A Fidesz alapítványa irodákat nyit az európai fővárosokban

Publikálás dátuma
2018.10.17. 07:53
Népszava fotó
Erről Balog Zoltán leköszönt miniszter beszélt, aki továbbra is részt vesz a Polgári Magyarországért Alapítvány munkájában.
Fontos európai fővárosokban kíván irodát nyitni a Polgári Magyarországért Alapítvány – mondta Balog Zoltán leköszönt miniszter az ATV reggeli műsorában. Hozzátette, itt azokat a gondolatokat képviselnék, amelyet a kormány és a párt szintjén már itthon is képviseltek: migráció elutasítása, visszatérés Európa tradicionális, keresztény értékeihez és az antiglobalizmus. Beszélt arról is, hogy egy órán belül adja be azt a levelet, amely arról szól: leadja a parlamenti mandátumát. Ezzel párhuzamosan ez az első nap, hogy hivatalosan is a saját egyháza lelkipásztoraként dolgozik főállásban – tette hozzá. Mint megírtuk, Balog Zoltán nem hagyta el teljesen a közéletet: a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke és a miniszterelnök romaügyi biztosa maradt.
Szerző
Frissítve: 2018.10.17. 09:58

Csak előkerültek a rendőrök a hajléktalanok vegzálására

Publikálás dátuma
2018.10.17. 07:30

Fotó: Népszava
Egy nap alatt kiosztották az első bő kéttucatnyi figyelmeztetést az otthontalanoknak azért, mert az utcán élnek. Az aluljárók után a kiserdőkben folytatódnak a razziák.
Hétfő éjfélig huszonhét embert figyelmeztetett a rendőrség az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése miatt – közölte a Népszava kérdésére az Országos Rendőr-főkapitányság. Mint arról többször is írtunk, hétfőn lépett életbe az a törvény, amely megtiltja „a közterületek életvitelszerű használatát”, azaz gyakorlatilag a hajléktalanságot. Az új szabályok szerint, ha az otthontalan a rendőri felszólítás ellenére sem hagyja el az „elkövetés” helyszínét, nem megy hajléktalanszállóra, akkor szabálysértési őrizetbe vehetik, és végül akár elzárásra is büntethetik. Ha a hajléktalan odébb áll, de 90 napon belül negyedszer is felszólítják, akkor rögtön őrizetbe veszik, előállítják, ingóságait elveszik, „tárolhatatlan” holmijait megsemmisítik. A rendőrség a sokat bírált szabályozás életbe lépése napjának reggelén és délelőttjén még visszafogott volt, később azonban többször is bevetette a hajléktalanok elleni új „fegyvert.” A Deák téri aluljáróban például hétfő reggel még féltucat hajléktalan aludt, este viszont már máshol húzták meg magukat. Az aluljáróban egyetlen otthontalan maradt, akitől megtudtuk: a rendőrök figyelmeztették az ott „élőket”, akik ezután gyorsan távoztak. A helyzetről sokat elárul az is: míg hétfő reggel elvétve láttunk rendőrt, kedden már legalább öt járőrpár cirkált az aluljáróban.
Az Oktogonhoz közeli egyik téren rendőrökkel nem, hajléktalanokkal viszont találkoztunk kedden. Két férfi – tömött szatyrok társaságában – egy padon üldögélt. Kérdésünkre, hogy a rendőrök intézkedtek-e ellenük hétfő óta, mindketten a fejüket rázták. „Egyelőre nem” – állapította meg a fiatalabb férfi, aki az új hajléktalanellenes törvényt minősítve gyorsan hozzátette: „Engem nem érint, de nem is érdekel.” Magyarázata szerint a rendőröknek semmi okuk arra, hogy bármit is tegyenek. „Nem alszom, fent vagyok, beszélgetek. Éppen egy verset készültem elmondani” – intett fejével a társa felé. Misetics Bálint, a hajléktalan emberek méltóságáért és a lakhatáshoz való jogért küzdő A Város Mindenkié csoport képviselője lapunknak elmondta, az érintettektől több jelzést is kaptak: a rendőrök kilátásba helyezték, hogy elbontják a külső területeken lévő kunyhókat. Az eljárás jogsértő lenne – hangsúlyozta. Nem tud olyan esetről, hogy ez ténylegesen megtörtént volt. Ha a rendőrök mégis kísérletet tesznek rá, akkor – mondta Misetics Bálint – „erőszakmentes ellenállással fogunk válaszolni”.

Visszafogott brüsszeli reakció

Magyarország, akár csak a többi tagállam, az EU polgárok szociális jogait tartalmazó Szociális Jogok Európai Pillérének elfogadásakor vállalta, hogy megfelelő menedéket és szolgáltatást nyújt a hajléktalanoknak annak érdekében, hogy elősegítse társadalmi beilleszkedésüket. A hajléktalanokkal való bánásmódnak ezt a vezérlőelvet kell követnie. Így reagált lapunknak az Európai Bizottság szóvivője arra a kérdésre, hogy a hajléktalanságot betiltó rendelet megfelel-e az uniós értékeknek és emberi jogi normáknak. Christian Wigand hozzátette: a szerződések őreként működő brüsszeli testület megítélése szerint a magyar alkotmány júniusi módosítása — amely büntethetővé teszi a hajléktalanságot — valószínűleg nem ütközik az EU jogszabályaiba.

Szerző

A magyar gyerekek harmadát fenyegeti szegénység vagy társadalmi kirekesztettség

Publikálás dátuma
2018.10.17. 07:21
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Csak három olyan ország van az Európai Unióban, ahol rosszabb a helyzet.
Az EU Alapjogi Ügynöksége megállapította, hogy csak három olyan ország van az Európai Unióban, ahol több gyereket fenyeget a szegénység, mint Magyarországon – írja a hvg.hu.   A most kiadott jelentés szerint a magyar gyerekek szinte pontosan harmadát, 33,6 százalékukat fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség. Ennél kicsit rosszabb helyzetet mértek Görögországban, az EU két legrosszabbul álló tagállamától, Romániától és Bulgáriától viszont szerencsére messze vagyunk, ott a gyerekeknek majdnem a fele van veszélyben. Az számít szegénységtől vagy társadalmi kirekesztettségtől fenyegetettnek, aki olyan háztartásban él, ahol – az egy főre jutó jövedelem kevesebb, mint az ország mediánjövedelmének 60 százaléka, – vagy a 18-59 éves családtagok az előző egy évben ötödannyi időn át sem dolgoztak, mint amennyit teljes munkaidőben lehetett volna, – vagy 9 elem – lakbér vagy jelzáloghitel, a lakás felfűtéséhez szükséges rezsi, váratlan kiadások, hús vagy fehérje rendszeres fogyasztása, nyaralás, tévé, mosógép, autó, telefon – közül legalább négyet nem tudnak megfizetni. Magyarország esetében az utolsó pont különösen figyelemre méltó: a magyar családok 24 százalékában élnek olyan gyerekek, akiknek a szülei e kiadások közül legalább négyet nem tudnak megengedni maguknak.
A portál szerint a szerzők arra kérték a magyar kormányt, hogy a költségvetés elkészítésekor is jobban figyeljenek a gyerekek jogaira, legyen külön sor a büdzsében az ezzel foglalkozó szervezetek támogatására. Különösen oda kell figyelni a kormányzati kiadások tervezésekor arra, hogy a legnagyobb veszélynek kitett gyerekeket, a romákat, a menekülteket és a menedékkérőket segítsék. Mint írják, tovább rontja a helyzetet, hogy a családoknak adott támogatások nem emelkedtek annyira az elmúlt években, mint amennyivel a megélhetés költségei nőttek. Más pontokat is találtak a jelentés szerzői, amellyel probléma van Magyarországon: például nem jut hozzá minden gyerek a minőségi oktatáshoz, nem megfelelő a gyerekek egészségügyi ellátása, különösen a sérülékeny társadalmi helyzetűeké és a fogyatékkal élőké, a szegény nagycsaládosoknak pedig a mindennapi megélhetése is rendkívül drága. Azokra a gyerekekre sem szán a kormány eleget, akik valamilyen okból nem élhetnek a saját családjukkal. Külön problémaként emelték ki a fogyatékkal élő és a roma gyerekek diszkriminációját az örökbefogadási folyamat alatt. Azt viszont más országok számára követendő példaként említették, hogy a kormány minden évben díjazza a családbarát munkahelyeket.
Szerző