Megvédhet az Alzheimer-kórtól a kávé, de csak ha jó sötétre pörkölték

Publikálás dátuma
2018.11.09 10:00
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
Egy kanadai kutatás szerint a kávéfogyasztás, különösen a hosszan pörkölt változat, gátolhatja az Alzheimer- és a Parkinson-kór kialakulását - írta az MTI a ScienceDaily alapján.
A torontói Krembil Agykutató Intézet tudósai szerint a reggeli "feketének" több jótékony hatása van, minthogy az embert reggel felébreszti és energiával tölti fel vagy segít a koncentrálásban. 
"A kávézás a jelek szerint valamilyen összefüggésben hozható az Alzheimer- és a Parkinson-kór kialakulásának kockázatának csökkenésével"
- mondta el Donald Weaver, az intézet társigazgatója.
Azt vizsgálták, hogy mi ennek a magyarázta, a kávénak milyen összetevői játszanak ebben szerepet, és ez hogyan hat a korral összefüggő kognitív hanyatlásra - idézte fel a kutatás legfontosabb kérdéseit Weaver, aki a gyógyszerkémikus Ross Mancinit és a biológus Yanfei Wangot kérte fel a kutatásban való részvételre.
A csoport három különböző típusú kávét vizsgált: világos pörkölésűt, sötét, azaz hosszabban pörkölt és annak koffeinmentes változatát.
"A koffeines és koffeinmentes sötét pörkölésű kávéknak azonos potenciálja volt a kezdeti vizsgálatok szerint, tehát az már korán kiderült, hogy nem a koffein nyújthat védelmet"
- magyarázta Mancini.
Mancini ezt követően a kávészemek pörkölése közben képződő fenil-indén molekulákat vette górcső alá. Kiderült, hogy a kutatásban vizsgált összetevők közül ez az egyetlen, amely az Alzheimernél és a Parkinsonnál megjelenő mindkét fehérjefragmens, a béta-amiloid- és a tau-fehérje felhalmozódását is gátolja. Mivel a pörkölésnél keletkeznek a fenil-indének, és minél sötétebbre pörkölik a kávét, annál több keletkezik, a sötétebb pörkölésű kávé jobban véd a világosabb pörkölésűnél.
Mancini elmondta, hogy az úttörő vizsgálat után a következő lépés az lesz, hogy kiderítsék, mennyire előnyösek ezek a vegyületek, és képesek-e bejutni a véráramba vagy bekerülni az agy vérellátásába. Weaver azt is kiemelte, hogy egy természetes vegyületet fejti ki ezt a hatást, és nem szintetikus. 
"A természet sokkal jobb vegyész, mint mi vagyunk, képes előállítani ezeket a vegyületeket. Ha szükség van egy összetett vegyületre, jobb ha egy növényben neveljük, aztán betakarítjuk, megdaráljuk és elkészítjük, mintha megpróbáljuk előállítani"
A tudós ugyanakkor elmondta: további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy a gyógyításban is felhasználhassák az eredményeket. A kutatás ugyan kimutatta, hogy van olyan összetevője a kávénak, amely hatékony lehet a kognitív hanyatlás gátlásában, de ez nem jelenti azt, hogy a kávéval kezelni lehetne a betegségeket.
2018.11.09 10:00
Frissítve: 2018.11.09 13:21

Szelfizett a Marsról a NASA robotgeológusa

Publikálás dátuma
2018.12.12 13:13

Fotó: NASA/JPL-Caltech/
Elkészítette első szelfijét az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) InSight robotgeológus űrszondája a Marson.
A tizenegy képkockából összeállított felvételen a leszálló egység napelemei, valamint műszerei is jól láthatóak - írta az MTI a Phys.org alapján. A misszió kutatói első ízben kaptak teljes képet az űrszonda "munkahelyét" képező, kisebb szobányi területről is, amely közvetlenül az űreszköz előtt terül el. Ez a kép mozaik, amelyet 52 fotóból állítottak össze. A következő hetekben a kutatók és mérnökök feladata az lesz, hogy meghatározzák, pontosan hova helyezze le a műszereit az űrszonda ezen a területen.
Miután kijelölték a szeizmométer és a fúrást végző robot helyét, a szakemberek utasítják az űrszondát, hogy robotkarjával óvatosan helyezze el a műszereket a talajon. Mindkét eszköz talajszinten működik a legjobban, ezért fontos, hogy ne kerüljenek nagyjából 1,3 centiméternél nagyobb kövekre.
"Rendkívüli biztonságot jelent a műszereink számára, hogy ezen a területen szinte nincsenek kőzetek, dombok és mélyedések"
- mondta Bruce Banerdt, a misszió egyik vezető kutatója.
 A kaliforniai Vandenberg légi támaszpontról május 5-én útnak indított InSight űrszonda november 26-án landolt a Marson, ahol két éven át végez kutatásokat, alapvetően a bolygó mélyét vizsgálja, valamint megméri a hőmérsékletét. A NASA tudósai 22 helyszínből választották ki a landolás helyét, az Elízium-síkságot, amely egy sík térség a marsi egyenlítőtől északra.
Az egymilliárd dolláros (286 milliárd forint) amerikai-európai misszió kutatásának célja, hogy pontosabb képet kapjon a tudomány, miként keletkezett 4,5 milliárd éve a Mars és a Naprendszer többi kőzetbolygója, köztük a Föld is.
2018.12.12 13:13
Frissítve: 2018.12.12 13:13

A rejtvényfejtés mégsem állítja meg a szellemi leépülést?

Publikálás dátuma
2018.12.12 10:10
Illusztráció
Fotó: AFP/
Egy új skót tanulmány szerint a keresztrejtvényfejtés vagy a sudokuzás nem véd meg az időskori mentális hanyatlástól.
Korábban széles körben elterjedt nézet volt az agy frissességének megőrzésével kapcsolatban a "használd, vagy elveszíted"-elmélet. Egy skót kutatás azonban arra az eredményre jutott, hogy azok az emberek őrzik meg jobban a mentális képességeiket, aki egész életükben rendszeresen végeztek intellektuális tevékenységet. Ugyanis az ő mentális hanyatlásuk a kutatók szerint "magasabb kognitív pontról indul". Az nem derül ki a kutatásból, hogy vajon a kognitív hanyatlás lassabb is lesz-e ezáltal - írta az MTI a BBC alapján.
A BMJ folyóiratban közölt tanulmány az Aberdeeni Királyi Kórházban dolgozó Roger Staff és az Aberdeen-i Egyetem közreműködésével készült. A kutatásban 498 ember vett részt, akik 1936-ban születtek, és 11 éves korukban intelligencia-felmérést végeztek velük. A kutatás akkor kezdődött, mikor betöltötték a 64. évüket. A következő 15 évben öt alkalommal mérték fel emlékező képességüket és szellemi gyorsaságukat. Kiderült, hogy a problémamegoldással kapcsolatos tevékenység nem védi meg az embert a szellemi hanyatlástól. Ugyanakkor azok, akik egész életükben, folyamatosan végeztek intellektuális tevékenységet, idős korukban is magasabb szinten voltak birtokában szellemi képességeiknek. A tanulmány modellező módszerrel készült, és nem állapított meg okozati összefüggéseket. Időközben a kutatásban részt vevők közül többen kimaradtak, néhányan elhunytak.
Korábban néhány tanulmány megállapította, hogy a kognitív tréning javíthatja az emlékezet és a gondolkodás néhány aspektusát, különösen középkorúaknál vagy idősebbeknél a napi feladatok ellátásában. Ám azt egyetlen kutatás sem bizonyította, hogy az agytréning megvédene a demencia kialakulásától.
A brit Global Council on Brain Health egy tavalyi jelentésében arra ösztönzött, hogy az agytorna helyett az emberek minél fiatalabb koruktól végezzenek olyan agystimuláló tevékenységeket, mint a zenetanulás, rajzkészség fejlesztés vagy a kertészkedés, hogy ezzel őrizzék meg egészséges agyi funkcióikat életük későbbi részében.
David Reynolds, a brit Alzheimer Kutatóintézet vezető szakembere szerint a tanulmány újabb adalék a "használd, vagy elveszíted"-vitában. A tudós hangsúlyozta, hogy a szellemi aktivitás megőrzéséhez a jó fizikai állapot, az egészséges, kiegyensúlyozott étrend, a dohányzás mellőzése, az ajánlásoknak megfelelő, határokon belüli alkoholfogyasztás, a testsúly megőrzése, a koleszterolszint és a vérnyomás kordában tartása járulhat hozzá.
2018.12.12 10:10
Frissítve: 2018.12.12 10:59