4 millió egy félév: 2030-ra gazdagok elitegyeteme lehet a Corvinus

Publikálás dátuma
2018.10.05 06:03

Fotó: Népszava/
Jelentősen növelni akarják a fizetős és a külföldi hallgatók arányát a Budapesti Corvinus Egyetemen. Hamarosan egy új képzési program is indulhat, szemeszterenként roppant borsos. És 2020-tól nem hirdetnek állami férőhelyet.
Senki nem akarja "einstandolni" a Corvinust, senki nem akarja ránk erőltetni az akaratát - egyebek mellett ezzel is próbálta nyugtatni kollégáit a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) rektora azon a dolgozói értekezleten, amit az intézmény nemrég kezdődött átalakítása miatt hívtak össze. Lánczi András (egyben a kormányközeli Századvég Alapítvány elnöke is) szerint a Corvinus azért van biztonságban, mert a kormány bízik az egyetem vezetésében. - Egyetlen elvárás van csak a kormány részéről: a világszínvonal - fogalmazott a rektor. Mint arról lapunk is beszámolt, a BCE jövőre kikerül a közvetlen minisztériumi fenntartás alól, 2019 nyarától egy állami alapítású közhasznú alapítvány működteti tovább. A terv az egyetem dolgozóit is meglepte, hiszen előzetes egyeztetések nélkül jelentették be még szeptember elején. Az ígéretek szerint így a jelenleginél sokkal rugalmasabban és szabadabban működhetne az intézmény, ám a dolgozók egy részét ez nem nyugtatta meg, többen még ma is attól tartanak, a Corvinus szépen lassan egyfajta "magánegyetemmé" válik. Noha az egyetem vezetése szeptemberi közleményében tagadta, hogy profitorientált magánegyetemmé válnának, a dolgozói értekezleten elhangzottak ennek részben ellentmondanak. A BCE kancellárja, Pavlik Lívia elmondta: 2020-ban már egyáltalán nem fognak állami férőhelyeket hirdetni a jelentkezőknek. Az állami ösztöndíjas képzés helyett ugyan létrehoznak egy Corvinus-ösztöndíjat, ám a cél az, hogy a fizetős hallgatók nagyobb arányban, legalább 60 százalékban legyenek jelen az egyetemen (a jelenlegi helyzet egyébként épp ennek a fordítottja: ma 60 százalék az állami ösztöndíjas, 40 százalék az önköltséges hallgatók aránya). Számítanak a külföldi - feltehetőleg fizetős - hallgatók számának növekedésére is: 2030-ra a jelenlegi 15-ről 45 százalékra akarják növelni arányukat. A nemzetköziesítés fontos szempont: hamarosan egy nemzetközi kollégium építésébe kezdenek, a külföldi oktatók, kutatók arányát is növelni akarják. A folyamat egyik kezdő lépése lehet a kínai Fudan Egyetemmel köttetett megállapodás, amit most pénteken írhatnak alá. Ennek keretében egy kettős diplomaprogram indul az egyetemen - szemeszterenként mintegy négymillió forintos tandíjjal. Az akadémiai cél az, hogy a Corvinus Európa legjobb száz, és a világ legjobb kétszáz egyeteme közé kerüljön 2030-ra. A dolgozók helyzetén is javítanának, minden foglalkoztatotti kategóriában az átlagjövedelmek emelését ígérik, hogy ne kelljen például egy egyetemi oktatónak egyszerre két-három helyen dolgoznia. Az átalakulás lebonyolítására létrejön egy külső és egy belső projektszervezet is. Előbbiben a kancellár mellett az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium és a Miniszterelnökség képviselői vesznek részt. Utóbbiban ugyancsak a kancellár, majd a rektor, a karok dékánjai és a hallgatói önkormányzat elnöke. A vezetői előadások után több kérdés is felmerült a megjelent egyetemi dolgozók részéről, ám többségükre nem kaptak választ. Az egyik oktató arról érdeklődött, pontosan mekkora lesz az az összeg, amivel a kormány feltőkésíti az egyetemet jövőre működtető alapítványt. Lánczi erre azt mondta, nincs felhatalmazva arra, hogy elmondja. Egy másik oktató arról kérdezett, milyen lesz az alapítvány kuratóriumának összetétele (milyen arányban jelennek meg a kormány képviselői), a rektor erre csak annyit mondott: "nagy autonómiával" történik majd a kuratórium felállítása. Az egyik kérdezőben felmerült az is, a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózatának szétbontásával kapcsolatos kormányzati terveknek lehet-e köze a Corvinus átalakításához? Egyértelmű válasz nem érkezett, ám az egyetem rektorhelyettese, Szántó Zoltán Oszkár egy másik kérdésre adott válaszában elejtette: céljuk, hogy a Corvinuson működjön egy önálló kutatóintézet. Toronyai Gábor, az egyetemi szakszervezet elnöke arról kezdett beszélni, kétségei vannak, hiszen az átalakítás ötlete nem belülről, nem az egyetemről jött, és semmilyen tanulmány nem készült a lehetséges következményekről, amikor Lánczi András belé fojtotta a szót. - Kérdést tegyen fel, kolléga. Meg tud fogalmazni egy kérdést?- kérdezte emelt hangon, ingerülten, mire a teremben megfagyott a levegő. Toronyai az érdekképviseletek bevonásáról érdeklődött, amire Lánczi úgy válaszolt, majd jövő héten tárgyalnak róla. Ezek után túl sok kérdésre már nem került sor. A mintegy másfél órás tájékoztató után többen nemtetszésüknek adtak hangot Lánczi viselkedését illetően, és azt sem hitték el neki, hogy a kormány nem akar beleszólni a Corvinus működésébe. Egyikőjük így búcsúzott: "de kik vagyunk mi, hogy megkérdőjelezzük a tudomány e jeles képviselőjének szavait?"
2018.10.05 06:03
Frissítve: 2018.10.05 06:03

Augusztusig nem politizál Nagy Blanka

Publikálás dátuma
2019.02.16 18:49

Fotó: / Tóth Gergő
Levonul a színpadról, és az érettségire készül a diáktüntető, aki az Európai Bizottság alelnökével is találkozott.
Néhány percet beszélgetett Nagy Blanka diáktüntetővel Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke, az Európai Szocialisták listavezetője az MSZP kongresszusán elmondott beszéde után. Nagy a találkozó után a hvg.hu-nak azt mondta, nem arról beszéltek, hogy őt milyen támadások érték, a fiatalok jövője volt a téma. Timmermans Nagynak is hangsúlyozta: kellenek olyan emberek, akik utat törnek, és a többiek csatlakoznak hozzájuk. A holland politikus a kongresszus előtt is arról beszélt, támogatni kell a fiatalokat, úgy kell kiállni mellettük, mint ahog azt az MSZP Nagy Blankával tette.
A portál megkérdezte, Nagy lesz-e az EP-kampány arca, bármilyen formában részt vesz-e a programban, mire azt mondta, most már az érettségire és a felvételire koncentrál - azt a politikai szerepvállalás miatt nem akarja kockáztatni -, így augusztusig kivonja magát a közszereplésből. 
2019.02.16 18:49

Mérce: két héten belül eldőlhet az MTA sorsa

Publikálás dátuma
2019.02.16 17:58

Fotó: / Kállai Márton
Az Akadémia hét napot kapott, hogy megfogalmazza saját álláspontját Palkovics László terveivel szemben
Egy hét – ennyi időt kapott az MTA a Mérce információi szerint Palkovics László innovációs minisztertől,  hogy kidolgozza saját álláspontját státuszáról és az állami források kezeléséről. A miniszter február végéig két héten belül le akarja zárni a vitát.  Február 26-án újabb rendkívüli ülést tart az MTA elnöksége; ekkor eldőlhet, hogy az Akadémia produktív, önálló büdzsével és kutatási hálózattal rendelkező szellemi központ, vagy egy névleges köztestület marad.
Lapunk pénteken írta meg, úgymond „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és Magyar Tudományos Akadémia (MTA) között,  Palkovics László innovációs miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteki egyeztetése után. Palkovics és Lovász azt követően találkozott, hogy az MTA Elnöksége korábban úgy döntött, az akadémiai kutatóintézetek csak akkor indulhatnak az ITM által kiírt pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat, amelyeket az ITM jelenleg – az Akadémia szerint jogellenesen – visszatart, bizonytalanságot okozva a kutatóhálózat működésében. 
Közben egykori igazságügyi miniszterek figyelmeztették Palkovicsot: törvényt sérthet és a költségvetési csalás gyanúját is felveti, ha – a hatályos központi költségvetési törvény előírása ellenére – visszatartja a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézeteinek és kutatóhelyeinek a támogatását, és a forrásokat a tervezettől eltérően használja fel.
2019.02.16 17:58
Frissítve: 2019.02.16 18:16