Erős földrengés volt Görögországban

Publikálás dátuma
2018.10.26. 07:40
Illusztráció
Fotó: JENS KALAENE / ZB / DPA / AFP
Legalább három ember megsérült, a földmozgás miatt komoly károk keletkeztek.
Az amerikai földtani intézet (USGS) jelentése alapján 7-es erősségű földrengés rázta meg Görögország nyugati részét péntekre virradó éjszaka – írja a Reuters. A földmozgás elsősorban Zákinthosz szigetét érintette, ahol áramkimaradásokról érkeztek jelentések. A rengés epicentruma Pátraától mintegy 130 kilométerre volt. A legfrissebb hírek szerint a földrengés miatt három embert kórházba vittek. A zákintoszi kikötő megrongálódott, és Sztrofádesz szigetén az egyik kolostorban is károk keletkeztek.
Szerző

Trump beveti a hadsereget a hondurasiak ellen

Publikálás dátuma
2018.10.25. 19:18

Fotó: PEDRO PARDO / AFP
Legalább nyolcszáz amerikai katonát küldenek a déli határra, hogy feltartóztassák a menekültek konvoját. És azért is, hogy a republikánusok ne veszítsék el a november 6-i választást.
Bevetem a katonaságot ebben a nemzeti vészhelyzetben. Meg fogjuk őket állítani! -  tweetelte Donald Trump, és Jim Mattis védelmi miniszter állítólag még csütörtökön aláírja a menetparancsot. A részletekről a New York Times azt írta, hogy a hadsereg egyrészt kerítést, másrészt pedig sátrakat állít, a felderítéshez drónokat fog működtetni, és felkészül az érkező több ezer hondurasi egészségügyi ellátására. Egyelőre sem a védelmi tárca, sem a Fehér Ház nem kommentálta az értesülést, a lap is csak egy névtelenül nyilatkozó katonai forrásra hivatkozik. A hondurasiak már átgyalogoltak Guatemalán, és jelenleg éppen Mexikón keresztül vándorolnak észak felé. Akciójukat civil szervezetek is támogatják, út közben pedig a helybeliek adnak nekik enni és inni. A tömegben sok a gyerek és a nő. Elsősorban azért indultak el, mert Hondurasban már elviselhetetlen a bűnbandák és a hatalom erőszaka.  Trump úgy érzi, hogy a miniválság pont jókor jön: mozgósítja a republikánus szavazókat a november 6-i "félidős" választás előtt. A felmérések szerint a Demokrata Pártnak jó esélye van az alsóházi többség elhódítására. A republikánusok elsősorban a Szenátusban remélik megőrizni a többségüket, különben az elnök nem tud több konzervatív bírót kinevezni, márpedig ez a jobboldal egyik fő célja.
Frissítve: 2018.10.25. 19:20

Nagyszabású hadijátékok északon

Publikálás dátuma
2018.10.25. 18:18

Fotó: Remko de Waal / ANP/AFP
A hidegháború óta a legnagyobb szabású hadgyakorlatát kezdte meg Norvégiában az atlanti szövetség.
A kéthetes gyakorlatozáshoz, amelyen 50 ezer katona vesz részt, 10 ezer szárazföldi járművet, 250 harci repülőgépet, helikoptereket, valamint 65 hadihajót vesznek igénybe. A manőverek deklarált célja, hogy elrettentse a potenciális támadókat, és a csapatok ennek jegyében olyan hipotetikus helyzetre való reagálást gyakorolnak, amikor a 29 NATO-tagország közül egyet vagy többet támadás ér, és a többieknek segítséget kell nyújtaniuk. 
„Az elmúlt években egyértelműen romlott Európában a biztonsági környezet, ezért fontos, hogy megmutassuk, a szövetség minden tagját képesek vagyunk mindenféle veszélytől megvédeni”

– mondta a „Trident Juncture” elnevezésű manőversorozatot megelőző sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.

Szavainak élét tompítandó, azt állította ugyanakkor, hogy a hadgyakorlat nem Moszkva ellen irányul. Oroszország, valamint Fehéroroszország is elfogadta a meghívást, és megfigyelőkkel képviselteti magát - jegyezte meg.  Az éppen fehéroroszországi látogatáson tartózkodó Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter ellenben úgy értékelte a hadgyakorlat tényét, hogy „a NATO katonai tevékenysége határaink közelében a legmagasabb szintet érte el a hidegháborús idők óta”. Sojgu szerint a „Trident Juncture” célja, hogy támadó jellegű katonai tevékenységet szimuláljanak. Az orosz miniszter arra is kitért, hogy azokra a lengyel tervekre, amelyek egy amerikai hadosztály elhelyezéséről szólnak, országa ellenintézkedéssel válaszol a megnövekedett fenyegetés kivédése érdekében.  A NATO brüsszeli főhadiszállásán azt emelték ki, hogy a „Trident Juncture” fő színtere nem közvetlenül az orosz határnál, hanem attól mintegy ezer kilométerre található, a légi műveleteket pedig Oroszországtól 500 kilométeres távolságban hajtják végre. Tény viszont, hogy néhány szövetséges ország ezzel párhuzamosan az orosz területekhez lényegesen közelebb is gyakorlatozik. Mától november 8-ig tart 11 NATO-állam, valamint Finnország és Svédország „Northern Coast” elnevezésű közös gyakorlata a Keleti-tengeren, a finn partok közelében, negyven hadihajó és négyezer katona részvételével.    A NATO-gyakorlaton az amerikaiak után a német katonák vesznek részt a legnagyobb létszámban, mintegy tízezer fővel. Németországnak ugyanis a jövő év elején át kell vennie a NATO gyorsan bevethető erőinek (az úgynevezett VJTF-nek) a vezetését, és ezen a hadgyakorlaton a németektől azt várják, hogy bizonyítsák felkészültségüket. A VJTF-et a 2014-ben kirobbant ukrajnai válság nyomán hívták életre, miután Oroszország elfoglalta és bekebelezte a Krím félszigetet, valamint támogatni kezdte a kelet-ukrajnai oroszpárti szeparatistákat.  NATO-értékelés szerint Oroszország azóta két újabb vonatkozásban is katonai kihívást intézett a nyugati katonai szövetség ellen. Az egyik a szíriai polgárháborúban való orosz szerepvállalás, a másik pedig a rövid- és közepes hatótávolságú rakétákat tiltó, 1987-es INF-szerződés előírásainak a megsértése a tilalmazott kategóriába eső, 500 és 5500 kilométer közötti hatótávolságú új rakétatípus, a 9M729 kódjelű rakéták kifejlesztése révén, ami miatt Washington jelezte a szerződésből való kilépési szándékát.  A bíráló moszkvai hangokra válaszul az atlanti szövetségnél emlékeztetnek arra, hogy Oroszország saját – valószínűleg egyébként túlzó – adatai szerint nem kevesebb, mint 300 ezer katona vett részt a legutóbbi, néhány hete véget ért Vosztok hadgyakorlaton, az orosz Távol-Keleten.  Stoltenberg a hadgyakorlat előtt arról is beszélt, hogy a nyugati szövetségesek ugyan szóvá teszik Oroszországnak a rakétaszerződés megsértését, de szerinte ebből nem következik, hogy válaszul az eddiginél több nukleáris robbanófejet halmoznának fel Európában. A NATO-főtitkár azt mondta, nem számít az 1980-as évek „eurorakéta-válságának” a megismétlődésére, amikor is az Egyesült Államok manőverező robotrepülőgépeket telepített Európában, hogy ellensúlyozza a nukleáris robbanófejekkel ellátott, SS-20-as típusú szovjet rakétákat.  Stoltenberg derűlátása mindazonáltal nem oszlatta el az orosz elnök aggályait. Vlagyimir Putyin kijelentette: ha az Egyesült Államok az INF-szerződés felmondásával azt kívánja előkészíteni, hogy közepes hatótávolságú rakétákat telepít Európában, akkor Oroszország kénytelen lesz a célpontok közé sorolni azokat az országokat, amelyek területén ilyen rakétákat elhelyeznek.

Magyarok a manőverekben

Lapunk értesülései szerint egy-két tucatnyi magyar résztvevő is jelen van a gyakorlaton, amelyen a tagállamok mellett partnerországok is részt vesznek. A Honvédelmi Minisztérium Kommunikációs Osztálya kérdésünkre annyit válaszolt, hogy a „Trident Juncture 2018" nemzetközi gyakorlaton "a Magyar Honvédség Logisztikai Központ és az MH Civil Katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ kijelölt állománya vesz részt".

Frissítve: 2018.10.25. 18:27