Amikor összeugrik a bíró, a játékos és még a rendőr is

Publikálás dátuma
2018.10.12 11:00

Fotó: /
Szenvedélyes pillanatok egy korabeli magyar focimeccsen. A történet a korabeli sajtót is bejárta
Vasárnap délután az Újpest - III. ker. VAC footballmérkőzés során Fogl József, ismert válogatott hátvédő játékos, Dröszlert, a budai csapat csatárjátékosát úgy megrúgta, hogy az elterült a sáros pályán. A mérkőzést vezető Klug Frigyes Fogl Józsefet erre kiállította.
A játékos a közönség élénk szidalmazása közben indult meg az öltöző irányában és idegességében néhány lépést tett a pfujolok felé. Kiss Árpád rendőrkapitány erre utasította a mellette álló rendőraltisztet, hogy a válogatott hátvédet vezesse le a pályáról.
Fogl József azonban, amikor a rendőr megfogta, kirántotta magát annak kezei közül. A rendőrkapitány azonban utánafutott és fölszólította Fogl Józsefet, hogy igazolja magát. Klug Frigyes bíró, aki észrevette a jelenetet, odafutott a rendőrkapitányhoz és arra kérte, hogy az igazoltatás az öltözőben történjék meg. A rendőrkapitány azután ott nemcsak a játékost, hanem a bírót is igazoltatta. Kiss Árkád jelentése szerint Fogl a rendőrkapitánynak fönnhéjázó hangú megjegyzést tett és a rendőrt, aki ki akarta kísérni a pályáról, kétszer mellbevágta, a bíró pedig azt kiáltotta, hogy tiltakozik az ellen, hogy a játékosokkal a rendőrség rendelkezzék.
A jelentés alapján Fogl József ellen hatósági közeg elleni erőszak címen, Klug Frigyes bíró ellen, hogy jogosulatlanul avatkozott hatósági intézkedésbe, megindult az eljárás.
Mivel a bírótestület és a rendőri testületek között hasonló eset kapcsán, megállapodás létesült, amely szerint a football-pályán a bíró rendelkezik, a rendőrség csak abban az esetben avatkozhatik be, ha a bíró őt erre fölkéri, vagy ha a bíró elveszti a hatalmát a játékosok fölött.
Mivel ebben az esetben egyik esetről sem volt szó, a megállapodás szerint a rendőrtisztviselő intézkedése túlbuzgóság volt, eltekintve attól, hogy esetleges verekedés megakadályozása valóban egyetemes érdeke a játékosnak és a közönségnek is.

 Népszava 1926. október 12.
2018.10.12 11:00
Frissítve: 2018.10.12 11:00

Amikor Budapesten is tombolt a spanyolnátha

Publikálás dátuma
2018.10.15 14:00

Fotó: /
Elkülönítették a fertőzötteket. A legnagyobb baj a gyógyszer- és az orvoshiány volt
A főváros közigazgatási bizottságának hétfői ülésén Bódy Tivadar dr. polgármester jelentést tett a spanyol járványról és az mondotta, hogy arra kell a fősúlyt helyezni, hogy a baktériumos emberek az egészségesekkel ne érintkezzenek, vagyis hogy a közönség ne tömörüljön. Az ő idevonatkozó rendeleteinek eddig semmi foganatja nem volt, az emberek a villamoson éppúgy tolonganak, mint azelőtt. A legnagyobb baj a gyógyszer- és az orvoshiány. A belügyminiszter intézkedésére a Gyógyszerközpont megfelelő mennyiségű gyógyszert bocsátott a budapesti gyógyszertárak rendelkezésére és így a hiányon segítettek. A hadügyminiszter értesíttette a polgármestert, hogy a katonai szolgálatban álló hatósági orvosokat hat hétre szabadságolja, továbbá az összes többi, a fővárosban tartózkodó katonaorvosokat és gyógyszerészeket azonnal berendelte kórházi szolgálatra.

 A hadügyminiszter a Zita-kórházat egész terjedelmében a főváros rendelkezésére bocsátotta és így a Gellért-kórházon kívül egy 2500 ágyas kórház áll most a spanyol-betegek rendelkezésére. Aziránt is intézkedett a hadügyminiszter, hogy a Vöröskereszt több betegszállító automobilt bocsásson a betegszállítások céljaira. Továbbá, hogy a köztisztasági hivatal megbetegedett személyzete helyére katonai erőt rendelt ki.

A tiszti főorvosi hivatal jelentése szerint október 12-én, szombaton a kerületekben 957 esetet jelentettek be. Spanyol náthában a kerületekben 39-en haltak meg, a Szent Gellért kórházba 58 új beteget vettek föl, meghaltak 8-an, a Zita-kórházba 115 beteget vettek föl és 10-en haltak meg. Szombaton megbetegedtek összesen 1090-en, meghaltak spanyol náthában 57-en. Október 13-án, vasárnap a kerületekből 1165 spanyol náthás megbetegedés bejelentése érkezett a tiszti főorvosi hivatalhoz. A halálozás száma 32 volt.

A Gellért-kórházba 46, a Zita-kórházba 114 új beteget vettek föl. A Gellért-kórházban 14-en, a Zita-kórházban 16-an haltak meg. A vasárnapi összes megbetegedések száma 1325, a halálozásé pedig 62. Október 1—13-ig bezárólag 7217 spanyol náthás megbetegedés történt a főváros területén, melyek közül 295 végződött halállal.

 Népszava 1918. október 15.
2018.10.15 14:00
Frissítve: 2018.10.15 14:00

A numerus clausus szociálpolitikai kérdés

Publikálás dátuma
2018.10.14 12:00

Fotó: /
Azért a szégyenért, amely a numerus clausus révén háramlik az országra és az ebből folyó károkért felelősek a miniszter urak külön-külön és egyetemlegesen, de felelősséggel tartozik elsősorban maga a kultuszminiszter
Klebelsberg kultuszminiszter szerint és mivel az ország népe nagyon is rászorul a szociálpolitikai védelemre, a kultuszminiszter csak ezért, de csak ezért ragaszkodik közismerten puha szívével a numerus clausushoz címzett „fajvédelmi" intézményhez, a magyar kormány emez egyetlen szociálpolitikai alkotásához. Hogy a művelt Nyugat, amelyet ez alkalomból is van szerencsénk tiszteltetni, nem ismeri az effajta szociálpolitikai intézkedéseket, azzal Klebelsberg édeskeveset törődik. Hogy a népszövetségi ligák varsói kongresszusán egyhangúlag hozott határozatban bélyegezték meg a magyarországi numerus clausust, az semmi esetre sem szól amellett, hogy a numerus clausus, a tanszabadságnak ez az ellenforradalmi meggyalázása, a nyugateurópai szociálpolitikai fondorkodás bármely kategóriájában is helyet találhatna. Teljesen meddő igyekezet tehát, ha Klebelsberg a numerus clausust valódi lényegéből ki akarja forgatni. Hiába hirdeti hasábos nyilatkozatokban, hogy ő „a tanszabadság elve alapján áll" — senki sem hiszi el neki. amik épen azt sem hiszi el senki a kultuszminiszternek, hogy ma kevésbé van szüksége az országnak intelligenciára, mint volt 1867-ben.

 Klebelsberg az őt meginterjúvoló újságíró előtt azt állítja, hogy a numerus clausus eltörlése — lévén „szociálpolitikai kérdésről" szó —, „nem is őreá tartozik, mert a kultusztárca hatáskörét messze túlhaladja". Csak nem azt akarja ezzel Klebelsberg miniszter mondani, hogy kedves népjóléti kollégája reszortjába tartozik a numerus clausus ügye? De a felelősség kérdésével kár is így labdázni. Azért a szégyenért, amely a numerus clausus révén háramlik az országra és az ebből folyó károkért felelősek a miniszter urak külön-külön és egyetemlegesen, de felelősséggel tartozik elsősorban maga a kultuszminiszter. És az ellenzéknek lesz is rá gondja, hogy Klebelsberg miniszter urat erre megfelelő módon figyelmeztesse.

 Népszava 1925. október 14.
2018.10.14 12:00
Frissítve: 2018.10.14 12:00