Kimondta az Alkotmánybíróság: jogellenesen vonta meg a kormány a rokkantnyugdíjakat

Publikálás dátuma
2018.11.09 12:55
Illusztráció
Fotó: AFP/
Strasbourg és a Kúria után az Ab sem gondol mást: az emberi jogokat sértve vették el a rokkannyugdíjasok juttatásainak nagy részét.
Újabb pofont kapott az Alkotmánybíróságtól a Nemzeti Együttműködés Rendszere: a testület hosszas vita után kimondta, hogy a kormány megszegett egy, az emberi jogok védelméről szóló nemzetközi szerződést azzal, ahogy az elmúlt években elvette a rokkantnyugdíjasok juttatásainak nagy részét – értesült az Index. Az ügy, amelyben az Alkotmánybíróságnak (AB) döntenie kellett, már megjárta a Kúriát, ott viszont felfüggesztették a per tárgyalását, és arra kérték az AB-t, vizsgálja meg, nem ütközik-e nemzetközi szerződésbe a törvény, ami alapján sok rokkantnyugdíjastól az addigi ellátásának több mint a felét elvette az állam. 
Az AB döntése szerint 2012-ben a kormány a rokkantsági ellátórendszer és a rokkantság szintjét megállapító felülvizsgálati rendszer átalakításánál nem alkotott olyan szabályokat, amelyek az ellátásra jogosultak tényleges fizikai állapotának javulását és az átalakítás előtt kapott ellátását figyelembe vették volna. Ezzel a bonyolult nyelvezettel az AB azt akarja mondani, hogy  2012 után kialakított rendszerben olyan emberekről állapították meg, hogy sokkal jobban vannak, akik nem voltak sokkal jobban, csak egy új vizsgálattal ugyanolyan rokkant embereknek jobb százalékos értékeket adtak - magyarázza cikkében a portál.  Például volt olyan, akiről évekkel azelőtt azt állapították meg, hogy 50 százalékos mértékű egészségkárosodása van, az új vizsgálat szerint pedig ez 43 százalékra javult.  Erre hivatkozva drasztikusan megvonták a rokkantsági ellátások összegétt, sokaknak nagyon komoly anyagi gondokat okozva ezzel.
Volt olyan érintett, akinek havi 122 ezer forintról 30 ezer forint alá esett az ellátása a felülvizhsgálat után, a 2012-ben lefolytatott felülvizsgálatok során pedig a vizsgált személyeknek több mint 10 százaléka teljesen kikerült a rendszerből
Az AB döntése elég sok embert érinthet, olyanokat is, akik a 2012-es átalakítással vesztették el az ellátásukat, és olyanokat is, akik ezután szorulnak majd az állam segítségére. Hogy hány ember került rosszabb helyzetbe 2012 után, azt nem lehet pontosan tudni, de 
A KSH 2016 elemzése szerint 2011 és 2016 között 180 ezer fővel csökkent a rokkantsági, rehabilitációs vagy egyéb egészségkárosodási ellátásban részesülők száma.
Arról, hogy hányan vannak azok, akik az ellátásban maradtak, de radikálisan kevesebb pénzt kapnak az államtól a felülvizsgálat után, sajnos nem rendelkezik adatokkal a KSH, de valószínűleg az ők is sokan vannak, akiktől az AB szerint jogellenesen vette el az állam a pénzét.

Korábban a Kúria mondta ki

a Kúria 2018 elején már deklarálta: az ellátás drasztikus csökkentése sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, és ezáltal a magyar Alaptörvényt is. Következésképpen a „hazai legfelsőbb bíróság” kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság (AB) semmisítse meg a rokkantak felülvizsgálatának szabályait. (Azért a taláros testület, mert a nemzetközi jog sérelmét egyedül az AB orvosolhatja.)  
Az Ab döntésével egyértelművé vált: a kormánynak visszakoznia kell,  és közel eredeti állapotába kell visszaállítsa a rokkantnyugdíjak megállapításának 2012 előtti kritériumrendszerét – különben magánperek ezreivel nézhet szembe. Az sem kizárt, hogy visszafizetések tömege is jöhet, a maguknak károsultnak érző rokkantnyugdíjasok akár kártérítést követelhetnek – pertársaságban pedig még nagyobb esélyük van jogaik érvényesítésére.

Így kezdődött

Az ügy elsődeleges jogi alapja egy per, ami a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi bíróság előtt zajlott. A procedúra lényege: egy férfi nem nyugodott bele, hogy állapota felülvizsgálata után mintegy 91 ezer forintos járandósága körülbelül 42 ezer forintra sorvadt. Hivatalosan azért, mert a vizsgálat után 62 százalékos egészségkárosodása 55 százalékosra szelídült, így egy másik „díjszabási kategóriába” került. Csakhogy a nyíregyházi bíróság szerint a felülvizsgálati határozatból nem derült ki, mire alapozta döntését a hatóság. A bíróság a dokumentumból nem tudta meg, hogy valóban javult-e a férfi egészségügyi állapota, vagy csak a megváltozott minősítési szempontok miatt módosult a százalékos érték.A Kúria alapvetően egyetértett a nyíregyházi bírósággal, úgyhogy már a „legtekintélyesebb magyar bíróság” is csatlakozott az Emberi Jogok Európai Bíróságának két ítéletéhez. Ezek a verdiktek arról szóltak, hogy egyrészt
ugyan minden államnak joga van csökkenteni a társadalmi jogosultságokat, csakhogy ennek jogosságát egy közérdekű problémának kell igazolnia. Ilyen problémát azonban Magyarország nem tudott felmutatni – pusztán azért alakította át az Alaptörvényt, hogy a korábbi nyugellátásokat szociális ellátássá alakíthassa, és csökkenthesse.
2018.11.09 12:55
Frissítve: 2018.11.09 13:47

Bekérették a budapesti svéd nagykövetet, mert egy miniszterük bírálta Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.15 20:27
FOTÓ: AFP / KISBENEDEK ATTILA
Fotó: /
A svéd szociális ügyekért felelős miniszter nemrég úgy fogalmazott, Magyarországon "a politika bűzlik a '30-as évektől." Szijjártó már akkor "visszaszólt", de mint kiderült, nem érte be ennyivel.
Bekérették a budapesti svéd nagykövetet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a svéd szociális ügyekért felelős miniszter Magyarországot bíráló megjegyzése miatt - írja az MTI Szijjártó Péter közlésére hivatkozva.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Annika Strandhäll svéd szociális ügyekért felelős miniszter a minap azt a bejegyzést tette közzé a Twitteren, hogy "riasztó, ami Magyarországon történik. Most azt akarja Orbán, hogy több »igazi« magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a '30-as évektől, és jobboldali populistaként ködösíteni kell, hogy ez a fajta politika milyen következményekkel jár arra az önállóságra nézve, amiért a nők küzdöttek."

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már akkor "visszaszólt" a politikusnak, hozzáfűzve, hogy "Magyarország a családokra költi a pénzt, Svédország pedig a migránsokra." Most pedig ismét jelezte, szerinte megengedhetetlen az a hangnem, amelyet a svéd miniszter használt.
A tárcához bekéretett nagykövetnek el is mondták, hogy elfogadhatatlannak tartják a svéd miniszter kijelentését.
"A diplomata a magyar álláspontot tudomásul vette, és ígéretet tett, hogy továbbítja" - mondta a miniszter.
2019.02.15 20:27

A kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:35
AZ MTA központi épülete
Fotó: Népszava/
Legutóbb a kommunista politika játszadozott úgy a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), mint macska az egérrel – hangzott el péntek délután az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör budapesti, „Tudomány a prés alatt” című fórumán, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik nagyelőadójában tartottak meg.
A terem zsúfolásig megtelt, sokaknak csak állóhely jutott. A CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt szerint nem meglepő a nagy érdeklődés. Köszöntőjében elmondta: soha nem gondolta volna, hogy az MTA-nak ilyen nehéz helyzettel kell majd szembenéznie. – Elképesztő az Akadémia megbélyegzése. Persze ez a bélyeg számunkra is ismert – utalt a CEU ellen az elmúlt két évben lezajlott kormányzati média- és politikai hadjáratra, ami azt eredményezte, hogy az egyetem a következő tanévtől Budapest helyett Bécsben indítja amerikai képzéseit. Klaniczay Gábor, történész, az MTA doktora emlékeztetett: a független kutatóintézetek ellehetetlenítése nem most kezdődött. Már a 2010-es kormányváltás után nem sokkal megvonták „a másik oldalhoz” sorolt intézetek, mint például a Collegium Budapest állami támogatását. Azóta pedig gomba módra szaporodtak el az új, kormányközeli kutatóintézetek: 2011 óta kilenc új „kutatóműhely” jött létre, kezdve a Kommunizmuskutató Intézettel a leginkább elnökének, Szakály Sándor botrányos nyilatkozatairól ismertté vált Veritas Történetkutató Intézeten át az idén megalapított Magyarságkutató Intézetig. – Vagyis a kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni – mondta Klaniczay. Tavaly nyáron vált ismertté a kormány terve: az MTA kutatóhálózatát feldarabolnák, egyes intézeteket megszüntetnének, másokat egyetemekhez csatolnának vagy a fentebb említett állami kutatóintézetek valamelyikébe olvasztanák be. Klaniczay megemlítette: Palkovics László innovációs miniszter egyik legfőbb érve az átalakítások mellett, hogy felszámolja a „kialakult párhuzamosságokat”. Csakhogy ezeket épp a kormány hozta létre az újabb és újabb kutatóintézetek megalapításával.
A Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) több mint 20 milliárd forintot tart vissza az akadémiai kutatóhálózat működésére szánt 2019-es költségvetési forrásokból. Ez négy egykori igazságügyi miniszter, Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint is törvénysértő. Mint pénteki közleményükben írták, felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Ezzel arra utaltak, hogy az ITM jórészt az Akadémiától visszatartott milliárdokból finanszírozná a Tématerületi Kiválósági Programot, amelyen az MTA-s kutatóintézetek mellett az egyetemeket és más kutatóintézeteket versenyeztetnének. Az Akadémia elnöksége kedden úgy döntött: kutatóintézeteik csak akkor indulhatnak a pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat. Palkovics miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteken tárgyalt a továbbiakról; az Akadémia Kommunikációs Főosztálya lapunkkal mindössze annyit közölt, „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az ITM és az MTA között, amelyek a jövő héten folytatódnak. 

Több százezres fizetést kapott Palkovics, de nem publikált semmit

Az MTA kutatóhálózatát éppen felszámolni tervező Palkovics László miniszter éveken át vett fel 800 ezres fizetést az MTA egyik kutatóintézetétől, miközben semmilyen tudományos publikációja nem született – írta meg a Magyar Narancs. Palkovics 2014-ben lett miniszter, ezt követően maradtak el az elvárt publikációk. Az ITM a lapnak elismerte: a miniszter valóban nem publikált az elmúlt években, mert kutatási tevékenysége kinevezése óta „csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki”.

Témák
MTA
2019.02.15 19:35