Varsó újabb dologban követné Budapest példáját

Publikálás dátuma
2018.10.10 09:00
Édouard Philippe francia kormányfő és Joachim Brudzinski lengyel belügyminiszter
Fotó: AFP/ Jeff Pachoud
A magyar kormánynak nagyon bejött a bevándorlás merev elutasítása, illetve az ENSZ ekézése. A lengyel kormány most arra készül, hogy lemásolja ezt.
A lengyel belügyminiszter szerint országának célszerű kiszállnia – miként azt Magyarország már megtette – az ENSZ aláírásra váró migrációs egyezményéből, mondván, az bátoríthatja a további illegális migrációt. „Azt fogom ajánlani Mateusz Morawiecki miniszterelnöknek, hogy ne csatlakozzunk a megállapodáshoz” – mondta Joachim Brudzinski Lyonban, ahol megbeszélést tartottak a nagyobb európai uniós országok belügyminiszterei – a lengyel mellett a brit, a francia, a német, a spanyol és az olasz tárcavezető – Jeff Sessions amerikai igazságügyi miniszterrel, valamint a marokkói belügyminiszterrel közösen, a migráció, illetve a terrorizmus elleni harc kérdéseiről. Az ENSZ-megállapodás deklarált célja a „biztonságos, rendezett és szabályozott migráció” feltételeinek a megteremtése, egyebek közt a migránsjogok rögzítésével, illetve a társadalmi integráció előmozdításával. A tervek szerint a dokumentumot decemberben fogják aláírni a marokkói Marrakesben.  A lyoni tanácskozás ideje alatt a francia rendőrség – mintegy illusztrálandó a terrorizmus elleni felkészülés fontosságát – a város egyik stadionjában több száz fő részvételével, drónok bevetésével biztonsági gyakorlatot hajtott végre, terrorakció semlegesítését imitálva.  A belügyminiszterek értekezletét megnyitó hétfői munkavacsorán a házigazda, Édouard Philippe francia kormányfő felszólította a résztvevőket, hogy hangolják össze jobban bevándorlási politikájukat, mondván, ezt a problémát nem lehet kizárólag nemzeti eszközökkel megoldani.  Kiszivárgott értesülések szerint a belügyminiszterek között továbbra sem mutatkozott összhang a migrációs témában. Különösen a közös európai megoldást szorgalmazó francia és a migrációt minden eszközzel ellenző olasz álláspont ütközött egymással. Utóbbit a szélsőjobboldali Liga által delegált belügyminiszter, Matteo Salvini képviselte. A tanácskozásnak éppen az volt a célja, hogy megpróbálják közelíteni egymáshoz a migrációt illetően kategorikusan elutasító olasz és lengyel, illetve a megengedőbb francia és német pozíciót. Marokkót azért hívták meg az értekezletre, mert az utóbbi időben – jórészt éppen azért, mert Olaszországban immár nem engedik partra tenni a Líbiából útnak indult és a tengerből kimentett migránsokat – jóval többen érkeznek Spanyolországba, Marokkó irányából.    
2018.10.10 09:00
Frissítve: 2018.10.10 09:06

Khashoggi-ügy: nem hisznek a szaúdiaknak

Publikálás dátuma
2018.10.21 17:54

Fotó: AFP/ Jim WATSON
Sem kielégítőnek, sem hitelesnek nem tartja a külvilág az isztambuli konzulátuson megölt újságíró ügyében elhangzott magyarázkodást.
Szaúd-Arábia a hét végén ismerte csak el, hogy Jamal Khashoggit, az amerikai száműzetésbe vonult szaúdi újságírót október másodikán megölték a „sivatagi királyság” isztambuli konzulátusának épületében. A férfi, aki rendszeresen publikált a Washington Postban, és éles hangú bírálója volt Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökösnek, azért ment oda, hogy beszerezze a szükséges okmányokat török menyasszonyával kötendő házasságához – ám élve soha többé nem látták. Rijád több mint két álló héten át azt bizonygatta, hogy Khashoggi távozott a konzulátusról, ezt azonban a térfigyelő kamerák felvételei nem támasztották alá. Végül elhangzott a részleges beismerés, miszerint az újságíró fizikai összetűzésbe került a konzulátuson, a dulakodás közben el akarták hallgattatni, és ennek során fojtófogást alkalmaztak vele szemben, amitől elhalálozott. Az uralkodóház közölte azt is: menesztették a trónörökös közvetlen tanácsadóját és a szaúdi titkosszolgálat helyettes vezetőjét, továbbá letartóztattak 18 személyt. A török hatóságok az elmúlt időszakban mindmáig ellenőrizhetetlen, vérgőzös részleteket szivárogtattak ki arról, mi történhetett valójában a konzulátuson. Eszerint Khashoggi látogatásának előre egyeztetett napján Rijádból 15 fős halálkülönítmény utazott Isztambulba, és még aznap visszatért Rijádba. Volt köztük halottkém, vittek magukkal csontfűrészt, és a csoport több tagja a trónörökös legszűkebb testőrségének a tagjai közül került ki. Miután Khashoggi bement a konzulátusra, azonnal megkínozták, letépték a körmeit, aztán levágták az ujjait, majd lefejezték, végül feldarabolták – ehhez kellett a csontfűrész. Mindezt állítólag hang-, illetve videófelvétel támasztja alá, de még nem akadt hivatalos személy, aki megerősítette volna, hogy hallott, illetve látott volna ilyen felvételt. A szaúdiak közlése semmi érdemlegeset nem tartalmaz arról, hogy mi lett a holttesttel. A török hatóságok eddig nem bukkantak a nyomára azokon az Isztambul környéki területeken, ahol tudomásuk szerint a kérdéses napon a szaúdi konzulátusi gépkocsik jártak. A trónörökösre nézve terhelő állításokhoz Rijádban olyan kommentárt fűznek, miszerint deklarált cél ugyan, hogy a külföldre távozottakat rábeszéljék a hazatérésre, de a trónörökös nem adott utasítást erőszak alkalmazására, és nem is tudott arról, hogy ilyesmire készülnek bizalmi emberei. Donald Trump amerikai elnök reagálása minderre meglehetősen következetlen volt: először méltatta, jelentős lépésnek nevezte, hogy megtörtént az alapvető beismerés. Később azonban átvette a felháborodott nemzetközi közösség általános hangvételét, és azt hangsúlyozta, hogy ez a rijádi magyarázat nem kielégítő. Trump megpendítette a szankciók eshetőségét is, megjegyezve azonban, hogy az amerikai fegyverszállítások elmaradása jobban fájna Amerikának, mint a szaúdiaknak. Ráadásul lehetségesnek mondta, hogy Szalmán herceg valóban nem tudott semmiről. Az amerikai média fősodorbeli elemzései azt valószínűsítik, hogy a 33 éves trónörököst a Khashoggi-ügy aligha fogja megfosztani a trónra lépés lehetőségétől, ha annak a mostani öreg, betegeskedő király halálával eljön majd az ideje. Ennek ellenére a botrány erősen megtépázhatja Szaúd-Arábia és Nyugat viszonyát, annak ellenére, hogy az iszlám szunnita ágát képviselő „sivatagi királyság” a legfőbb hatalmi ellensúlyt képezi a térségben a síita Iránnal szemben. Angela Merkel német kancellár kemény szavakkal ítélte el Khashoggi meggyilkolását, és London, valamint Ottawa sem tartja kielégítőnek a Rijádból eddig érkezett tájékoztatást. A helyzet ellentmondásosságára utal, hogy a királyságot már most is ténylegesen irányító trónörököst – miközben külpolitikája felettébb agresszív, ahogyan ez korábban a jemeni katonai fellépésével is megmutatkozott – a belviszonyok alakítását tekintve alapvetően reformer beállítottságúnak tartják, aki szeretné modernizálni, több lábon állóvá tenni eddig kizárólag az olajbevételekre alapozó hazáját. Ha azonban a Khashoggi-ügy nyomán Szaúd-Arábiának nemzetközi bojkottal kellene szembe néznie, akkor ez ellen egyetlen fegyver lenne a kezében – az olajkitermelés visszafogásával való fenyegetőzés. Ez a fegyver azonban ma már, az energiaforrások diverzifikációjának köszönhetően – ellentétben az 1970-es évekkel - az alkalmazójára nézve alighanem legalább annyira ártalmas lenne, mint azokra, akik ellen irányul.
2018.10.21 17:54

Veszélyben az INF-szerződés

Publikálás dátuma
2018.10.21 15:48

Fotó: AFP/ NICHOLAS KAMM
"Nagyon veszélyes lépés" Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerint, hogy az Egyesült Államok felmondja a rövid és közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződést (INF), arra hivatkozva, hogy Oroszország megsérti azt. Donald Trump amerikai elnök szombaton a nevadai Elkóban tett kampánykörútja után jelentette be, hogy felmondja az 1987-ben aláírt szerződést. Vasárnap este az orosz fővárosba várták John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadót. Rjabkov kifejezte reményét, hogy a Fehér Ház főilletékese hétfői és keddi tárgyalásai során elmagyarázza Washington szándékait. Úgy vélte, hogy az orosz válaszlépések megtételéhez konkrétan meg kell ismerni az amerikai indítékokat. Elítélte, hogy lépésével Washington szerinte engedményeket akar kizsarolni Moszkvából. Az amerikaiak szerint az oroszok a Novátor típusú rakéták telepítésével megsértik az INF-szerződést. Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja a Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített rakétaelhárító rendszerének kilövőállásai cirkáló rakéták indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással.
2018.10.21 15:48
Frissítve: 2018.10.21 20:33