Kivívták a civilek: immár a kormány szerint is munka-szerűség az otthon ápolás, és többet is fizet

Novák Katalin szerint 2022-re – három lépésben – az összeg elérheti az akkori minimálbér összegét. Nyáron a kabinet még próbálta elhessegetni az otthonápolás ügyét.

Emelkedik a gyermekek után járó ápolási díj összege 2019-től – jelentette be a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.

Az MTI tudósítása szerint Novák Katalin elmondta, hogy a szerdai kormánydöntés értelmében az ápolásra szoruló gyermekek után járó díj összege egységesen havi 100 ezer forintra nő január 1-jével. Ez az emelés folytatódik a következő években is, és a cél az, hogy 2022-re – három lépésben – ezen ápolási díj mértéke elérje az akkori minimálbér összegét – tette hozzá.

Az államtitkár kitért arra is, hogy azon családokban is emelkedik az ápolási díj, amelyekben nem a gyermekek jogán kapják ezt a jogosultságot. Ez esetben az ápolási díjat – szintén a jövő évtől – 15 százalékkal emelik, majd 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben további öt-öt-öt százalékkal lesz magasabb a díj összege. Így azok, akik nem a gyermekükről gondoskodnak, de ápolási díjra jogosultak, 2022-re 30 százalékkal nagyobb összeget fognak kapni, mint jelenleg – mondta.

Novák Katalin hozzátette: azok a családok, amelyek több önellátásra képtelen gyermeket is nevelnek, másfélszeres összegű gyermekápolási díjat kapnak. Mint mondta, változás az, hogy új kategóriaként bevezette a kormány az önellátásra képtelen gyermeket nevelőknek járó gyermekápolási díjat.

Félórás volt a rendkívüli ülés

A törvényhozáson sokáig nem ment át az otthonápolási bérek emelése, a kormánypárt pedig látványos érdektelenséget tanúsított a témával kapcsolatban. Augusztusban soron kívüli ülést hívtak össze az Országgyűlésben az ellenzéki pártok, ezen a súlyosan fogyatékos családtagjukat hosszú ideig ápolóknak járó, úgynevezett kiemelt ápolási díjminimálbér szintjére való emelése is napirenden volt. A Fidesz-KDNP akkor közleményben jelentette be, hogy nem vesz részt az ülésen, mert – mint közölték – a kérdésben „már zajlanak az egyeztetések”. Végül 38 képviselő jelent meg, így az Országgyűlés nem volt határozatképes.

Szeptember végén a Kossuth téren, megközelítőleg száz ember részvételével tüntettek az otthonápolást végzőkért, erről itt írtunk bővebben.

Hatalmas eredményt értek el a civilek az otthonápolók ügyében, kommentálták a döntést civil szervezetek. Úgy érzik, "A Lépjünk, hogy Léphessenek Közhasznú Egyesület", a "Csak Együtt van Esély

Csoport" (CSEVE) és az aHang platform közös kampánya nyomán olyan társadalmi összefogás támadt, aminek hatására a kabinet kénytelen volt lépni. Így minden kategóriában nő az ápolási díj összege és lesznek családok, ahol több mint 70 ezer forinttal - azaz több mint 300 százalékkal. És tény: az utóbbi években nem volt olyan társadalmi kampány, amely több tízezer ember helyzetét javította volna.

Emlékeztetőül: május óta egyedülálló támogatás kísérte a három szervezet akcióit: pár nap alatt 50 másik csatlakozott hozzájuk és tízezrek írták alá az otthonápolók elismerését követelő petíciót (a végső szignószám 50 ezer). A kampány első szakaszában a szervezetek a média hathatós segítségével egyfajta felvilágosító munkát végeztek: számos cikkben és tévériportban arccal, névvel mutatták be életüket az otthonápoló családok, a száraz adatok így személyes tényekké váltak: sokan most értették meg: felőrlő küzdelem egy 24 órás gondozásra szoruló ember ellátása havi pár tízezer forintnyi segélyből.

Kiderült: a magyar emberek (legalábbis ebben a kérdésben biztosan) nem részvétlenek, hanem informálatlanok voltak. Az emberek döntő többsége nem tudta, hogy ma Magyarországon maximum 52 800 forint segélyt kap az, aki éjjel-nappal ápolja beteg hozzátartozóját és hogy áldozatvállalása nem minősül munkának. Támogatói videónkban, amelyben öt ismert férfi gondozott egy súlyosan sérült kisfiút egy napon át, olimpikon vívónk, Imre Géza is bevallotta: ő azt hitte, már régen munkának minősül az otthonápolás.

Pár hete új irányt vett a kampány: a megszerzett erős társadalmi támogatottságot kívánták immáron demonstrálni a szervezetek, felhívni a figyelmet arra, hogy nem „csupán” az 50 ezer otthonápoló, de a magyar emberek összessége valódi változást követel az ügyben. A Pulzus Kutató reprezentatív nyári felmérése szerint a magyar emberek 94 százaléka gondolja úgy, hogy az otthonápolást munkaként el kell ismerni és megfelelő módon bérezni.

A fentiekkel párhuzamosan a szervezetek adatokat szereztek és tettek nyilvánossá, elemzéseket készítettek, törvényjavaslatot készítettek elő, beadványokkal bombázták a parlamenti képviselőket, minisztériumi dolgozókat, döntéshozókat. Megjelentek a parlamentben és kora nyáron egy minisztériumi egyeztetésen is részt vettek, ezután úgy tűnt, hogy nem várható érdemi változás, a parlament a jövő évi költségvetésbe nem tervezte bele az ápolási díj emelését.

A kampány ismertsége és támogatottsága azonban fontos lépésre sarkallta a döntéshozókat. "A Lépjünk, hogy Léphessenek Közhasznú Egyesület", a CSEVE és az aHang hatalmas eredménynek tekinti az emeléseket, de a kampányt - melynek végső célja az összes otthonápoló munkájának elismerése - folytatja.