Kövér: Macront 3D nyomtatóval gyártotta a háttérhatalom

Publikálás dátuma
2018.10.22. 09:15

Fotó: Vajda József
A házelnök a Magyari Időknek adott interjúban fejtette ki: az EP-választás tétje, hogy ránk szögezik-e a „hetedik koporsó”, a migráció fedelét.
Október 23. alkalmából adott interjút a kormánypárti Magyar Időknek Kövér László házelnök, aki egyebek mellett a napjainkban újra csúcsra járatott kultúrharcról is beszélt: „Keresztény nézőpontból a világ keletkezése óta kultúrharc, a jó és a ­rossz, a normális és az abnormális, a morális és az immorális, a rend és a káosz küzdelme zajlik” – mondta Kövér, aki szerint 1994-ben, az MDF-kormány bukása után úgy tűnt, hogy a kultúrharcot a liberális erők megnyerték. „A kultúrharcnak a Fidesz húsz éven át elszenvedője és nem alakítója volt” – mondta a házelnök, aki szerint ez a küzdelem az emberek lelkéért folyik: „miként tudjuk az üzenetünket elmondani azoknak az embereknek, hogyan tudjuk az általunk képviselt, a közösségeinket megtartó értékek melletti kiállásra bírni őket, akiknek a szavazatai által kormányzunk”.   A történelemtanítás például Kövér szerint „a mai napig a marxizmusban gyökerezik”, vagyis „gyermekeink alapvetően azt tanulják, amit még nekünk is tanítottak”. Harminc évvel a rendszerváltozás után ennek nem így kellene lennie, de ezt a munkát a jobboldali értelmiség dolga lett volna elvégezni, belőlük viszont – fogalmazott a házelnök – hiányzott a kellő kurázsi ahhoz, hogy ugyanolyan vehemenciával vesse bele magát a kultúrharcba, ahogy azt a liberálisok tették. „A baloldali-liberális kultúra képviselői húsz éven át minden egyes konfliktusban – mint a vlaszovisták Prágában – az utolsó töltényig harcoltak, a végén akár olyan parodisztikus helyzetekben is, amelyek inkább a Muppet-show-ba illenek” – mondta.  A jövő májusi EP-választás Kövér szerint egy új szakasz kezdetét jelentheti, levéve a napirendről a migránsok tömegei­nek betelepítését és az Európai Egyesült Államok létrehozásának kérdését. A küzdelem azonban nem ér véget – figyelmeztetett – mert az EP-választás nem fog totális győzelmet hozni „a normalitásban, a valódi európai értékekben hívők számára”. Az ellenség ugyanis „álnok és könyörtelen”, még akkor is, ha a „lopakodó birodalomépítés erői” fokozatosan vonulnak vissza a kommunikációban azokról a harcterekről, amelyeket rosszul választottak meg.
„Az olyan politikusok, mint az Európát egyszer és mindenkorra maga alá gyűrni akaró háttérhatalmak által háromdimenziós nyomtatóval – egyébként ördögi zsenia­litással – legyártott és piacra dobott Emmanuel Macron, a liberális megmondóember Guy Verhofstadt, Frans Timmermans vagy a többi nejlonpolitikus (...) az EU sírásói.”

– vágott oda Kövér az európai színtéren ellenségnek kinézett politikusoknak, akikkel szerinte nem sok jövő vár a nyugat-európai országokra. A migráció szerinte egy „hetedik koporsó” – ez utalás Orbán Viktornak a Nagya Imre és társai újratemetésén elmondott beszédére, amelyben a hatodik, jelképes koporsóról azt mondta: abban az ő generációjuk két évtizede fekszik –, a bevándorlókat ugyanis nem lehet integrálni, sőt, az integráció fordítottan megy majd végbe. „Ez van a hetedik koporsóban, csak az a kérdés, hogy mikor kezdik a fedelét leszögezni, és mi is ott fekszünk-e benne, ahogyan azt sokan akarják” – mondta Kövér. 
Szerző

Dől a paksi dominó, a kormánynak most már színt kell vallania

Publikálás dátuma
2018.10.22. 08:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Nem titkolhatja tovább a kormány, hogy miről és mennyiért szerződött a Rothschild-csoporttal az erőműbővítés ügyében.
Harmadik éve ül a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) egy titokfelügyeleti eljáráson, amelynek a tétje az lenne, megismerheti-e a nyilvánosság a Rothschild-csoport és a magyar kormány közötti, utólag titkosított szerződések tartalmát. A papírokért Szél Bernadett, az LMP időközben független képviselővé vált korábbi társelnöke indított adatigénylési pert, amelynek legfrissebb fejleményeként a bíróság most közölte: megelégelte a huzavonát.
Ahogyan a Népszabadság 2014. januárjában – napokkal az atomerőmű-bővítésről szóló Orbán-Putyin megállapodás aláírása után – megírta, a 4000 milliárd forintos üzlet útjában az egyik legnagyobb akadály az Európai Bizottság vétójoga volt. Meg kellett győzni az uniós testületet arról, hogy nem ütközik az európai szabályokba, ha versenyeztetés, tender nélkül kap meg egy külpiaci, orosz szereplő egy nukleáris beruházást az EU területén. A lehetetlennek tűnő feladatot a globális pénzügyi tanácsadással foglalkozó Rothschild-csoportra bízta a kormány, a bankház pedig bevonta a tárgyalásokba a német Hengeler Mueller jogi tanácsadó céget is. Végül, mint ismeretes, a Bizottság előzetesen nem emelt kifogást a furcsa paksi biznisz ellen, és utólag is jóváhagyta az orosz-magyar megállapodást. Hogy pontosan miként, arról néhány részlet időközben már kiderült. Tudjuk, hogy az egyezkedésben kulcsszereplő volt Gunther Oettinger akkori energiaügyi uniós biztos, és annak Klaus Mangold nevű, a Rothschild-bankháznál dolgozó, a Panama-leaks botrányban is érintett lobbista ismerőse. Mangoldról nem csak az vált ismertté, hogy Oettinger 2015 májusában az ő magángépén jött Budapestre, (az ügyet uniós vizsgálat követte korrupció gyanúja miatt, mivel Oettinger nem jelentette be a nagy értékű adományt.), hanem az is fölmerült vele kapcsolatban, hogy ő javasolta a mindent vivő megoldást a brüsszeli döntéshozók meggyőzésére. Vagyis azt, hogy ígérjék oda a beruházás egy részét nyugat-európai magáncégeknek. Ezt a látszatot erősíti, hogy Klaus Mangold abban az időben a francia Alstom német leánycégének felügyelőbizottságában is tag volt. A Népszava szombati írása szerint a General Electric és az Altsom konzorciuma nyerte el a bővítés eddigi legnagyobb rész-üzletét, a turbinaszállítási tendert. Tavaly az LMP kiperelte a Mangold szerződéseivel kapcsolatos teljesítési igazolásokat, amelyekből kiolvasható, hogy a magyar kormány mindig akkor fizette ki az uniós lobbijegyzékben nem szereplő lobbistát, amikor a bővítés engedélyezésével kapcsolatos valamelyik brüsszeli vizsgálat véget ért. Szél Bernadett 2016 tavaszán írásban kérte ki a miniszterelnökségtől a Rothschild-csoporttal kötött szerződéseket – ez a fellépés, illetve a kormány titkolózása vezetett az adatigénylési perhez, meg annak folyományaként a NAIH titokfelügyeleti eljárásához. Az adatvédelmi hatóság azonban példátlan módon több mint két éve húzza a procedúrát, és máig nem nyilatkozott arról, hogy van-e jogalap a Rothschild-szerződések eltitkolására, amelyeknek az ismertté válása az Orbán-kabineten túl a jelenleg az Európai Bizottság pénzügyi főbiztosaként dolgozó Gunther Oettinger számára is kínos lehet. A bíróság a napokban végzésben szólította föl a NAIH-ot, hogy haladéktalanul adjon tájékoztatást a 2016 júliusa óta tartó titokfelügyeleti eljárás végeredményéről, és „amennyiben mindeddig nem fejeződött volna be, adja részletes indokát a késedelemnek”. A magyarázkodást nem fogja megkönnyíteni, hogy mindössze négy darab, jelentős közpénz-vonzatú magánjogi szerződésről van szó. Ha lenne elfogadható jogi indok a titkosításra, azzal a NAIH alighanem már előállt volna – ráadásul Orbán Viktor maga ígérte meg, hogy a paksi bővítéssel kapcsolatban kizárólag a kivitelezésről és a finanszírozásról szóló megvalósítási megállapodások tartalma titkos, minden más nyilvános lesz.

Műszaki hiba az erőműben

Egy gépészeti hiba miatt szombaton leállították a paksi atomerőmű 2. blokkját – közölte az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a honlapján. Kovács Antal, az atomerőmű kommunikációs igazgatója vasárnap az MTI-nek elmondta: egy biztonsági dízelgenerátor hibásodott meg, amely tartalékként szolgál a villamosenergia-ellátáshoz. A hiba nem érinti a nukleáris szigetet - tette hozzá.

Újabb NATO-Ukrajna-csúcsot blokkol a magyar kormány

Publikálás dátuma
2018.10.22. 08:00
A kép illusztráció.
Fotó: FOTÓ: BEATA ZAWRZEL / NURPHOTO
December 4.-én és 5.-én NATO-Ukrajna-csúcstalálkozót tartanának Brüsszelben, de a jelenlegi állás szerint elmarad az esemény, mert a magyar kormány továbbra is blokkolja az ukrán integrációs törekvéseket – értesült a Népszava. A 29 tagállam közül egyedül Magyarország, amelyik ezen az állásponton van, a magyar kormány több mint egy éve tesz keresztbe bármilyen közös fórumnak Kijevvel a NATO-ban. A magyar álláspont oka az ukrán kisebbségi nyelvtörvény, amely Budapest szerint diszkriminatív módon sújtja az ukrajnai kisebbségek nyelvhasználatát. Kijevben arra hivatkoznak, hogy a törvény elsősorban arra irányul, hogy az érintettek az iskolai tanulmányaik végére tanuljanak meg ukránul, mert csak így tudnak részt venni az állam életében. Nem hivatalos formában ilyenkor ukrán részről persze azt is hozzáteszik, hogy a jogszabály amúgy is az orosz kisebbséget célozza. Ettől függetlenül tény, hogy az ukrán kormány máig nem teljesítette a júliusi EU-Ukrajna csúcson írásban tett vállalásait a törvény módosítására, annak hatályba léptetésének kitolására 2023-ig. Bár nyilvánosan és ennyire keményen csak a magyar kormány hangoztatja kifogásait, információink szerint a színfalak mögött Románia is jelezte aggodalmait a törvény miatt, ugyanis az orosz után a második legnagyobb nemzetiségi kisebbséget a 400 ezres román közösség alkotja.
Úgy tudjuk, a bukaresti külügyminisztérium képviselője Washingtonban is tárgyalt a témáról. Ez azért is érdekes, mert, mint a múlt héten megírtuk, Magyar Levente külügyi államtitkár egy zárt nagyköveti fórumon magyarázta a kormány álláspontját az ügyben, a meghívott diplomaták közül azonban többen is bírálták Budapest álláspontját. David B. Cornstein amerikai nagykövet pedig a magyar és az ukrán felet egyaránt arra szólította fel, hogy haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat és azt is felajánlotta, hogy az Egyesült Államok hajlandó közvetíteni az ügyben. Egyébként a múlt héten információink szerint Kijevben is tartottak egy hasonló találkozót az ottani Külügyminisztérium képviselői, erre azonban a magyar nagykövetség nem kapott meghívót, ellentétben a budapesti eseménnyel, amin részt vett Ljubov Nepop ukrán nagykövet. Mivel Ukrajnában jövő márciusban elnökválasztás lesz, amit parlamenti választások is követnek, a jelenlegi helyzet pedig kampányszempontból a magyar és az ukrán kormánynak is megfelel, egyelőre nem nagyon látszik az egyre élesedő politikai konfliktus vége, igaz, ha az Egyesült Államok valóban aktívan belép a játszmába, az akár gyors változást is hozhat. Ráadásul a párbeszéd azért nem szünetel a szemben álló felek között, információink szerint Szijjártó Péter akár még a héten újra találkozhat ukrán kollégájával, Pavlo Klimkinnel és Ukrajna ügye szóba kerülhet a magyar külügyminiszter október 28.-i bukaresti látogatásán is.
Témák
Ukrajna NATO
Frissítve: 2018.10.23. 08:59