Orbán: Kína és Közép-kelet Európa egy egység, Eurázsiát építünk. És lesz válság is

Jegybank-elnökök gyűrűjében tett hitet Kína mellett Orbán Viktor és Matolcsy György, és sok jüankötvényt ígértek.

Ritka alkalmat élt meg pénteken Kína és 16 közép-kelet-európai jegybankár első, budapesti tanácskozásának közönsége pénteken. Orbán Viktor összefoglalta kormánya gazdasági elképzeléseit, eközben - bár szavakban ennek ellenkezőjét hangoztatta - olyan, a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) fűződő kapcsolatokról beszélt, amely világossá tette, a Matolcsy György által vezetett intézmény függetlenségéről aligha lehet beszélni. Egyértelműen arra buzdította az MNB-t, hogy vegyen részt az infrastrukturális beruházások finanszírozásában, ami a bank működését szabályozó törvényben egyáltalán nem szerepel.

A kormány egyáltalán nem adhat feladatot a jegybanknak, mert akkor az egyébként tiltott monetáris finanszírozás veszélye állhat fenn, hiszen a költségvetés kiadásait pénzkibocsátással, illetve államkötvényekkel fedezik. Az ilyen eljárással kapcsolatban egyébként az Európai Központi Bank (EKB) is felhívta a figyelmet, amikor az MNB az elsődleges piacon vásárolt államkötvényeket, hogy az általa alapított Pallas Athéné alapítványokat tőkéhez juttassa. (Az EKB erélyes fellépése nyomán Matolcsyék korrigálták ezt a lépést.)

Természetesen Orbán Viktor is tisztában volt azzal, hogy amire az MNB-t buzdítja - saját szavaival - "életveszélyes dolog", ennek ellenére feladatot adott az MNB-nek. Vegyenek részt a gazdaság és kereskedelem fejlesztésében, a vállalkozások támogatásában, és felkértek a jegybankárokat arra, hogy tegyenek javaslatot az ehhez szükséges tőke előteremtéséhez. (Mindezt kiegészítette azzal is, hogy a közgazdászképzésben az az iránymutató, amit az MNB a felsőfokú képzésben tesz.)

Magyarországnak az Európai Unióhoz fűződő viszonyát egyetlen egyszer sem említette meg a kormányfő, viszont felhívta a figyelmet arra, hogy Eurázsiát egységes övezetnek tekintve érdemes Kínával minél szorosabb gazdasági kapcsolatot kiépíteni. Utalt arra, hogy mindössze két hét alatt eljutnak a vasúti teherszerelvények az ázsiai óriás birodalomba, s a görög kikötőkkel is létrejön majd a kapcsolat. Nem mondta ki, de a ráfizetésesnek tartott Budapest-Belgrád vasútvonal - kínai hitelből történő - rekonstrukciójára gondolt. Orbán Viktor szerint egy gazdasági partner megítélésénél nem annak politikai berendezkedését vesszük figyelembe, semlegesek vagyunk. Ezzel mintegy hitet tett a diktatúrákkal való kapcsolattartás mellett.

Megemlítette a kormányfő azt is, hogy az európai közösség szerves része szeretnénk lenni, de ezzel együtt nyitottak akarunk maradni más régiók és közösségek irányába is. Az euró bevezetésével viszont óvatosak vagyunk.

Bár az államadósságon belül a forint-kötvények illetve a belföldi befektetők arányát növelni kívánjuk, de időről időre sor kerül devizakötvény kibocsátására is - mondta Orbán Viktor. Ezek korábban jellemzően dollár- vagy euróalapú papírok voltak, de az elmúlt években jüanban is bocsátott ki kötvényt a magyar állam. A miniszterelnök kijelentette, hogy volt és lesz is jüankötvény-kibocsátásunk, sőt: a továbbiakban ha devizakötvényt adunk el, azt csak valamilyen keleti pénzben tesszük. Sőt a kormánynak abbéli szándékáról is beszámolt, hogy előbb-utóbb Kínával jüanban, s nem amerikai dollárban fogunk kereskedni.

A kormányfő - az ugyancsak felszólaló Matolcsy Györggyel egyetemben - megemlítette, hogy nem zárható ki egy újabb pénzügyi és gazdasági válság. Az Orbán Viktor által tanulmányozott értékelések szerint 70:30 a valószínűsége egy újabb krízis bekövetkeztének. Ennek mélysége és kiterjedtsége azonban aligha éri majd el a 2008-2009-es krízisét. A miniszterelnök megnyugtatta hallgatóságát, hogy a magyar kormánynak ennek kezelésére megvan a maga "A" és "B" terve.