Amikor összeugrik a bíró, a játékos és még a rendőr is

Publikálás dátuma
2018.10.12 11:00

Fotó: /
Szenvedélyes pillanatok egy korabeli magyar focimeccsen. A történet a korabeli sajtót is bejárta
Vasárnap délután az Újpest - III. ker. VAC footballmérkőzés során Fogl József, ismert válogatott hátvédő játékos, Dröszlert, a budai csapat csatárjátékosát úgy megrúgta, hogy az elterült a sáros pályán. A mérkőzést vezető Klug Frigyes Fogl Józsefet erre kiállította.
A játékos a közönség élénk szidalmazása közben indult meg az öltöző irányában és idegességében néhány lépést tett a pfujolok felé. Kiss Árpád rendőrkapitány erre utasította a mellette álló rendőraltisztet, hogy a válogatott hátvédet vezesse le a pályáról.
Fogl József azonban, amikor a rendőr megfogta, kirántotta magát annak kezei közül. A rendőrkapitány azonban utánafutott és fölszólította Fogl Józsefet, hogy igazolja magát. Klug Frigyes bíró, aki észrevette a jelenetet, odafutott a rendőrkapitányhoz és arra kérte, hogy az igazoltatás az öltözőben történjék meg. A rendőrkapitány azután ott nemcsak a játékost, hanem a bírót is igazoltatta. Kiss Árkád jelentése szerint Fogl a rendőrkapitánynak fönnhéjázó hangú megjegyzést tett és a rendőrt, aki ki akarta kísérni a pályáról, kétszer mellbevágta, a bíró pedig azt kiáltotta, hogy tiltakozik az ellen, hogy a játékosokkal a rendőrség rendelkezzék.
A jelentés alapján Fogl József ellen hatósági közeg elleni erőszak címen, Klug Frigyes bíró ellen, hogy jogosulatlanul avatkozott hatósági intézkedésbe, megindult az eljárás.
Mivel a bírótestület és a rendőri testületek között hasonló eset kapcsán, megállapodás létesült, amely szerint a football-pályán a bíró rendelkezik, a rendőrség csak abban az esetben avatkozhatik be, ha a bíró őt erre fölkéri, vagy ha a bíró elveszti a hatalmát a játékosok fölött.
Mivel ebben az esetben egyik esetről sem volt szó, a megállapodás szerint a rendőrtisztviselő intézkedése túlbuzgóság volt, eltekintve attól, hogy esetleges verekedés megakadályozása valóban egyetemes érdeke a játékosnak és a közönségnek is.

 Népszava 1926. október 12.
2018.10.12 11:00
Frissítve: 2018.10.12 11:00

A pozsonyi cseh vérengzés

Publikálás dátuma
2019.02.15 18:00

Fotó: /
A cseh katonák parancsra, tervszerűen és minden ok nélkül támadták meg a gyűlés résztvevőit
Csütörtökön Zoch Sámuel pozsonyi cseh zsupán, pénteken a prágai csehszlovák sajtóiroda adott ki tendenciózus; hazug jelentést a cseh katonák pozsonyi vérengzéséről, amelynek újabb megállapítása szerint 16 halott és 44 sebesült áldozata van, vagy ennél is több, mert amint Pozsonyból kerülőúton jelentik, a számontartott áldozatokon kívül is voltak halottjai és sebesültjei a gyilkos cseh fegyvereknek.
Úgy a Zoch zsupán előadása, mint a prágai sajtóiroda jelentése tele van hazugságokkal. Meghamisítják a tényeket, hogy a cseh vérengzést szépíthessék és mentséget hozhassanak föl a gyilkos támadás igazolására. Különösen az kellemetlen a cseheknek, hogy Barecca olasz ezredest cseh katona verte fejbe puskájával. Azt akarják elhitetni hamis jelentéseikben, hogy a magyarok részéről érte inzultus az olasz parancsnokot Barecca megtámadtatása annál kínosabban érinti a cseheket, mert Bécsben az a hír terjedt el, hegy Barecca olasz ezredes, akit nemcsak puskatussal ütöttek fejbe, hanem állítólag szuronnyal is megszúrtak, meghalt
Az olasz parancsnok sorsáról egyébként a legkülönbözőbb hírek terjedtek el. Olyan hírek is érkeznek, hogy nincs is már Pozsonyban, a városparancsnokságot pedig a cseh hadosztály parancsnoka vette át.
Szemtanúk vallomása alapján kétségtelen megállapítást nyert, hogy a cseh katonák parancsra, tervszerűen és minden ok nélkül támadták meg a gyűlés résztvevőit és utóbb az utcák járókelőit.

A cseh katonaság előbb a tömegbe lőtt, majd egyszerre minden oldalról megjelentek az erősítések és rajvonalba fejlődve, utcáról-utcára lődözték a sétáló közönséget. Ártatlan embereket, akik éppen házukból léptek ki, két lépésről lőtték le. A halottak és sebesültek számát nem tudni pontosan. Még most is az egész városban láthatók a véres események nyomai.
Népszava 1919. február 15.
Témák
1919
2019.02.15 18:00
Frissítve: 2019.02.15 18:00

Bezárták az Operaházat

Publikálás dátuma
2019.02.14 17:00

Fotó: /
Klebelsberg kultuszminiszter úr a napok óta vajúdó kérdés legkényelmesebb megoldását választotta: kidobta a nagyobb darab kenyeret kívánó zenészeket
Az Operaház közli: A zenekar tagjainak szerződésszegése miatt az Operaház további rendelkezésig nem tart előadást. A hirdetett előadásokra előre váltott jegyek árát a jegypénztárak a rendes nappal pénztári órákban visszafizetik.
Ez a pársoros híradás tehát, tudtunkra adja, hogy Klebelsberg kultuszminiszter úr a napok óta vajúdó kérdés legkényelmesebb megoldását választotta: kidobta a nagyobb darab kenyeret kívánó zenészeket és elrendelte a színház bezárását. Ürügy: a zenekar tagjai szerződésszegést követtek el — amint ez föntebb olvasható.
Nálunk, Magyarországon általában így próbálják az ilyen kérdéseket megoldani. Amint az eset mutatja, a kultuszminiszter úr sem tudta magát a kapitalista mentalitástól függetleníteni és tekintet nélkül a kérdés kulturális vonatkozásaira, a legridegebb tőkés észjárással nyúlt hozzá.
Napok óta foglalkoztunk a kérdéssel és ismételtem hangsúlyoztuk, hogy a zenekar tagjainak követeléseikben igazuk van és így nem szabad őket fenyegetésekkel terrorizálná, hanem mindent meg kell tenni, hogy a kérdés európai módon oldassék meg, meg kell adni a zenészeiknek mindazt, ami megadható és biztosítani az Operaház zavartalan működését. Úgy látszik azonban, hogy ez esetben nem vált be az a közmondás, amely szerint, akinek az isten hivatalt ád, annak észt is ád hozzá.
A miniszteri állás mindenesetre több bölcsességet követel, mint amennyit a kultuszminiszter ez esetben elárult. Így kapitalista vállalkozók szoktak eljárni, akik cselekedeteikért csak önmaguknak felelősek. A kultuszminiszter úr azonban nemcsak önmagának felelős, de felelősséggel tartozik az országnak is, mert az Operaház működése vagy szünetelése mégsem magánügy, de semmiképpen a kultuszminiszter úr privátügye. És éppen ezért akarjuk hinni, hogy a miniszter úr az elkövetett hibát helyrehozza és revideálja elhatározását.
Népszava 1925. február 14.
Témák
operaház
2019.02.14 17:00
Frissítve: 2019.02.14 17:01