3-as metró – Csak tavaszra lesz kész az északi szakasz

Publikálás dátuma
2018.10.19. 10:38
Illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A teljes vonalszakasz korszerűsítésének tervezett átadása 2022.
Csak jövőre érhet véget a metrópótlós buszozás a Váci úton: az eredetileg decemberre tervezett átadás helyett március környékén fejeződhet be a hármas metró felújítása, az első negyedév végén indulhat újra az utasforgalom a 3-as metró északi szakaszán – írja a Portfolio.  
„A megújult Újpest-Központ, Újpest-Városkapu, Gyöngyösi utca, Forgách utca, Árpád híd, Dózsa György út állomásokon várhatóan 2019. első negyedév végén indul újra az utasforgalom, a teljes vonalszakasz korszerűsítésének tervezett átadása pedig 2022”

– közölte a portállal a BKV.

Az utasforgalom újraindulásával párhuzamosan véget érhet a buszsávval nehezített autós közlekedés is a Váci úton.
Szerző

Csaknem 70 fát vágnak ki az új sikló miatt a Gellért-hegyen

Publikálás dátuma
2018.10.19. 09:55

Fotó: Google Earth
Cserébe más természetvédelmi területen 421 fát kell ültetniük.
Hatvankilenc fát kell majd kivágni természetvédelmi területen a Gellért-hegyre tervezett sikló építése miatt – tudta meg az RTL Híradó. Az Erzsébet-híd budai hídfőjénél, a Hegyalja út – Krisztina körút találkozásánál épülhet meg a Gellért-hegyre tervezett sikló egyik végállomása, a csatorna információi szerint a szükséges régészeti munkák már megtörténtek a területen. A híradóban elhangzott, hogy a tervek szerint a sikló egy földalatti végállomásról indulna a Gellért-hegyre, a járatok az Orom utcáig alagúton át, onnan pedig a felszín felett közlekednének a Citadella sétányig – vagyis mintegy 180 méteres szakasz a felszínen halad majd, ezen a részen biztosan ki kell majd vágni egy sávban a fákat. A sikló projektgazdája a Gellérthegyi Sikló Beruházó és Szolgáltató Kft., amelyben 25 százalékos részesedése van a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK), míg a cég háromnegyede két magánbefektető érdekeltsége. A társaság ügyvezetője, Walton Imre az RTL híradó kérdésére közölte: 69 fa kivágására van engedélyük, cserébe más természetvédelmi területen 421 fát kell ültetniük. Hozzátette, hogy a fákat csak a sikló melletti legszűkebb védőzónában vágják ki. Az ügyvezető szerint a beruházás épp környezetvédelmi okokból fontos, jelenleg ugyanis naponta 200-300 turistabusz megy fel a Gellért-hegyre, ám ha megépül a sikló, ezt kiválthatja. A BKK a csatorna kérdésére közölte: sem ők, sem a főváros nem vesz részt aktívan a beruházás megvalósításában, annak költségét a magánbefektetők állják. A Levegő Munkacsoport szerint felháborító, hogy a természetvédelmi területre tervezett siklóról nem volt társadalmi egyeztetés.
Fákat vágnak ki, hogy védjék a környezetet...
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Szerző

A trükkös bűnügyi statisztikák meg a „Pintér-miszticizmus”

Publikálás dátuma
2018.10.19. 09:30

Fotó: Népszava
A statisztikák szerint régóta javul a közbiztonság, de ebben vannak trükkök és a belügyminiszter személye is érdekesen hat. Az emberek érzése egészen más: nálunk csak a mexikóiak félnek jobban éjjel utcára menni.
Miközben az utóbbi tizenöt évben javult a közbiztonság Magyarországon, az emberek közbiztonságba vetett hite nem nőtt. Magyarországon az utolsó, a polgárok biztonságérzetére fókuszáló átfogó vizsgálat 2003-ban készült, az Országos Kriminológiai Intézet ekkor több mint 10 ezer embert kérdezett meg. A válaszadók zöme már akkor úgy vélte, hogy Magyarország Európa 10 legveszélyesebb helye közé tartozik. Azóta ez az önkép csak tovább romlott, az OECD tavalyi, világméretű felméréséből egészen abszurd kép bontakozott ki: a nyugati világban messze a magyarok rettegnek legjobban. Száz magyarból ötven fél kimenni éjszaka az utcára, miközben például az állandó terrorfenyegetettséggel együtt élő Izraelben mindössze harminc százalékos ugyanez az arány. A magyaroknál jobban csak a drogháborúkba süllyedt Mexikóban félnek éjjel utcára menni. A magyarok eltúlzott félelmei és a rendőrség hurráoptimista statisztikái között valahol félúton van az igazság – derül ki a szakmabeliek elmondásából. A rendőrségi számokból úgy tűnik, hogy az utóbbi években meredeken zuhant a bűnelkövetések száma. A legsúlyosabb bűncselekmények esetén egyértelmű a helyzet. A kilencvenes évek bűnözési hullámához képest ma már egészen más világ van, az erőszakos bűncselekmények – így például a gyilkosságok, a lőfegyverrel való visszaélések, az önbíráskodások, a testi sértések – száma alaposan visszaesett, és ebben döntő szerepe van az eredményesebb rendőrségi felderítés visszatartó erejének. Vitatottabb a helyzet a vagyon elleni bűncselekményeknél. A rendőrségi statisztikák szerint itt is tempósan csökken a regisztrált bűnesetek száma. Itt azonban a hangsúly azon van: a regisztrált eseteket veszi figyelembe a rendőrség. Sokan ugyanis ma már egyszerűen nem tesznek bejelentést, ha például kisebb értékű lopásról van szó. A statisztikák javulásában szerepet játszhat az is: a szabálysértési törvény 2012-es módosításával 50 ezer forintra emelték a bűncselekmény összeghatárát. Vagyis az ennél kisebb értékű lopások még bejelentés esetén sem jelennek meg a statisztikában. Egyes becslések szerint csak ezzel a lépéssel 50-60 ezerrel „csökkent” a lopások száma. De vannak más trükkök is: forrásaink példaként említették, hogy korábban, ha valakinek ellopták a táskáját az irataival együtt, akkor az iratonként külön-külön közokirattal való visszaélésnek számított. Ez ma már egyetlen tételként jelenik meg. „Pintér miszticizmus” – így írták körül forrásaink azt, hogy Pintér Sándor Belügyminiszter idején statisztikailag mindig csökken a bűnözés.

Jobban félünk mint kellene

 – Az emberek szubjektív biztonságérzete sokkal rosszabb, mint a tényleges bűnözési helyzet – mondta érdeklődésünkre Nagy László Tibor, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) tudományos főmunkatársa. Hozzátette: a veszélyérzet kialakulásában kulcsszerepe van a médiának, amely bizonyos, nagy érdeklődést kiváltó eseteket felnagyít, ezzel erősítve az emberek „általános” félelmét. Kérdés, hogy a magyarok miért reagálnak ennyire érzékenyen a bűnügyi hírekre. „A magyar embernek mindig is ilyen volt a mentalitása” – vélekedett Végh József kriminálpszichológus, aki korábban maga is aktív rendőr és túsztárgyaló volt. Szerinte ugyanakkor nem igaz, hogy erősödött volna a magyarok félelemérzete, inkább csak maradt a korábbi magas szinten. A szakértő megjegyezte azt is: magyarok „bűnözéstől” való, a valósághoz képest jócskán eltúlzott félelme, talán nem is annyira a tényleges bűnözésről, hanem saját bizonytalanságaikról, szorongásaikról szólnak. „Eleve létezik a világban ma egy általános bizalmi hiány. Ha nem tudok bízni másokban, magamban, a sorsomban, akkor az szorongáshoz vezet. A szorongó ember pedig a félelmeit kivetíti maga elé, és utána már attól retteg.” Ez szerinte annyiban országspecifikus, hogy a félelemérzet attól is függ, milyen egy hangulata egy országnak

Maffiózók másként

Míg a kilencvenes években gyakoriak voltak a robbantások, lövöldözések, „elszámolási viták”, ma gyakorlatilag nem lehet maffiacsoportokról hallani. Forrásaink egyetlen komolyabb, aktív szervezett bűnözői vezetőt sem tudtak megemlíteni, és az évekkel ezelőtt szétzilált „fekete sereget” említették az eddigi utolsó, nagy létszámú bűnözői csoportként. Ahogy a lapunknak nyilatkozó szakértők, úgy a volt Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi évkönyve is azt a képet festette le, hogy a magyar szervezett alvilág sokkal diszkrétebb és szofisztikáltabb lett. A nagy pénzek ma az uniós források körüli ügyeskedésből, „az áfázásból vagy a cyberbűnözésből származnak, ehhez pedig nem egy halom kopasz kell, hanem jogász, könyvelő és programozó.” A nagyobb, valóban kemény hierarchiába szerveződő nemzetközi bűnszervezetek, így a térségi drog, fegyverkereskedelmet kézben tartó oroszajkú, délszláv, olasz vagy a távol-keleti maffiákról is inkább az hírlik, hogy Magyarországot csak tranzitpiacnak és háttérbázisnak használják.

Frissítve: 2018.10.19. 16:53