Már száznál is több hajléktalant figyelmeztettek, amiért hajléktalan

Publikálás dátuma
2018.10.18 20:31

Fotó: Bohanek Miklós
A frekventált helyekről valóban eltűntek a hajléktalanok az új szabálysértési törvény hatályba lépése után, de nem váltak köddé, és a szállókra sem mentek be. A hatóságok valójában csak szőnyeg alá söprik a problémát.
Szerda éjfélig országszerte 101 otthontalant figyelmeztetettek azért, mert az utcán él, és már két ember ellen indítottak szabálysértési eljárást, egyet Pest megyében, egyet pedig Budapesten – tudta meg lapunk az Országos Rendőr-főkapitányságtól. Vagyis a rendőrség a jelek szerint gyakorta alkalmazza a hétfőn életbe lépett új szabályozást, amely büntethetővé tette a hajléktalan létet. Pedig Terdik Tamás, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) vezetője a kormánylap Magyar Időknek azt mondta: „A rendőrség nem a büntetési lehetőséggel akar élni, hanem lehetőleg szankció nélkül visszavezetni az érintetteket emberi körülmények közé.” Gödöllőn – mint arról már írtunk – a rendőrök úgy akartak „visszavezetni emberi körülmények közé” egy hajléktalant, hogy őrizetbe a vették és 30 napos elzárásra büntették volna – a Gödöllői Járásbíróság bírósági titkára azonban „csak” figyelmeztetésben részesítette a férfit. Emellett azonban a 20 ezer forintos szabálysértési költség megfizetésére kötelezték. Ezt végül ügyvédje vállalta át. Nem sokat kellett várni az első budapesti őrizetbe vételre sem. A gödöllői eset kapcsán Víg Dávid, a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programjának vezetője az emelte ki: a 20 ezer forintos szabálysértési költség mellett maga az előállítás és az elzárás is pénzbe kerül, számításaik szerint az egész eljárás költsége 250-300 ezer forintot is kitehet egyetlen hajléktalan ember esetében. – A hajléktalanság büntetése semmit nem old meg, de cserébe sok pénzbe kerül. Eredményesebben fel lehetne használni ezeket az összegeket, ha a szociális ellátórendszer fejlesztésére fordítanák – mondta. Víg Dávidot kérdeztük arról is: mi a véleménye arról, hogy a BRFK vezetője szerint rendőrségi feladat a hajléktalanokat „visszavezetni” emberi körülmények közé? A szakértő úgy fogalmazott: noha a szabálysértési törvény rendőrségi feladatkörbe sorolja, a hajléktalan emberek problémája nem rendészeti, hanem szociálpolitikai és lakáspolitikai kérdés. – A rendőrség forrásai is korlátozottak, az ő feladatuk a valódi bűnüldözés lenne – fogalmazott a szakértő. Víg Dávid szerint az, ami most történik, nem más, mint „látványbeavatkozás”, a probléma szőnyeg alá söprése: a Helsinki Bizottság tapasztalatai szerint a frekventált közterületekről valóban eltűntek a hajléktalanok, de a szállókba jelentkezők száma nem emelkedett számottevően. – A hajléktalan emberek nem váltak köddé, hanem kiszorultak a külső városrészekbe, ahol egyelőre kevésbé háborgatják őket. Ez jelentősen megnehezíti majd az őket segítő civil- és segélyszervezetek munkáját, ami a téli krízisidőszak előtt nem túl megnyugtató. 

Mikor él valaki a közterületen?

A szabálysértési törvény viszonylag pontosan határozza meg, mikor szólíthatnak fel valakit távozásra rendőrök: lépniük kell, ha a  hajléktalan közterületen mosakodik, öltözködik vagy éppen állatot tart, és ezt „rövid időnként visszatérően és rendszeresen végzi.” Hogy a rendőr kit tartson hajléktalannak, arra már nincs utasítás, így marad a face controll, a járőr ránézésre dönti el, kit kell el küldeni, ki pedig a padon uzsonnázó jogkövető állampolgár. Arra sincs megoldás, ha valaki  csomagok nélkül ül a közterületen - és a jelek szerint az utazó, ételosztáson sorban álló vagy éppen nem helyhez kötötten kéregető hajléktalant sem lehet csak úgy vegzálni. Akit mégis utolért a hatósági szigor, azt jogszabály szerint háromszor kell távozásra felszólítsák a rendőrök, és – ha együttműködő, de visszeső „bűnös" – csak a negyedik alkalommal jogszerű őrizetbe venni. Ha azonban önfejű, rendőri utasításra elkullogni nem akaró fedél nélküliről van szó, azt a járőrök azonnal magukkal vihetik.  Az így elkövetővé lett hajléktalan maximum 72 órás őrizetbe kerül, ami alatt több jogi folyamat is lezajlik: az ügyben eljáró bíróság elsőfokon dönt róla, hogy az illetőt figyelmeztetéssel, közérdekű munkával vagy éppen - ha visszaesőről van szó – elzárással sújtsák. Aki „csak” figyelmeztetésben részesül, azt  azonnal el kell engedni, az elzárási döntést viszont szintén haladéktalanul végre kell hajtani. Maga a szabálysértés nem járhat pénzbírsággal, de az eljárási költség egy részét így is rátolják az „elkövetőre”. A hajléktalantól az eljárás és büntetés idejére lefoglalt ingóságokat az ezzel megbízott szerv - az önkormányzat vagy a hatóság – legfeljebb fél évig tárolja, és ha nem jönnek érte, megsemmisíti. A romlandó, "tárolhatatlan” holmikat viszont azonnal megsemmisítik, és egyik esetben sem fizetnek kártérítést a tárgyak után.

Kihűlés, üszkösödés, fertőzés

Az Országos Mentőszolgálat a hét elején a fővárosban létrehozta az úgynevezett "gondoskodó csoportját": őket akkor küldi a helyszínre az irányító, ha valaki önerejéből nem képes eljutni egy hajléktalanellátóba. Információink szerint az úgynevezett gondoskodócsoport autóira eddig csak néhány alkalommal volt szükség a közterek "hajléktalanításához." Körülbelül fél tucat otthontalan embert szállításában segédkeztek, közülük volt, akit idősek ellátó helyére, vagy hajléktalan szállóra vittek. Megtudtuk: miután a „gondoskodó csoport” által használt kocsik nem alkalmasak mentésre, orvosi felszerelés sincs bennük, azokhoz a hajléktalanokhoz, akik valóban egészségügyi ellátásra szorulnak, mentőt küldenek. Úgy tudjuk, az elmúlt pár napban országszerte csaknem 30 hajléktalan elhelyezésében segédkeztek a mentők. Az érintettek nagy többségét kihűléssel, sérülésekkel, üszkösödéssel vagy fertőződött sebekkel vitték a sürgősségi osztályokra.
Lapunknak az egyik mentő elmondta: a fővárosban kicsit nehezebben boldogulnak a hajléktalan betegek elhelyezésével, akiket – éppúgy mint bárki mást – a sürgősségi ellátóhelyekre visznek. Ám míg a vidéki kórházakban néhány napig benn is tartják a beteg fedél nélkül élőket, a fővárosban az ellátás után gyakran visszakerülnek az utcára.  D. A.

Még maradhatnak a kunyhók

Az október 15-én hatályba lépett jogszabályok nem adnak jogalapot sem a kunyhókban élő hajléktalan emberek előállítására, sem a kunyhók lerombolására – hívták fel a rendőrség figyelmét is az AVM utcajogászai. Misetics Bálint, a szervezet egyik vezetője lapunknak elmondta, minden budapesti rendőrkapitányságra elküldték tájékoztatójukat. Ennek ellenére az AVM-hez már érkeztek olyan jelzések, hogy a rendőrök a kunyhókban élőket is felkeresték. Az aktivisták létrehoztak egy akciócsoportot, hogy szükség esetén élőlánccal védhessék meg a kunyhókban élő embereket. A csoporthoz hétfő óta 150-en csatlakoztak.

Frissítve: 2018.10.18 20:34

Vasárnap már kissé enyhül az idő, de az éjszaka hideg lesz

Publikálás dátuma
2019.02.23 17:50

Fotó: Shutterstock
Napközben fagypont felett alakul a hőmérséklet, csapadék nem várható.
Az előrejelzés szerint éjszaka többnyire derült lesz az ég, de főként északon, északkeleten előfordulhatnak erősebben felhős területek is. Vasárnap gyengén és közepesen felhős tájak és időszakok egyaránt lesznek. Csapadék nem várható. Éjszakára jelentősen gyengül, és vasárnap is többnyire mérsékelt marad a légmozgás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet szeszélyes területi eloszlásban általában -5 és -10 fok között alakul, de a fagyzugos tájakon hidegebb is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 1 és 5 fok között valószínű.

Bevándorlók érkezésének állítanak hajó formájú emlékművet Baján

Publikálás dátuma
2019.02.23 17:40

Fotó: Wikipedia
A tervek szerint még idén elkészül a németek betelepülésének emlékét őrző ulmi dereglye.
A bajai német nemzetiségi szervezetek az eredeti méretben készülő dereglyével főként a dél- és középnémet területekről, illetve a Rajna vidékéről a 18. században Magyarországra érkező telepesek előtt tisztelegnének - nyilatkozta az emlékmű-állítás projektvezetője, Manz Alfréd. Őseik ugyanis többnyire ilyen hajókkal érkeztek a török idők után elnéptelenedett vidékekre, így a Bácskába is.
A német nevén Ulmer Schachtelt kulturális attrakciónak is szánják, hiszen bár létezik néhány kisebb mása, de eredeti méretű még nem készült Magyarországon. A tervek szerint a hajó fedélzetén kialakított faház oktatási célokat is szolgálna a magyarországi németek történelmével, kultúrájával és nyelvével kapcsolatos interaktív kiállítások formájában.
Az emlékműhöz kapcsolódva az Országos Német Önkormányzat egy nemzetiségi tanösvényt is létesít Baján a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja területén, amelynek első állomása a betelepítés körülményeit mutatja majd be a hajón szemléltetve. A további hét állomás a magyarországi németek kultúrájába és közösségi életébe nyújt majd betekintést.
A projektvezető az eredeti ulmi tervek alapján készülő, 21 méter hosszú, 4 és fél méter széles dereglyéről elmondta: a történelmileg korhű hajó vörösfenyőből készül. Az emlékmű alapozása már megtörtént, jelenleg a famunkálatokat végzik.
Manz Alfréd emlékeztetett arra, hogy a Duna-menti svábok 18. századi kivándorlásának szimbólumává vált lapos folyami hajó nevét egy korabeli stuttgarti képviselőről kapta, aki az Ulmban gyártott dunai hajókat egyszerű felépítésük miatt doboznak, Schachtelnek nevezte. Az ulmiakat gúnyolták is a kis kereskedőhajók, mert "ezeket csak annyira eszkábálták össze, hogy kibírják a 2-3 hetes utat Ulm és Bécs között" - fogalmazott a projekt vezetője.
A korábban bort és különféle árukat szállító hajókat csak egy irányba, a folyón lefelé használták. Érkezésüket követően a járműveket szétszedték, a fát pedig eladták vagy házépítéshez használták fel. A dereglye építési módjára jellemző volt még, hogy a hajópadlón és a hajófalon a deszkák közötti réseket hosszúszálú mohával tömték ki, "schoppenelték". A tevékenység nyomán nevezték el az ulmi hajóépítőket Schoppereknek.
A dereglyék hajófala nagyjából egy méter magas volt, lapos padlózatukkal közvetlenül a partig lehetett velük haladni. Nagyságuk és alakjuk folyton változott, idővel elérték a 15-22 méteres hosszúságot és a 2-5 méteres szélességet is. A hajó közepén állt egy fakunyhó. A járművet nem hajtotta semmi, csak a sodrás, a hajóorrban és a hajófarban elhelyezett 2-2 rúddal, evezővel csak irányították. Jellemzője volt továbbá a hajótörzsön látható ferde fekete-fehér csíkozás, amely nem Ulm szimbóluma, hanem a világos fenyőből készült hajón a jobb láthatóságot szolgálta.
A hajó formájú emlékműhöz szükseges pénzt "folyami kilométerjegyek" értékesítéséből és adományokból, valamint pályázati forrásokból teremtik meg. A gyűjtéshez bárki hozzájárulhat, így kaptak már támogatást számos nemzetiségi önkormányzattól, állami szervezetektől, kitelepített német családok leszármazottjaitól Németországból, de még a tengerentúlról is. A műtárgy a Bajai Német Önkormányzat, a Bácskai Németekért Közalapítvány és a Bácska Német Kulturális Egyesület együttműködésében, a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központjának (MNÁMK) partnerségével épül meg az MNÁMK főépülete előtt.