Szintetikus

A kormány hamarosan dönt a Magyarságkutató Intézet létrehozásáról. Ezt Kásler Miklós közölte. Fogalmam sincs, kell-e Magyarságkutató Intézet, mi dolga lenne neki, azon kívül, hogy gyanúnk szerint csak újabb kliensetetőt fabrikál a hatalom. Ám az még hagyján, hogy nekem nincs fogalmam, mit kutatna a magyarságon a magyarságkutató, de az emberminiszternek sincs. Azt mondja: "a történészek, régészek, nyelvészek, néprajzkutatók, antropológusok és más tudományágak képviselői ma elbeszélnek egymás mellett”, ezért kell az újabb kormányzati elmehalom, amely szintetizálná a szintetizálandókat, és „véget vetne a „régi türk-finnugor hipotetikus eredet- vagy nyelveredetvitának, és fény derülhet a tudományosan megalapozott valóságra”.

Hajrá! Bár én szívesebben venném, ha a kormány a magyarság jelenét és (főként) jövőjét kutattatná, nem a múltját, mert akkor talán látná, hogy a hazai felsőoktatással kapcsolatos tervei nyomán gyorsan kiürülnek majd a magyarságkutató folyosói, nem lesz senki, aki képzetten szintetizálhatna. Ennél is nagyobb baj, hogy a magyarság eredetéről szóló vitákat egy tudós politikus "egymás melletti elbeszélésnek" gondolja. A "múlt megalapozott valóságának" - ha van ilyen - felderítéséhez a "párhuzamos valóságokról" szóló fecsegés ugyanis elkerülhetetlen.

Egy normális országban – bár az ország nagyjából normális, ha nem választ is magának normális hatalmat – ezt rábízzák a tudósokra. Mert mi köze a politikai végrehajtó hatalomnak a magyarság eredetéhez? Egyáltalán: tudományos kérdések eldöntéséhez? Talán meg kellene mondani a Magyar Tudományos Akadémiának: ha kell neki, csináljon magának magyarságkutatót – épülettel, költségvetéssel, asztalokkal, székekkel, számítógépekkel, hűtőszekrényekkel, kotyogókkal, telefonokkal, titkárnőkkel, étkezőkkel, gépkocsikkal.

Mondom: az Akadémiára kellene az egészet rábízni - ha már és ha még van ilyen intézmény egyáltalán. Mert ha nincs, akkor a kormány csak magára és a mamelukjaira számíthat a szintetizálásban, és az végül senkinek sem lesz jó.