A Monarchiának nem válaszolnak

Publikálás dátuma
2018.10.11 10:00

Fotó: /
A mai Ausztriát és a mai Magyarországot nem tartja alkalmasnak és érdemesnek Wilson a béke megbeszélésére és a békegondolat befogadására
Németország és Ausztria - Magyarország egyformán béketárgyalást és fegyverszünetet kért az Amerikai Egyesült Államok elnökétől, de Wilson csak Németországnak válaszolt és Ausztria-Magyarországot nem érdemesítette arra, hogy békekérésére feleljen, sőt a Reuter-ügynökség washingtoni jelentése egyenesen hivatalosan közölte, hogy Amerikában „az osztrák - magyar békejavaslatra adandó válaszra e pillanatban nem gondolnak".

 Megdöbbentő helyzetet jel ml ez a választ-semkapás Ausztria és Magyarország számára. Nem kevesebbet, mint hogy a mai Ausztriát és a mai Magyarországot nem tartja alkalmasnak és érdemesnek Wilson a béke megbeszélésére és a békegondolat befogadására.

 Népszava 1918. október 11.
Témák
I. vh
2018.10.11 10:00
Frissítve: 2018.10.11 10:00

Nincs jóléti fordulat

AKCIÓTERV A gazdaság növekedése lassulni fog, és a kormány erre hivatkozva gazdaságvédelmi programmal áll elő, ami féligazságok gyűjteménye lehet.
A kormány fel kívánja készíteni a családokat arra, hogy a gazdasági növekedés lelassulása várható. Mindez indokolt is, miután a Magyarországon tapasztalható - a lakosság egy részét érintő - jóléti fordulat nem megalapozott - értékelte Kiss Ambrus a Varga Mihály pénzügyminiszter által beharangozott, kidolgozás alatt lévő gazdaságvédelmi program célját. A Policy Agenda ügyvezetője úgy vélte, hogy a készülő, új intézkedési terv azonos lehet azzal a versenyképességi csomaggal (illetve azt helyettesíti), amelynek elkészültét korábban idén márciusra ígérte a miniszterelnök. Az eddigi akciótervekkel aligha lehet dicsekedni, hiszen a munkahelyvédelmi is olyan időszakban született, amelyre éppen az egyre súlyosbodó munkaerőhiány volt a jellemző. Amikor Varga Mihály arra utalt, hogy megvédik a bérnövekedés ütemét, és arra törekszenek, hogy a fejlesztések ne álljanak le, ne törjön meg a fogyasztás lendülete, és a bérek, nyugdíjak megtartsák vásárlóerejüket, akkor politológus szerint ezzel azt sugallta, hogy bízzanak az államban, mint a jólét egyetlen letéteményesében. A Fidesznél úgy gondolkodnak, mint ahogy az a "rabszolga-törvény" indoklásánál hamis módon történt: aki több pénzt akar keresni, annak ideális, ha rugalmas munkaidőben dolgozik. Kiss Ambrus sem zárta ki, hogy a világgazdaságban feltűnnek a a válság jelei, a kormány pedig az erre való hivatkozással fogja majd megindokolni, hogy miért nem hajtja  végre teljes mértékben az beígért bér- és nyugdíjemeléseket. Az ügyvezető szerint azonban valódi megszorításokra nem kell számítani. Orbán Viktor belátta, hogy az elkövetkező években a tavalyi választások előtt követelményként előírt 4 százalék körüli növekedési ütem idén is már csak nehezen tartható. Jövőre 3 százalék felett lehet a gazdasági növekedés üteme, ami önmagában még mindig nem szégyenteljes eredmény -  fejtette ki lapunknak Karsai Gábor. A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint azonban az igazi gondok csak ezt követően várhatóak. Most már biztosan látszik, hogy az idei uniós parlamenti választások előtt nem lesz az európai gazdasági közösségnek költségvetése az új ciklusra, azt jó esetben 2020 második felében fogadják majd el. Így eltelhet két esztendő is, mire döntés születik, hogy az egyes tagországok milyen támogatásra számíthatnak. Magyarország esélyei azért sem kedvezőek, mert minden bizonnyal a jogállamiság betartásához, de legalább a korrupció visszaszorításához kötik, hogy ki mennyit kap. Emellett a magyar külpolitika sem  az Európai Unióval, sőt az Egyesült Államokkal sem törekszik igazán harmonikus viszonyra - érvelt Karsai Gábor. Az "ingyenpénz" egy esztendőben most a GDP 4-6 százalékát teszi ki. Azt is kénytelen lesz felismerni a kormány, hogy a béremelések mértékét előbb-utóbb mérsékelni kell a versenyszférában, még a növekvő munkaerő gondok ellenére is.  A szép szavakból, ígéretekből is fokozatosan kénytelen lesz visszavenni a kormány - vélte Karsai Gábor. A világgazdaság egyébként valóban meglévő gondjaira azonban könnyebb hivatkozni, mint a szembenézni a valós belső problémákkal. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Lámfalussy-konferencián a megszorítást a válságkezelés nem megfelelő eszközének tekintette. Karsai Gábor szerint sem várható ilyesmi a gazdaságvédelmi akciótervtől. Azonban a fogyasztás növekedési üteme észrevehetően lassulni fog,  az infláció viszont emelkedik. Az uniós pénzek visszafogása révén a beruházási hajlam is visszaesik. A szakember szerint, ha hullámzóan is, de a jelenlegi helyzet aligha változik. A cégek számára továbbra sem lesz vonzó, hogy a közbeszerzéseken csak egy szűk csoportnak vannak nyerési esélyei. A kormány pedig - a szokott módon -  féligazságokkal terhes kommunikációval kívánja majd bebizonyítani, hogy megvédik a munkahelyeket, a béreket, a nyugdíjakat, ami annyit tesz majd, hogy a már elért helyzet nem romlik, viszont érdemi javulásra sem lehet számítani.  
Válság közeleg Karsai Gábor A szép szavakból, ígéretekből is fokozatosan kénytelen lesz visszavenni a kormány
A már elért helyzet nem romlik, viszont érdemi javulásra sem lehet számítani
3 százalék felett lehet a gazdasági növekedés üteme jövőre is
Képalá Kieső támogatás Két esztendő is eltelhet, mire döntés születik, hogy az egyes tagországok mennyi uniós támogatásra számíthatnak
2019.02.06 16:00
Frissítve: 2019.02.06 16:00

Ezzel indokolhatja a kormány a bérek és a nyugdíjak emelkedésének elmaradását

Publikálás dátuma
2019.02.06 08:30

Fotó: MTI/ Illyés Tibor
A gazdaság növekedése lassul, a kormány erre hivatkozva gazdaságvédelmi programmal áll elő - és megeshet, hogy féligazságok gyűjteményét teszi le az asztalra.
A kormány fel kívánja készíteni a családokat arra, hogy lassul a gazdasági növekedés. Mindez indokolt is, miután a Magyarországon tapasztalható (a lakosság egy részét érintő) jóléti fordulat nem megalapozott - értékelte Kiss Ambrus a Varga Mihály pénzügyminiszter által beharangozott, készülő gazdaságvédelmi programot. A Policy Agenda ügyvezetője úgy vélte, a készülő, új intézkedési terv azonos lehet azzal a versenyképességi csomaggal (illetve azt helyettesíti), amelynek elkészültét korábban márciusra ígérte a miniszterelnök. Az eddigi akciótervekkel aligha lehet dicsekedni, hiszen a munkahely-védelmi is olyan időszakban született, amikor éppen az egyre súlyosbodó munkaerőhiány volt a jellemző. Amikor Varga Mihály arra utalt, hogy megvédik a bérnövekedés ütemét, és arra törekszenek, hogy a fejlesztések ne álljanak le, ne törjön meg a fogyasztás lendülete, illetve a bérek és a nyugdíjak megtartsák vásárlóerejüket, akkor politológus szerint ezzel azt sugallta, hogy bízzanak az államban, mint a jólét egyetlen letéteményesében. A Fidesznél úgy gondolkodnak, mint ahogy az a "rabszolga-törvény" indoklásánál hamis módon történt: aki több pénzt akar keresni, annak ideális, ha rugalmas munkaidőben dolgozik. Kiss Ambrus sem zárta ki, hogy a világgazdaságban feltűnnek a a válság jelei, a kormány pedig az erre való hivatkozással indokolja majd, miért nem hajtja  végre teljes mértékben az beígért bér- és nyugdíjemeléseket. Az ügyvezető szerint azonban valódi megszorításokra nem kell számítani. Orbán Viktor belátta, hogy az elkövetkező években a tavalyi választások előtt követelményként előírt 4 százalék körüli növekedési ütem idén is már csak nehezen tartható. Jövőre 3 százalék felett lehet a gazdasági növekedés üteme, ami önmagában még mindig nem szégyenteljes eredmény -  fejtette ki lapunknak Karsai Gábor. A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint azonban az igazi gondok csak ezt követően várhatóak. Most már biztosan látszik, hogy az idei uniós parlamenti választások előtt nem lesz az európai gazdasági közösségnek költségvetése az új ciklusra, azt jó esetben 2020 második felében fogadják majd el. Így eltelhet két esztendő is, mire döntés születik, hogy az egyes tagországok milyen támogatásra számíthatnak. Magyarország esélyei azért sem kedvezőek, mert minden bizonnyal a jogállamiság betartásához, de legalább a korrupció visszaszorításához kötik, hogy ki mennyit kap. Emellett a magyar külpolitika sem  az Európai Unióval, sőt az Egyesült Államokkal sem törekszik igazán harmonikus viszonyra - érvelt Karsai Gábor. Az "ingyenpénz" egy esztendőben most a GDP 4-6 százalékát teszi ki. Azt is kénytelen lesz felismerni a kormány, hogy a béremelések mértékét előbb-utóbb mérsékelni kell a versenyszférában, még a növekvő munkaerő gondok ellenére is.  A szép szavakból, ígéretekből is fokozatosan kénytelen lesz visszavenni a kormány - vélte Karsai Gábor. A világgazdaság egyébként valóban meglévő gondjaira azonban könnyebb hivatkozni, mint a szembenézni a valós belső problémákkal. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Lámfalussy-konferencián a megszorítást a válságkezelés nem megfelelő eszközének tekintette. Karsai Gábor szerint sem várható ilyesmi a gazdaságvédelmi akciótervtől. Azonban a fogyasztás növekedési üteme észrevehetően lassulni fog,  az infláció viszont emelkedik. Az uniós pénzek visszafogása révén a beruházási hajlam is visszaesik. A szakember szerint, ha hullámzóan is, de a jelenlegi helyzet aligha változik. A cégek számára továbbra sem lesz vonzó, hogy a közbeszerzéseken csak egy szűk csoportnak vannak nyerési esélyei. A kormány pedig - a szokott módon -  féligazságokkal terhes kommunikációval kívánja majd bebizonyítani, hogy megvédik a munkahelyeket, a béreket, a nyugdíjakat, ami annyit tesz majd, hogy a már elért helyzet nem romlik, viszont érdemi javulásra sem lehet számítani. 
2019.02.06 08:30
Frissítve: 2019.02.06 08:30