Felkerültek a gyűlöletlistára - több vezető beosztású magyar is felmondott Kárpátalján

Publikálás dátuma
2018.10.12 12:21

Fotó: AFP/ SERGIY GUDAK
Négyen kérték elbocsátásukat azt követően, hogy a nevük felkerült a Mirotvorec honlapjára.
Rövid idő alatt négy vezető beosztású, magyar nemzetiségű közalkalmazott nyújtotta be felmondását a Beregszászi járásban, miután a Mirotvorec (Béketeremtő) szélsőséges szervezet a hét elején feltette személyes adataikat a kettős állampolgárságú kárpátaljaiakat listázó weboldalára – írja az MTI. Jaroszlav Halasz, Kárpátalja humán ügyekért felelős helyettes kormányzója az unn.com.ua ukrán hírportálnak nyilatkozva elmondta, hogy a beregszászi járási közigazgatási hivatal szociális védelmi osztályának, valamint a gazdaságfejlesztés és kereskedelem ügyeivel foglalkozó osztályának egy-egy vezető beosztású munkatársa elbocsátását kérte azt követően, hogy nevük felkerült a Mirotvorec honlapjára. Hozzátette, hogy a szakemberek közös megegyezéssel távoznak – adta hírül pénteken a zakarpattya.net.ua kárpátaljai hírportál. Kárpátaljai ukrán sajtóértesülések szerint ugyancsak benyújtotta felmondását a mezővári és a mezőgecsei iskola igazgatója. A Mirotvorec mindkettőjüket helyi önkormányzati képviselőkként listázta weboldalán.

Több százan távozhatnak

A prozak.info kárpátaljai portál csütörtöki cikke szerint a kárpátaljai magyarokra gyakorolt nyomás súlyos válságot idézhet elő a megye közigazgatásában. A magyar nemzetiségű tisztviselők ugyanis nem szeretnék kitenni magukat megtorló intézkedéseknek, így önként távoznak állásaikból – írta az orgánum, megjegyezve, hogy amennyiben nem áll le az elindult folyamat, a több százat is elérheti a távozó hivatalnokok száma. Hozzáfűzte: Kárpátalján nagyon sok a magyar nemzetiségű közhivatalnok, és igen nehéz lesz pótolni őket, ha felmondanak. A portál felszólítja Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzót, hogy vegye védelmébe a magyar tisztviselőket, mert a megye vezetőjeként minden kárpátaljai polgárt meg kell védenie. Ráadásul először ő fogja megérezni a következményeket, ha a megye közigazgatásában válság alakul ki – emlékeztetett a kiadvány. A Mirotvorec kedden több mint 300 olyan kárpátaljai tisztviselő és helyi önkormányzati képviselő személyes adatait tette fel weboldalára, akik magyar útlevéllel rendelkeznek. A listát egy nap múlva több mint 200 névvel bővítette. A szélsőséges szervezet szerint nevük, személyes adataik, közte pontos lakcímük közzétételével Ukrajna ellenségeit állítja pellengérre, egyúttal arra szólítja fel az ukrán rendvédelmi szerveket, hogy munkájukhoz használják fel nyilvános adatbázisát. A Mirotvorec csütörtökön a weboldalán azt állította, hogy az orosz titkosszolgálatoktól lopta el a magyar útlevelek teljes adatbázisát, amely tartalmazza a magyar úti okmánnyal rendelkező, kettős állampolgárságú kárpátaljai lakosok adatait. Csütörtökön Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára közölte, hogy a magyar külügyi tárca bekérette az ukrán nagykövetet, miután „minőségileg új szintre lépett Ukrajna magyarellenes politikája”. Az államtitkár közlése szerint az intézkedés azért vált szükségessé, mert Ukrajnában „halállistát” állítanak össze kárpátaljai magyarokról, és az ukrán parlament honlapján az ukrán-magyar kettős állampolgárok kollektív deportálását, kitoloncolását szorgalmazzák. Továbbá Ukrajna belügyi csapatokat és katonaságot telepít, laktanyákat épít a magyar határ közelében – sorolta az államtitkár. A minisztérium épületéből távozó Ljubov Nepopot a sajtó képviselői meg akarták kérdezni a kialakult helyzetről, de a nagykövet nem válaszolt kérdésekre. 
2018.10.12 12:21
Frissítve: 2018.10.12 12:45

Seehofer húzza az időt - Maradna a csúcson

Publikálás dátuma
2018.10.18 11:00

Fotó: AFP/ Frank Hoermann
Horst Seehofer, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke úgy véli, mindent jól csinált, nem rajta múlott, hogy pártja az utóbbi bő fél évszázad legrosszabb eredményét érte el a vasárnapi tartományi választáson, 37,2 százalékot szerezve. Mint fogalmazott, amennyiben úgy érezné, hogy pártjának hasznára válna az ő távozása a keresztényszociálisok éléről, akkor önként távozna. De nem érzi így. Kifejtette, hogy Bajorország valóságos Paradicsom, de a CSU-ról ezt nem lehetne minden nap elmondani. A CSU tegnap kezdte meg a koalíciós egyeztetéseket a Freie Wähler, azaz Szabad választók nevű konzervatív, elsősorban regionális témákkal foglalkozó tömörüléssel. Az már rögtön a választást követően kiderült, hogy Hubert Aiwanger, a párt elnöke nem szívbajos. Ugyan azonnal közölte, hogy várja a CSU hívását – ez időközben meg is érkezett -, ám nem adja olcsón a bőrét, kemény árat kér a támogatás fejében. Három kulcstárcát követel a Szabad Választóknak, vagy öt kisebb minisztériumot. Szerinte az sem tragédia, ha végül az arany középút győzedelmeskedik, vagyis végül négy minisztérium irányítását bízzák rájuk. Ezt azonban sokallják a CSU-nál, ahol azért nem kezdődött meg a bűnbakkeresés, mert a párt vezetése úgy gondolja: egységes fellépésre van szükség a koalíciós tárgyalások során, csak így lehetnek sikeresek Aiwanger unortodox tárgyalási stílusával szemben. Pedig a CSU-nál sokan vélik úgy: csak akkor tudnak előrelépni, ha mielőbb megszabadulnak Seehofertől. A pártelnökség egy része kifejezetten kritikus vele szemben, és a vezetőség egyik, magát megnevezni nem kívánó tagja a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak elmondta: a pártelnök mintha minden maradék realitásérzékét elvesztette volna. A CSU kronachi tagszervezete eközben nyíltan követelte Seehofer leváltását. Közleményük szerint a kormány megalakítása után kongresszust kell összehívni, amelyen tisztújítást kell végrehajtani. Később a passaui tagszervezet is csatlakozott a kezdeményezéshez. Seehofer most húzza az időt, nyilvánvalóan  azt remélve, hogy előbb-utóbb elhalkulnak a leváltását követelő hangok. Seehofer és Angela Merkel kancellár kapcsolata távolról sem ideális, de ha Hessenben október végén nagyon leszerepel a CDU, akkor "sorsközösségbe" kerülhetnek, az uniópártokon belül általánossá válhat az a vélemény, hogy mind a CDU-nál, mind a CSU-nál vérfrissítésre van szükség.
2018.10.18 11:00
Frissítve: 2018.10.18 11:00

Orbán megint szélmalomharcot vív

Publikálás dátuma
2018.10.18 10:00

Fotó: AFP/ Hristo Rusev
A miniszterelnök szerint magyar katonáknak és rendőröknek kell megvédeniük a magyar határt. Csakhogy ezt nem is vitatja senki.
A Frontex (az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség) minap megjelent statisztikái szerint az idei év első kilenc hónapjában harmadával esett vissza az Európába tartó illegális migránsok száma az előző esztendőhöz képest. Ez nagyjából 110 ezer embert jelent, ami már a 2015-ben kirobbant válság előtti éveket idéző adat. Az elemzésből kiderül, hogy a négy fő útvonalból kettőben javult a helyzet. A Magyarországot is érintő nyugat-balkáni útvonalon továbbra is alig érkeznek, a Földközi-tenger középső szakaszán, elsősorban Líbia és Tunézia felől Olaszország irányába 80 százalékkal csökkent a migráció. Keleten, tehát Törökországból 2017-hez képest többen vágtak neki az útnak, de még ez is elhanyagolható a három évvel ezelőtti áradathoz képest. A nyomás egyre inkább a nyugati útvonalra tolódik, ugyanis főként Marokkó felől Spanyolország irányába megduplázódott az érkezők száma.  Így állunk most, a vita pedig arról zajlik, hogyan tovább. Orbán Viktor a brüsszeli csúcstalálkozóra indulva már hagyományossá vált Facebook-videójában ismét világossá tette, hogy határainkat a magyar katonáknak és rendőröknek kell megvédeniük. A magától értetődő kijelentés úgy merült fel, hogy egy új uniós - főleg a németek és az Európai Bizottság által szorgalmazott - terv értelmében fokozatosan megerősítenék a Frontexet: 2020-ra tízezresre duzzasztva létszámát, illetve évi 1,8 milliárd eurósra emelve költségvetését. Az ötlet nem mindenkinél aratott osztatlan sikert, mondván, a lépés sérti  az országok szuverenitását. 
Orbán Viktor nincs egyedül  álláspontjával, ebben nagy az egyetértés a Visegrádi Négyek között. Kedden például a cseh és a lengyel miniszterelnök is a Frontex kibővítése ellen szólalt fel, bár ők inkább azt kifogásolták, hogy ez pénzügyi forrásokat vonna el a fontosabb infrastruktúra-fejlesztésektől. A szlovák belügyminiszter szintén azt hangsúlyozta, hogy a szervezet nem helyettesítheti a tagállamok határvédelmét.     A külső határok védelmének a fontosságát ugyan eddig éppen Orbán Viktor hangsúlyozta, de a magyar kormány álláspontja szerint ehhez nincs szükség még egy szervezetre, az EU-nak egyszerűen támogatnia kellene a határokat védő tagállamokat. Példamutatásként tavaly év végén a V4-ek nagy csinnadrattával fel is ajánlottak az olaszoknak a líbiai határvédelem megerősítésére összesen 35 millió eurót.  A  magyar miniszterelnök közben ismét szélmalomharcot vív. A Frontexet nem arra találták ki, hogy a tagállamok helyett megvédje a határokat - a cél az, hogy a szervezet kiegészítse, támogassa a nemzeti erőket. Ezt teszi most is, csak a 2004-ben alapított szervezeten mára túlnőtt a feladat. Tavalyi adatok szerint éves költségvetése mindössze 307 millió euró volt, személyi állománya pedig 1700 fő, további 1500 bevethető emberrel, ami azóta bizonyára tovább növekedett. Munkája jelentős része ugyanakkor nem a konkrét határvédelem. A Frontex inkább olyan kiegészítő tevékenységeket végez, mint például a tolmácsolás, adminisztráció, képzés és kutatás. Emellett nem uniós tagállamoknak is besegít: Albániával, Szerbiával, Macedóniával már alá is írták a szerződést, Montenegróval és Bosznia Hercegovinával pedig tárgyalások folynak.  A leginkább érintett államok támogatják a Frontex megerősítését: Athén, Róma és Madrid egyaránt a javaslat mögött áll. Az EU a Frontex mellett még egy sor további eszközzel igyekszik kezelni a migrációs problémát. Idén év végéig még bizonyosan működik az úgynevezett Sophia katonai művelet, amelyet az embercsempészek ellen indítottak, de amely a líbiai parti őrség kiképzésében is részt vesz. Folyamatosan napirenden van az unión kívüli gyűjtőközpontok ötlete is, de ez aligha valósul meg, a tranzitországok ugyanis hallani sem akarnak róla, még pénzügyi támogatásért cserébe sem. Szintén felmerült, hogy kibővítenék az úgynevezett biztonságos harmadik országok körét, ami lehetővé tenné, hogy például egy Fekete-Afrikából Marokkón át érkező migránst visszatoloncoljanak Marokkóba. Komoly pénzeket áldoznak arra is, hogy a határvédelem mellett a kibocsátó és tranzitországokat is megsegítsék.
2018.10.18 10:00
Frissítve: 2018.10.18 10:00