Először neveztek ki nőt egy bank élére Szaúd-Arábiában

Publikálás dátuma
2018.10.06. 10:42
Lubna al-Olaja
Fotó: MAHMOUD MAHMOUD / AFP
A Saudi British Bank és az Alawwal Bank összeolvadásából az olajmonarchia harmadik legnagyobb pénzintézete jön létre.
Az ország történetében először neveztek ki nőt egy bank élére Szaúd-Arábiában – írja az MTI a BBC beszámolója alapján. Lubna al-Olaja szaúdi üzletasszony a Saudi British Bank és az Alawwal Bank összeolvadásából létrejövő pénzintézetet fogja vezetni. A jelenleg családi nagyvállalkozást vezető hölgyre széles körben úttörőként tekintenek a pénzügyi szektorban. A két bank egyesüléséből az olajmonarchia harmadik legnagyobb pénzintézete születik. A közel-keleti országot gyakorlatilag már apja helyett irányító Mohamed bin Szalmán koronaherceg tavaly kötelezte el magát a szaúdi társadalom és gazdaság korszerűsítése mellett, ezért széles körben reformista vezetőnek tartják, aki országát a mérsékelt iszlám irányába akarja terelni. Nem titkolt célja, hogy Szaúd-Arábia olajfüggőségét jelentősen csökkentse, és az olajszektorban tevékenykedő cégeket átalakítsa, ezért az utóbbi évben „körüludvarolta” országa szövetségeseit reformelképzeléseinek megvalósításához. Ennek érdekében több száz milliárd dolláros befektetésekről tárgyalt az Európában, illetve az Egyesült Államokban tett látogatásai során. A koronaherceg reformterveinek egyik része a nők hagyományos szerepének liberalizálása. Ennek mérföldköve a nők autóvezetési tilalmának eltörlése. Míg sok más muzulmán országban a nők szabadon vezethettek gépjárművet, Szaúd-Arábiában börtön fenyegette a tilalom megszegőit. 1990-ben aktivisták kampányt szerveztek a vezetés egyenjogúságáért, és több nő tüntetőleg autót vezetett a szaúdi fővárosban. Az eredmény az lett, hogy elveszítették állásukat és egy éven át nem utazhattak külföldre. A tilalom június 24-én szűnt meg, ezt a lépést sok elemző a konzervatív olajmonarchia nyitásának előszeleként értékeli. A szaúdi nők éltek az új rendelkezés adta lehetőséggel – mint megírtuk, még a pirkadatot sem várták meg, máris megrohamozták az autós iskolákat.
Szerző

Földrengés volt Szicíliában

Publikálás dátuma
2018.10.06. 09:56
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Sokan könnyű sérülésekkel kórházba kerültek.
Kisebb földrengés volt szombat hajnalban Szicíliában, körülbelül két kilométerre Santa Maria di Licodiától, Catania megyében,9 kilométeres mélységben – írja a Malta Independent. A 4,8-es erősségű rengést két kisebb rengés előzte meg. A La Repubblica című olasz napilap információi szerint körülbelül 40 embert vittek kórházba könnyű sérülések vagy pánikroham miatt.
Szerző

Nincs bizalma a magyaroknak szinte senkiben

Publikálás dátuma
2018.10.06. 08:30

Fotó: John MACDOUGALL / AFP
A világ egyetlen vezetője sem élvezi a magyarok nagy részének a támogatását - állapítható meg az amerikai Pew Resarch Center minap megjelent felmérése alapján.
A 25 országot, köztük Magyarországot is érintő, kiterjedt közvélemény-kutatás elsősorban azt vizsgálta, hogyan viszonyulnak az emberek a világ vezető hatalmaihoz. A jelentés alapján Magyarországon igazán senki nem emelkedik ki a mezőnyből, inkább az általános bizalmatlanság a jellemző. A megkérdezettek közül csak 34 százalék gondolta, hogy Emmanuel Macron jól intézi a világ dolgait, és ez az alacsony támogatottság már elég volt a francia államfőnek az elsőséghez. Donald Trump amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár egyaránt 31 százalékot kapott. Vlagyimir Putyin orosz elnök tőlük mindössze egy százalékponttal maradt le, míg a nagy országok vezetői közül a legrosszabb színben a 21 százalékot elérő Hszi Csin-ping kínai államfőt látták a magyarok. Ismerve a kormány retorikáját, az eredmények némiképpen meglepőek. A felmérést még az előtt végezték, hogy Emmanuel Macron és Orbán Viktor szócsatája igazán elkezdődött volna, ráadásul a francia köztársasági elnök eredményét sem lehet éppen jónak nevezni, de mégiscsak ő végzett az első helyen. A német kancellár rossz szerepelése borítékolható volt, ugyanakkor az is látható, hogy a magyarok többsége egyáltalán nincs elragadtatva az amerikai elnöktől, és a keleti közeledés sem talált értő fülekre. Az adatokban jól megfigyelhetők az európai törésvonalak. Az unió nyugati tagállamaiban, például Hollandiában (85), Franciaországban (78) magas Merkel támogatottsága, míg a déli és a keleti országokban alacsony: a magyaroknál csak a görögök (15) szívlelik kevésbé. Világviszonylatban mégis a német kancellárban bíznak a legtöbben (52), őt követi a francia (46), a kínai (34), az orosz (30) és végül az amerikai (27) elnök. A jelentés egyébként arra az érdekességre is rámutat, hogy sok helyen, köztük Magyarországon, a konzervatív német kancellárt a magukat baloldalinak tartó emberek támogatják nagyobb arányban. Abban világszerte egyetértés van, hogy Kína befolyása nőtt az utóbbi időben, és Oroszország is nagyobb szerephez jutott a nemzetközi porondon. Beszédes, hogy a migrációs és gazdasági válság által leginkább sújtott Görögországban (81), Spanyolországban (56) és Olaszországban (55) egyaránt úgy érezték, hogy mind gyakrabban Berlinből diktálnak. Nem lehet elmenni szó nélkül amellett , hogy Donald Trump megítélése az egész világon, még kulcsszövetségesei köreiben is katasztrofális. Mindössze öt olyan állam volt, ahol a bizalmi indexe meghaladta az 50 százalékot, de közülük is csak a hasonló stílust követő Rodrigo Duterte irányította Fülöp-szigetek (78) és a Jeruzsálembe költöztetett nagykövetséggel lekötelezett Izrael (69) emelkedett ki. Eközben Mexikóban (6), Spanyolországban (7), Franciaországban (9), Németországban (10) - és a sort még hosszan lehetne folytatni - is elképesztően kevesen bíznak benne. Ráadásul a felmérésből kitűnik, hogy ez kevéssé az Egyesült Államoknak, mint inkább a személyének szól. Legalábbis erre utal, hogy  Washington politikai és gazdasági erejébe vetett hit változatlan, a megkérdezettek fele pozitívan tekint az Egyesült Államokra, és világviszonylatban 63 százalék gondolja úgy, hogy az Egyesült Államokat látná szívesen a világ vezetőjeként Kínával szemben (ebben a kérdésben más opció nem szerepelt). Magyarországon is 63 százalék nézi jó szemmel az Egyesült Államokat, a világ vezetését illetően 45 százalék favorizálná az amerikaiakat, és csak 9 százalék Kínát. Ez így összesen 54 százalék, ugyanakkor az igazán érdekes kérdés itt az, ami homályban marad: vajon a maradék 46 százalék kire szavazott volna, ha más opciót is hagynak? A távol-keleti óriás hazai megítéléséről egyébként elmondható, hogy elég felemás, de inkább negatív (47).
Szerző