogy Putyin teljesítené a kérését. Szerinte Moszkva aligha engedhetné meg magának, hogy állandó BT-tagként aláássa az ENSZ-ben elfogadott szankciós rezsimet, amely arra hivatott, hogy rákényszerítse Phenjant atomfegyverkezési programjának a feladására. Ettől függetlenül Oroszország – Kínához hasonlóan és az Egyesült Államokkal ellentétben – azt javasolja, hogy a nemzetközi közösség fokozatosan enyhítse az Észak-Koreával szembeni büntető intézkedéseket, párhuzamosan azokkal a remélt lépésekkel, amelyeket Phenjan megtesz a fegyverkísérletek korlátozása terén. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tavaly a BT egyik ülésén is arról beszélt, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fokozatos leszerelési lépéseit szankcóenyhítésnek kellene követnie. Washington azonban azzal vádolja Moszkvát, hogy cinkelt lapokkal játszik, és hogy az oroszok bizonyíthatóan, kiterjedt körben megsértik a szankciós előírásokat. Médiaértesülések szerint egy orosz tankhajót 2017 októbere és 2018 májusa között legkevesebb négy alkalommal rajtakaptak, amint arról üzemanyagot töltöttek át észak-koreai hajóra nemzetközi vizeken. Egy orosz törvényhozó a minap azt közölte az Interfax hírügynökséggel, hogy a Putyin-Kim csúcstalálkozó előkészítése során észak-koreai részről kérték, hogy állampolgáraik hadd dolgozhassanak tovább Oroszországban, annak ellenére, hogy a nemzetközi szankciós rezsim értelmében ez év végéig haza kellene őket zsuppolni. Amerikai adatok szerint Phenjan korábban évente több mint félmilliárd dollárra tett szert a közel százezer külföldön dolgozó észak-koreai révén. Közülük egészen a közelmúltig mintegy 30 ezren dolgoztak Oroszországban, de időközben mintegy 20 ezer főt hazaküldtek.
Frissítve: 2019.04.25 06:10

Amire Orbán Viktor hiába ácsingózott, szlovák kollégája máris elérte

Publikálás dátuma
2019.04.24 19:41

Fotó: NurPhoto/ Maxym Marusenko
Peter Pellegrini mindjárt tiszteletét teszi az Egyesült Államok elnökénél.
A jövő héten Amerikába látogat Peter Pellegrini miniszterelnök (Smer-SD). Donald Trump amerikai elnök május 3-án, pénteken fogadja a Fehér Házban, írja parameter.sk. A megbeszélésen több témát is érintenek, de a hangsúly a gazdasági és a védelmi együttműködésen lesz. Az Egyesült Államok elnöke és a szlovák miniszterelnök a védelmi együttműködés keretében a szlovák fegyveres erők korszerűsítésének kérdését is érintik a tárgyalás során. A szlovák NATO-tagsággal járó kötelezettségekkel összefüggésben a védelmi kiadások növelésének témája is terítékre kerül.  Az Egyesült Államok a szlovák exportőrök tizedik legjelentősebb piaca, az amerikai vállalatok pedig a legfontosabb befektetők közé tartoznak Szlovákiában, összesen 23 ezer munkavállalót foglalkoztatnak. A szlovák technológiai cégek sikeresen működnek az USA-ba. szögezte le Macíková.   --- Advertisement ---    Barack Obama akkori amerikai elnök 2013 novemberében fogadta Robert Ficót, George W. Bush elnök öt évvel korábban Ivan Gašparovičot. 2006 márciusában Mikuláš Dzurinda, 2005 márciusában Pavol Hrušovský, a parlament elnöke, 2003 áprilisában Rudolf Schuster akkori köztársasági elnök tett látogatást a Fehér Házban.