Kimondta az Alkotmánybíróság: jogellenesen vonta meg a kormány a rokkantnyugdíjakat

Publikálás dátuma
2018.11.09 12:55
Illusztráció
Fotó: AFP/
Strasbourg és a Kúria után az Ab sem gondol mást: az emberi jogokat sértve vették el a rokkannyugdíjasok juttatásainak nagy részét.
Újabb pofont kapott az Alkotmánybíróságtól a Nemzeti Együttműködés Rendszere: a testület hosszas vita után kimondta, hogy a kormány megszegett egy, az emberi jogok védelméről szóló nemzetközi szerződést azzal, ahogy az elmúlt években elvette a rokkantnyugdíjasok juttatásainak nagy részét – értesült az Index. Az ügy, amelyben az Alkotmánybíróságnak (AB) döntenie kellett, már megjárta a Kúriát, ott viszont felfüggesztették a per tárgyalását, és arra kérték az AB-t, vizsgálja meg, nem ütközik-e nemzetközi szerződésbe a törvény, ami alapján sok rokkantnyugdíjastól az addigi ellátásának több mint a felét elvette az állam. 
Az AB döntése szerint 2012-ben a kormány a rokkantsági ellátórendszer és a rokkantság szintjét megállapító felülvizsgálati rendszer átalakításánál nem alkotott olyan szabályokat, amelyek az ellátásra jogosultak tényleges fizikai állapotának javulását és az átalakítás előtt kapott ellátását figyelembe vették volna. Ezzel a bonyolult nyelvezettel az AB azt akarja mondani, hogy  2012 után kialakított rendszerben olyan emberekről állapították meg, hogy sokkal jobban vannak, akik nem voltak sokkal jobban, csak egy új vizsgálattal ugyanolyan rokkant embereknek jobb százalékos értékeket adtak - magyarázza cikkében a portál.  Például volt olyan, akiről évekkel azelőtt azt állapították meg, hogy 50 százalékos mértékű egészségkárosodása van, az új vizsgálat szerint pedig ez 43 százalékra javult.  Erre hivatkozva drasztikusan megvonták a rokkantsági ellátások összegétt, sokaknak nagyon komoly anyagi gondokat okozva ezzel.
Volt olyan érintett, akinek havi 122 ezer forintról 30 ezer forint alá esett az ellátása a felülvizhsgálat után, a 2012-ben lefolytatott felülvizsgálatok során pedig a vizsgált személyeknek több mint 10 százaléka teljesen kikerült a rendszerből
Az AB döntése elég sok embert érinthet, olyanokat is, akik a 2012-es átalakítással vesztették el az ellátásukat, és olyanokat is, akik ezután szorulnak majd az állam segítségére. Hogy hány ember került rosszabb helyzetbe 2012 után, azt nem lehet pontosan tudni, de 
A KSH 2016 elemzése szerint 2011 és 2016 között 180 ezer fővel csökkent a rokkantsági, rehabilitációs vagy egyéb egészségkárosodási ellátásban részesülők száma.
Arról, hogy hányan vannak azok, akik az ellátásban maradtak, de radikálisan kevesebb pénzt kapnak az államtól a felülvizsgálat után, sajnos nem rendelkezik adatokkal a KSH, de valószínűleg az ők is sokan vannak, akiktől az AB szerint jogellenesen vette el az állam a pénzét.

Korábban a Kúria mondta ki

a Kúria 2018 elején már deklarálta: az ellátás drasztikus csökkentése sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, és ezáltal a magyar Alaptörvényt is. Következésképpen a „hazai legfelsőbb bíróság” kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság (AB) semmisítse meg a rokkantak felülvizsgálatának szabályait. (Azért a taláros testület, mert a nemzetközi jog sérelmét egyedül az AB orvosolhatja.)  
Az Ab döntésével egyértelművé vált: a kormánynak visszakoznia kell,  és közel eredeti állapotába kell visszaállítsa a rokkantnyugdíjak megállapításának 2012 előtti kritériumrendszerét – különben magánperek ezreivel nézhet szembe. Az sem kizárt, hogy visszafizetések tömege is jöhet, a maguknak károsultnak érző rokkantnyugdíjasok akár kártérítést követelhetnek – pertársaságban pedig még nagyobb esélyük van jogaik érvényesítésére.

Így kezdődött

Az ügy elsődeleges jogi alapja egy per, ami a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi bíróság előtt zajlott. A procedúra lényege: egy férfi nem nyugodott bele, hogy állapota felülvizsgálata után mintegy 91 ezer forintos járandósága körülbelül 42 ezer forintra sorvadt. Hivatalosan azért, mert a vizsgálat után 62 százalékos egészségkárosodása 55 százalékosra szelídült, így egy másik „díjszabási kategóriába” került. Csakhogy a nyíregyházi bíróság szerint a felülvizsgálati határozatból nem derült ki, mire alapozta döntését a hatóság. A bíróság a dokumentumból nem tudta meg, hogy valóban javult-e a férfi egészségügyi állapota, vagy csak a megváltozott minősítési szempontok miatt módosult a százalékos érték.A Kúria alapvetően egyetértett a nyíregyházi bírósággal, úgyhogy már a „legtekintélyesebb magyar bíróság” is csatlakozott az Emberi Jogok Európai Bíróságának két ítéletéhez. Ezek a verdiktek arról szóltak, hogy egyrészt
ugyan minden államnak joga van csökkenteni a társadalmi jogosultságokat, csakhogy ennek jogosságát egy közérdekű problémának kell igazolnia. Ilyen problémát azonban Magyarország nem tudott felmutatni – pusztán azért alakította át az Alaptörvényt, hogy a korábbi nyugellátásokat szociális ellátássá alakíthassa, és csökkenthesse.
2018.11.09 12:55
Frissítve: 2018.11.09 13:47

Kicsatornázott pénzek Egerben

Publikálás dátuma
2018.11.12 19:56

Fotó: MSZP/
Több mint egymilliárd forintot folyattak ki „ismeretlenek” a jórészt közpénzből működtetett Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítványból, (HMVTA) amelyet a Fideszhez közel álló, korábban a párt egri irodavezetőjeként is tevékenykedő Farkas Zoltán irányított.
Az ügyben a szocialista Korózs Lajos nyújtott be hétfőn azonnali kérdést a miniszterelnökhöz, azt firtatva, vajon hová tűnt el a pénz, s mit tesznek azért, hogy "a közpénzek ne szivárogjanak el ilyen módon a maffiahálózatok csatornáin". Az egriugyek.hu tárta fel, hogy a HMVTA a 2016-os évet ugyan még nyereséggel zárta, ám tavaly már 833 millió forint veszteséget könyvelhettek el, miközben félmilliárdos tőkéjük ugyanekkora mínuszba ment át. Az alapítvány által közpénzből nyújtott hitelek jelentős részét olyan cégeknek adták, amelyeket nem sokkal azután felszámoltak.  Varga Mihály miniszterelnök-helyettes, a kormányfő helyett válaszolva azt hangsúlyozta, hogy az ügyben már büntetőfeljelentés született, s a kuratórium új vezetése vizsgálja a korábbi elnök felelősségét is. Korózs felvetette: a birtokban lévő jegyzőkönyvek szerint Farkas Zoltán korábban még saját pártját, a Fideszt is meglopta, mert - a politikus szerint - irodavezetőként nem számolt el a befizetett tagdíjakkal. Erre Varga megismételte, hogy az ügy kivizsgálását a magyar igazságszolgáltatásra kell bízni, amely képes lesz megoldani a feladatot.
Farkas Zoltán egyébként tagja volt a Heves Megyei Önkormányzat Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságának, valamint a Tisza Tó Térségi Fejlesztési Tanácsnak is, de ezekről a tisztségeiről időközben lemondott – tudta meg a Népszava. A parlament hétfői ülésén egyébként megemlékeztek arról, hogy november 12-e a szociális munka napja. Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke szerint ezt nemcsak lózungokban kellene kifejezni, mert van olyan szociális munkás, aki a minimálbérnél is kevesebbet, nettó 88 ezer forintot keres. Hozzátette: amilyen kegyetlenül bánik a kormány a szociális szféra dolgozóival, olyan kegytelenül bánik az ellátottakkal is: elvették a rokkantnyugdíjakat, felszámolták az előre hozott nyugdíj rendszerét, csökkentették a táppénzt, leértékelődött a gyes és a családi pótlék – az így megtakarított pénzből pedig ”a Tiborczok és Mészárosok vagyona növekedett” - mondta. Rétvári Bence államtitkár közölte: a 2014-ben bevezetett általános szociális bérpótlék, valamint a 2015-ös bérkiegészítés 103 milliárdos pluszt jelentett az elmúlt öt évben. A DK-s Vadai Ágnes azt kifogásolta, miért a külhoni, s miért nem a hazai magyar családokat segíti a kormány a három millió forintos lakásépítési támogatással, mire Dömötör Csaba államtitkár úgy reagált: a DK ne ugrassza össze a magyarokat a magyarokkal.
2018.11.12 19:56

Fagyos reggeleket hoz a hét, marad még a szárazság

Publikálás dátuma
2018.11.12 19:50

Fotó: Shutterstock/
Az elmúlt héten fokozódott a szárazság, és az előrejelzések szerint továbbnő a vízhiány, pedig a szárazság miatt hiányosan kelt, illetve fejletlen őszi kalászosok jelentősebb esőt igényelnének - írta honlapján az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn.
Az elmúlt héten egyáltalán nem esett eső az országban, elszórtan, a Tiszántúl északi felén és foltokban a Dunántúlon ködszitálás fordult elő, ami legfeljebb 1 milliméter csapadékot jelentett.
Az elmúlt 30 napban az Alföld nagy részén illetve Baranyában 10 milliméter csapadék sem hullott,
de a középhegységek valamint Nagykanizsa térségének kivételével az ország többi részén sem haladta meg a 30 millimétert a lehullott csapadék. Ez a mennyiség 20-40 milliméterrel kevesebb a sokéves átlagnál - írták. A száraz időszak az ország nagy részén már augusztusban elkezdődött, és az Alföldön, valamint Baranyában az elmúlt 90 nap csapadékösszege is jelentősen, 50-90 milliméterrel elmarad az átlagos értékektől.
Ennek nyomán a talaj országszerte nagyon száraz, a felső egyméteres talajrétegben a telítettséghez képesti vízhiány az ország nagy részén meghaladja a 100 millimétert, a Tiszántúlon a 150 millimétert is. Az őszi vetések állapota nagyon vegyes az őszi csapadék területi eloszlásának megfelelően. A Dunántúl nyugati felén jellemzően jó állapotúak a kalászosok és a repce vetései, bár a repce a meleg időben sokfelé túlfejlett, és emiatt igényel beavatkozást. Ezzel szemben az ország nagy részén, de főként a Dél-Alföldön illetve a Tiszántúlon már eleve száraz, poros magágyba vetettek, így a kelés is vontatottan indult, és sok a foltos, hiányosan kelt állomány. Ezen csak kiadós, 20-30 milliméter eső segítene, amelyre a héten nincs kilátás.
Keddről szerdára hidegfront vonul át az ország fölött, amelyből helyenként kisebb eső előfordulhat,
de nagyobb területre kiterjedő, számottevő csapadék nem valószínű, ahogy a hét többi napján sem. Tovább hűl az idő, a hétvégén már sokfelé lesznek fagyosak a reggelek, és a nappali felmelegedés mértéke is jelentősen visszaesik - figyelmeztet a meteorológiai szolgálat.
Szerző
2018.11.12 19:50