Varsó újabb dologban követné Budapest példáját

Publikálás dátuma
2018.10.10 09:00
Édouard Philippe francia kormányfő és Joachim Brudzinski lengyel belügyminiszter
Fotó: AFP/ Jeff Pachoud
A magyar kormánynak nagyon bejött a bevándorlás merev elutasítása, illetve az ENSZ ekézése. A lengyel kormány most arra készül, hogy lemásolja ezt.
A lengyel belügyminiszter szerint országának célszerű kiszállnia – miként azt Magyarország már megtette – az ENSZ aláírásra váró migrációs egyezményéből, mondván, az bátoríthatja a további illegális migrációt. „Azt fogom ajánlani Mateusz Morawiecki miniszterelnöknek, hogy ne csatlakozzunk a megállapodáshoz” – mondta Joachim Brudzinski Lyonban, ahol megbeszélést tartottak a nagyobb európai uniós országok belügyminiszterei – a lengyel mellett a brit, a francia, a német, a spanyol és az olasz tárcavezető – Jeff Sessions amerikai igazságügyi miniszterrel, valamint a marokkói belügyminiszterrel közösen, a migráció, illetve a terrorizmus elleni harc kérdéseiről. Az ENSZ-megállapodás deklarált célja a „biztonságos, rendezett és szabályozott migráció” feltételeinek a megteremtése, egyebek közt a migránsjogok rögzítésével, illetve a társadalmi integráció előmozdításával. A tervek szerint a dokumentumot decemberben fogják aláírni a marokkói Marrakesben.  A lyoni tanácskozás ideje alatt a francia rendőrség – mintegy illusztrálandó a terrorizmus elleni felkészülés fontosságát – a város egyik stadionjában több száz fő részvételével, drónok bevetésével biztonsági gyakorlatot hajtott végre, terrorakció semlegesítését imitálva.  A belügyminiszterek értekezletét megnyitó hétfői munkavacsorán a házigazda, Édouard Philippe francia kormányfő felszólította a résztvevőket, hogy hangolják össze jobban bevándorlási politikájukat, mondván, ezt a problémát nem lehet kizárólag nemzeti eszközökkel megoldani.  Kiszivárgott értesülések szerint a belügyminiszterek között továbbra sem mutatkozott összhang a migrációs témában. Különösen a közös európai megoldást szorgalmazó francia és a migrációt minden eszközzel ellenző olasz álláspont ütközött egymással. Utóbbit a szélsőjobboldali Liga által delegált belügyminiszter, Matteo Salvini képviselte. A tanácskozásnak éppen az volt a célja, hogy megpróbálják közelíteni egymáshoz a migrációt illetően kategorikusan elutasító olasz és lengyel, illetve a megengedőbb francia és német pozíciót. Marokkót azért hívták meg az értekezletre, mert az utóbbi időben – jórészt éppen azért, mert Olaszországban immár nem engedik partra tenni a Líbiából útnak indult és a tengerből kimentett migránsokat – jóval többen érkeznek Spanyolországba, Marokkó irányából.    
2018.10.10 09:00
Frissítve: 2018.10.10 09:06

Ha karácsonyig nem támadnak az oroszok, nem marad az ukrán hadiállapot sem

Publikálás dátuma
2018.12.16 18:21

Fotó: AFP/
Porosenko szerint nem zavarhatja meg a közelgő választásokat a hadiállapot. Ám az orosz katonák alig tíz százalékát vonta vissza Ukrajna határaitól Putyin.
Nem hosszabbítják meg az Ukrajna tíz megyéjében bevezetett hadiállapotot - a rendkívüli állapot egy formáját - december 26-i lejárta után, ha nem történik nagy szabású támadás Ukrajna ellen Oroszország részéről - biztosított újfent Petro Porosenko ukrán elnök vasárnapi kijevi sajtótájékoztatóján.
Az államfő leszögezte: azon az elvi állásponton van, hogy nem zavarhatja meg a jövő márciusban sorra kerülő elnökválasztás kampányát a hadiállapot. Mint fogalmazott:
"amennyiben nem támadnak az orosz csapatok, megkezdődhet a készülődés a választásokra az ország egészében".
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy sajnálatos módon Oroszország a hadiállapot bevezetése óta az ukrán határ közvetlen közelében a területén állomásoztatott csapatoknak mindössze csak a tíz százalékát vonta hátrébb, a java része továbbra is ott tartózkodik.
2018.12.16 18:21

Tűzszünetről egyeztek meg Jemenben, aztán légicsapások miatt másnap el is halasztották

Publikálás dátuma
2018.12.16 16:43
képünk illusztráció
Fotó: AFP/
Csütörtökön írták alá az egyezményt a tűzszünetről, pénteken még folytak a harcok.
Légicsapásoktól és lőfegyverektől volt hangos a szombat éjszaka a nyugat-jemeni kikötővárosban, Hodeidában, annak ellenére, hogy csütörtökön tűzszünetben állapodtak meg a polgárháborúban szemben álló felek, írja az Euronews.
A beszámoló szerint hodeidai lakosok gránátvetők robaját és lőfegyverek kerepelését hallották a város külső részein pénteken, egy másik lakos pedig tüzérségi fegyverek zaját észlelte. A húszik szerint a kormány és a mögötte álló koalíció a felelős.
A kormányerők légicsapásaira válaszul vasárnap bejelentették a lázadók: részükről csak keddtől lép életbe a fegyverszünet.
Az eredeti megállapodás szerint a húszik tizennégy napon belül végrehajtják a csapakivonást Hodeida - és két másik város, Szalíf és Rász Ísza - kikötőjéből a fővárosba vezető út északi részére, a három kikötő pedig a kormányerők fennhatósága alá kerül. Az ezt követő hét nap során a húsziknak Hodeida városából is ki kell vonulniuk annak északi határain kívülre, és a várost az összes fegyveres csoportnak el kell hagynia.
A tárgyaló felek az ENSZ vezetése alatt működő vegyesbizottságot hoznak létre, amely a tűzszünet betartását, a kivonulást, továbbá Hodeida és a kikötők aknamentesítését ellenőrzi. Hodeida létfontosságú a segélyszállítmányok eljuttatásához, ezen a kikötőn keresztül jut be az élelmiszer-szállítmányok mintegy 70 százaléka Jemenbe.
A szunnita többségű Jemenben 2014 augusztusa óta dúl polgárháború az Irán támogatását élvező síita húszik, valamint a Szaúd-Arábia és más arab országok által támogatott jemeni elnökhöz hű erők között. A konfliktus a világ legsúlyosabb humanitárius válságát is okozta; Jemenben milliók éheznek.
2018.12.16 16:43