Elviszik a szemetet, de a válság még nem ért véget

Ideiglenesen, kérdőjelekkel, de újraindult a hulladékszállítás 116 Észak-Kelet-Pest és Nógrád megyei településen. A valódi megoldáshoz viszont valószínűleg el kellene engedni a „rezsicsökkentés” néven ismert díjbefagyasztást.

Szerdán újraindult a hulladékszállítás a Zöld Híd Nonprofit Kft. ellátási területéhez tartozó 116 Észak-Kelet-Pest és Nógrád megyei településen - jelentette az ellátás irányítását átvevő katasztrófavédelem és a cég is. Igaz, a helyszínen - például Gödöllőn - szerda délután is láttunk ürítetlen lakossági kukákat, a zöld hulladék elvitelét pedig nem is ígérték. Ezt az is magyarázhatja, hogy a katasztrófavédők által biztosított keretből először a több tucat működésképtelen kukásautó javítását kellett megkezdeni. A négynapos ünnepre eső "megoldás" kapcsán a hiteles informálódást erősen akadályozza a felek egyoldalú, szűkszavú, esetenként kezelhetetlen kommunikációja.

A 340 ezer lakost, mintegy 110 ezer háztartást érintő hulladékkrízishez a két éve a kukadíjak beszedését végző állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. és az önkormányzati hátterű Zöld Híd közötti anyagi vita vezetett. Míg a Zöld Híd arra panaszkodott, hogy szinte egy fillért se kap az NHKV-tól feladatai ellátásához, a nem nyilatkozó, állami pénzbeszedő - közvetett információk szerint - nem ismerte el a Zöld Híd pénzigényének a jogosságát, sőt viszontköveteléssel élt a társasággal szemben. A Zöld Híd ezért - a szabályoknak megfelelően - múlt pénteki hatállyal, anyagi ellehetetlenülésére hivatkozva, tájékoztatta az érintett szerveket hulladékszállítási tevékenysége felfüggesztéséről. Bár ilyenkor a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főparancsnoksága (BM OKF) feladata a helyzet rendezése, ez azonban - érthetetlen okokból - kedd estig nem történt meg. A települések hoppon maradt vezetői és a lakosság ezalatt különböző "maszek" megoldásokba vágtak, a helyi vállalkozók megbízásától a szemét máshová szállításán át annak elégetéséig. A kedd se indult biztatóan: délelőtt a Zöld Híd álláspontja helyességét és az újraindulás iránti elkötelezettségét bizonygatta. A tulajdonos önkormányzati társulás elnöke, a választások előtt az ellenzéki LMP-vel szövetkező Gémesi György, gödöllői polgármester a probléma szakmai és nem politikai jellege mellett tett hitet.

A megoldás közlése helyett ezután Vécsey László, a térség fideszes parlamenti képviselője, a katasztrófavédelem sajtótájékoztatóján pedig Kontrát Károly belügyminiszter-helyettes politikai kirohanásokat intézett a Zöld Híd és Gémesi György ellen, felhánytorgatva ellenzéki kötődéseiket. Pedig akkor már nyomdában volt a Magyar Közlöny aznapi száma, amely szerint a kormány – innen-onnan lecsippentve – 26,443 milliárd forintot biztosít a „feltétlenül szükséges” hulladékgazdálkodási feladatok ellátásához. Bár azt, hogy kinek és mire, nem részletezték.

Információink szerint az összeget az NHKV kapja, és abból elsősorban a fővárosi FKF felé fennálló, több mint tízmilliárdos adósságot fizetik; de kaphat belőle a Zöld Híd és a többi, leállásközeli állapotát belső ügyként kezelő kukacég is. A BM OKF azután, szűkszavúan kedd este 9-kor tette közzé, hogy a Zöld Hidat az anyagi forrás biztosításával ellátásra kötelezte. Ezt szerdán a Zöld Híd közleménye megerősítette, a hulladék szokásos rend szerinti elszállítását ígérve, amihez megfogalmazásuk szerint a BM OKF műszaki segítséget nyújt és – a korábbiaktól eltérően – az NHKV is szervezett kisegítő járműveket. A BM OKF viszont azt írta, hogy a helyszínen átvették az irányítást. A valósághoz ez utóbbi közlés állhat közelebb: mivel ugyanis közegészségügyi vészhelyzetet hirdettek, és így a Zöld Hidat szükségellátónak nevezték ki, az ügyvezetés helyett a katasztrófavédők rendelik ki az autókat, szervezik a javításokat és biztosítják a pénzt. Bár erre joguk van, a szabályok nem tisztázzák, az állam mennyi ideig veheti át ily módon az irányítást egy önálló cég felett. Ennek tudható be, hogy az ügyvezető a kötelezést formailag nem vette át. Arról, hogy a szükséghelyzet meddig áll fenn, forrásaink nem kívántak becslésekbe bocsátkozni, e tárgyú megkereséseinkre pedig hivatalos választ nem kaptunk.

Százszázalékos kukadíjemelési nyomás

Az NHKV-ból nem tűnt el forrás, sőt, a cég több tízmilliárdos hiteleket is felvett azért, hogy a munkát konkrétan ellátó hulladékcégek költségeit legalább részben kifizesse – vette védelmébe egy forrásunk a bajok gócpontjának tűnő, lapunknak nem nyilatkozó állami kukadíjbeszedőt. Eszerint a 2012-es díjbefagyasztás és 2013-as rezsicsökkentés óta akkora – jórészt kötelező – fejlesztésekbe verte magát az ágazat, emellett pedig az Orbán-kormány olyan további közterheket vetett ki rájuk, hogy az akkori díjak a mai költségigény nagyjából felét fedezik. Míg Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Szövetsége fideszes elnöke az ATV-nek 30-40 milliárdos tőkeszükségletet becsült, más források ezt legalább évi 100-150 milliárdra teszik. Kiindulva a kormány saját közléséből, miszerint csak november-decemberre 26 milliárd hiányzik, ez utóbbi felvetés állhat közelebb a valósághoz.

A díjbeszedés központosítási és visszaosztási kísérletének mostani összeomlása valójában azt támasztja alá, hogy a kormány alaptalanul vádolta az önkormányzati cégeket túlköltekezéssel, helyi trükközéssel. Sőt, a bevételek többmilliárdos költségű utaztatása még növelte is a hiányt. Kérdés, miként bogozzák ki a gordiuszi csomót, ha – mint azt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter tolmácsolta – díjemelésről továbbra se eshet szó. Másfelől viszont, számításunk szerint csak a mostani közpénzutalásból minden egyes magyar állampolgárra valamivel több mint 2600 forint jut. Ez egy családra vetítve akár 50-100 százalékos kukadíjemelésnek is nevezhető. És ezzel még csak 2 hónapot rendeztek. Igaz, adóbevételekből kevésbé feltűnő fedezni az államilag kódolt bevételhiányt.

Általános stratégián dolgoznak

Lapunk érdeklődésére Balla György fideszes képviselő – még a válság napjaiban – megerősítette: a különböző érintett tárcák képviselőiből álló eseti bizottság, melynek ő is tagja, a jövő héten teszi le az asztalra a hulladékszektor átfogó megújítására vonatkozó javaslatait. Bár tárgyalásaik során kitérnek a Zöld Híd helyzetére is, konkrét ügyek megoldásával nem foglalkoznak.