Kalákahíd és luxusvilla, avagy a transzparencia dicsérete

Publikálás dátuma
2018.11.09 16:45

Fotó: MÉD/ Bujnovszky Tamás
A szakma és a laikusok találkozása jegyében zajlott a 14. Média Építészeti Díj átadása csütörtök este a Művészetek Palotájában.
Hogyan lehet a körtét összehasonlítani a szőlővel, a narancsot a naspolyával? Ja, és hogy mi egyáltalán az a naspolya…?  És össze lehet-e hasonlítani egy pici gyergyói kalákahidat egy több ezer négyzetméteres újpesti rendezvényközponttal vagy éppen egy családi luxusvillával? És ha igen – és ha nem -, miből jönnek a tanulságok? A Média Építészeti Díja (MÉD) professzionális eseménye a szakmai közéletnek, amit a legrangosabb magyar online építészeti napilap, az Építészfórum.hu hozott létre. Közelebb hozni az építészetet és a laikusokat: a MÉD ajtót nyitna a sokszor túlságosan is szakmázós építészetre még azon az áron is, hogy mindezt intellektuális showműsorrá alakítjuk. A gálaesten bemutatkozó finalistákat előbb egy nemzetközi szaktekintélyekből álló zsűri válogatta ki 145 jelentkező közül, majd a nyilvános zsűrizés színpadra és közönség elő költözött. A Média Építészeti Díj tehát az építészet mellett már a médiáról is szól, ahogyan az megpróbálja a saját szája ízére is formálni az építészetet. A zsűriben különböző médiumokat képviselő újságírók ülnek, mellettük pedig a háromtagú szakmai zsűri. Külön nagy találmány Dúll Andrea szerepeltetése, aki pszichológusként egészen különleges szempontokat tud felhozni szubjektív érzetekről, kellemességről, személyes aurákról, természet és épített környezet kapcsolatáról. Felváltva tehát egy terv és egy megvalósult épület szerepelt prezentációkkal és hol szakmai, hol laikus vitával a színpadon - az eseményt pedig két profi színpadmester házigazda, Winkler Nóra és Rózsa Péter segítette kulturális show-vá válni. Lehetne írni ugye, külön – külön a versenyző és a döntőbe került épületekről (a tervek általában kiszorulnak a beszámolókból, mert túl nagy lenne a markolás), de valójában már egy versenyt látunk. Némi Ki mit Tud? fílinget némi Megasztár fílinggel kiegészülve - zsűrizés és izgalmas kulturális esemény látványos és néha félrefutó előadásokkal, fotókkal, filmekkel és fogadással. A zsűriző újságírók közreműködésével apró, észrevétlen léptekkel haladunk közelebb ahhoz, ami néhány éve már trendi is lett: az építészetet bevonni a kulturális közbeszédbe, úgy elemezni és bírálni, hogy közérthető és szórakoztató is legyen.
És közben újra és újra előkerül a körte vagy alma dilemma: mit tart egy laikus újságíró zsűritag a természetbe való túlzott beavatkozásnak vagy szubjektíve alacsony irodai belmagasságnak, amelyekről aztán kiderül, hogy külön megrendelői óhaj volt, vagy egy szabvány kötelező előírása. Mire lehet egy látványterv kapcsán hagyatkozni? Vagy vitatkozni arról, hogy milyen lehet egy tervezett hospice ház, egyik pillanatban igazat adunk a bírálónak, hogy mit keres egy Converse cipő a látványterven, azután amikor tervező válaszol, kiderül, hogy a valóság mindig felülírja az elképzeléseinket. Hol simogatásnak találjuk az elismerő dicséretet, hol túl keménynek és alaptalannak a bírálatot - így zajlik az intellektuális ping-pong, a közönség elé vitt építészet kultúrshow. A beszéd is dramaturgiai szereplővé válik, és rajzok és emelkedett szavak helyett az építészek is egyre inkább sztorikkal és látvánnyal megerősített prezentációkkal tűnnek ki. A gálán a médiazsűri végül a megvalósult épületek közül egy gönyűi kikötői ipari épületet, egy veresegyházi ökoturisztikai központ tervét, valamint egy parányi gyergyói kaláka fahidat választott 2017 magyar építészeti csúcsteljesítményeinek. Gönyüi épület afféle „ipar a tájban” a Mosoni-Duna torkolatánál, a szlovák-magyar országhatárnál. Egy ipari park kontrollépületnek hívott épületéről van szó – amit mellesleg csak a zsűri láthatott élőben, mi már öntudatlanul is „hiszünk” az attraktív épületfotóknak. A Duna 1794 km-es szelvényénél ez az épület egyszerre iroda, irányító központ és szervizállás, személyzete innen kommunikál a partfalnál várakozó uszályokkal, de alkalmasnak kell lennie arra is, hogy elvégezhessék az uszályok hulladék- és veszélyes anyag mentesítését. Magában foglal gépkocsi tárolót, vízminőség vizsgálati labort, tárgyalót, sőt még vendégszobát is. Mindezt tehát elsősorban a kikötői infrastruktúra szigorú rendszere határozza meg, az építészeti díjat mégis a formája nyerte, ahogy a földszinti tömböt egy merészen elfordított vízszintes toronnyal tette izgalmassá a tervező Sporaarchitects építésziroda. Értékelésében a zsűri bravúrként értékelte, ahogy az ipari tájat a természeti környezettel játékosan köti össze az épület. A fiatal Nagy Mercédesz Erika, a terv kategóriában egy Veresegyházon átalakítandó malom tervével győzött győztes alkotója – a szakmai zsűri egyszerre értékelte a hatásos prezentációt, a múltba gondosan beágyazott átalakítás tervét. Végül megkapta megérdemelt díját a Kőzúgó néven futó gyergyói kalákasztori esemény- és érzelemdús történettel és egy apró fahíddal.

Díjazottak és díjazók

A magyar sajtóorgánumok (Index, Forbes, 24.hu, HVG, Magyar Hang, Mandiner, Magyar Konyha) újságíróiból álló médiazsűri a díjat a megvalósult épületek közül • a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötőnek, a tervek közül • az Öreg-tó malma tájlabor és ökoturisztikai központnak ítélte oda. A gálaesten a versengő megvalósult épületeket és terveket alkotóik mutatták be látványos prezentációkban és filmeken. A rövid ismertetőket a médiazsűri értékelései, valamint három szakmai bíráló (Beleznay Éva urbanista, építész, Dúll Andrea környezetpszichológus és Somogyi Krisztina vizuáliskörnyezet-kutató, építészetkritikus) elemzései követték. A közönség tetszését a megvalósult épületek közül a zsűri által különdíjjal is elismert - gyergyócsomafalvi fahíd nyerte el, a díjat a Lafarge adta át. A tervek közül a közönség még • Krajnyák Nándor Bencét díjazta, aki a Rudabányára álmodott búvárbázis tervéért a Streamnettől vehette át az elismerést. Az Index.hu online szavazatai alapján az Index.hu különdíját is kiosztották, amelyet • Csupor Anna érdemelt ki lakható konténerházával – a nyertest bejelentő Indexes újságíró Földes András szerint a tervező megmutatta, hogy az igényes építészethez nem feltétlenül sok pénz, hanem egy jó ötlet kell. A díjat a Dornbracht ajánlotta fel. Idén először adták át a Perika-díjat, az Építészfórum társalapítója és egy éve elhunyt főszerkesztője, Pásztor Erika Katalina (művésznevén Perika) emlékét őrző szakmai elismerést.  • Nagy Bálint Ybl-díjas építészt, a Fuga kreatív igazgatóját az Építészfórum által felkért szakmai zsűri választotta ki. Az idén átadott 1,6 kilogrammos nagyszilárdságú finombeton díjakat a VPI Beton gyártotta a cég dizájnere, Nagy-Mihály Márk terve alapján. 

2018.11.09 16:45
Frissítve: 2018.11.09 19:02

Megindító Mozart Magyarországon

Publikálás dátuma
2018.11.17 13:33
VIRTUÓZ MEGSZÓLALÁS - Az előadásból kiemelkedett Baráth Emőke kristálytiszta gyönyörű szopránja
Fotó: / BÖRÖCZ BALÁZS
Két nagyszabású Mozart-művet adott elő Müpában a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar. Legnagyobb megelégedésünkre adtak okot a hallottak.
Mozart utolsó szimfóniáját nem véletlenül nevezték el a főistenről, Jupiterről, a zenekedvelők. Valóban grandiózus mű, a szimfónia műfaja által kínált kereteket 1778-ban - és még néhány évtizedig - nem lehetett gazdagabb zenei tartalommal megtölteni. Talán ez is magyarázhatja, hogy bár még több mint három évet élt a zeneszerző a komponálása után, több szimfóniát már nem írt. A régi hangszereken játszó Orfeo zenekar kissé elfogultan kezdett hozzá az interpretációjához, de kisebb hibák hamar elmúltak, és a hangzás is kiteljesedett. Talán kissé túl puhának is tűnt, de a karmester működése nyomán a különböző dallamok, szólamok jól érzékelhetően egészítették ki egymást, ha kellett vitatkoztak, ha kellett összesimultak, áttetszővé téve a tétel szerkezetét. Szép volt a lassú tétel, táncolni lehetett volna a harmadik tétel dallamára. A zárótétel azonban az, ami a mű igazi jelentőségét megadja: a rendkívül bonyolult szövésű textúrához hasonlót addig csak Bach volt képes alkotni, például utolsó befejezetlenül maradt művében, A fuga művészetében. Mozart azonban a klasszicista formai elemeknek is megfelelteti művét, és ismét azt kell mondanunk, a zenekar pontos beszámolót nyújtott a belső összefonódásokról, miközben – mint ahogy a mű előadása során mindvégig – nem feledkezett meg az elsődlegesen feltűnő érzéki tartalomról, egyszerűbben szólva a szép, élvezhető zenélésről sem. Egyet kellett értenünk egyik társunkkal a közönségből, aki a záróhangot követő hirtelen csendbe bekiabálta: brávó. A c-moll mise nagyléptékű alkotás. A Requiemhez hasonlóan – bár csak egy-két tétel erejéig - ez is befejezetlen maradt, maga Mozart is töredékes formájában adta elő Salzburgban. Manapság legtöbbször csak a fenn maradt részeket játsszák, most azonban egy teljessé tett változatot hallottunk. A bachi és händeli mintákat is követő műben jelentős az énekkar szerepe, a Purcell Kórus az évtizedek óta megszokott magas színvonalon látta el feladatát, egységesen, szép tónussal szólt. Természetesen továbbra is első rangúan játszott a zenekar, kiváló fafúvós szólistákkal, és remekelt az üstdobos itt is. Az énekes kvartett tagjaira nem egyenlő mértékű feladatok jutnak, legtöbbet a két szoprán énekel, a tenor egy tercettben, és a záró Bendictus négyesében kap szerepet, ahol a basszus is szóhoz jut. A minden elemében kiváló előadásból is kiemelkedtek Baráth Emőke megszólalásai, kristálytiszta, gyönyörű szopránja, tökéletes technikája, amellyel a virtuóz futamokat kiénekelte önmagukban is jelentős, megindító zenei élményt adtak. Szutrély Katalin kevésbé nagyszerűen, de lényegileg jól állt helyt áriájában és az együttes számokban, a férfiak is hozták az ide szükséges formát. Megérdemelten szólt a végén a hosszas taps. Info:  Mozart Jupiter-szimfónia c-moll mise Baráth Emőke, Szutrély Katalin, Megyesi Zoltán, Najbauer Lóránt Purcell Kórus, Orfeo Zenekar, karmester: Vashegyi György 2018. november 15., Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
2018.11.17 13:33
Frissítve: 2018.11.17 13:33

Varázsvilág az oktatásban - A Harry Potter felforgatta a világot

Publikálás dátuma
2018.11.17 12:42

Fotó: Warner Bros/ Collection Christophel
Huszonegy év alatt felforgatta a világot, és sok iskolában irodalom órának is témája J. K. Rowling regénysorozata. A történet több generációval szerettette meg az olvasást, bár ma már sokan inkább a filmből ismerik.
A világsikerű Harry Potter sorozat írója, J. K. Rowling generációkat szoktatott rá az olvasásra regényeivel. A rajongótábor egyre csak növekszik, különböző közösségi oldalakon (Facebook, Moly.hu) külön csoportok alakultak és működnek aktívan annak ellenére, hogy a történet utolsó része is már tíz éve jelent meg. Szerda óta vetítik hazánkban a Legendás állatok és megfigyelésük – Grindelwald bűntettei című filmet, amelyet sokan a Harry Potter előzményfilmjének tekintenek. Az alkotás egy kétrészes minisorozat második epizódja, 70 évvel korábban játszódik, mint a Harry Potter és nem Angliában, hanem New Yorkban. A történet szerint Göthe Salmander (a minisorozat főszereplője) Legendás állatok és megfigyelésük című könyvét a Roxfortban, a varázslóiskolában tankönyvként használják. Vitatott, hogy a Legendás állatok milyen mértékben része a Harry Potter-univerzumnak, de az egyértelmű, hogy Rowling sikerrel tudta tovább tágítani az általa 1997 óta épített világot. A Harry Potter sorozat több iskolában, ha nem is kötelező, de ajánlott olvasmány. Ezzel kapcsolatban Arató László középiskolai tanárt, a Magyartanárok Egyesületének elnökét kérdeztük. - Nagyon sok középiskolában tanítják a Harry Pottert, én csak egyike vagyok ezeknek a tanároknak. Részben azért kezdtük el oktatni, mert népszerű volt, és azt gondoltuk, hogy miért ne olvassanak olyat a gyerekek, ami tetszene nekik, és amit szeretnek? Ráadásul, végtelenül jól van megírva, ezenkívül vállalható az értékrendje is, a gyerekeknek való, mint iskolaregény. A varázslat abban rejlik, hogy ismerős és idegen is egyben. Ennek a kettőnek a keverése izgalmas – kezdte Arató.  - Én csak az első három kötetet szeretem és tanítom, azért, mert az iskolaregény jelleg és a humor is ott a legerősebb. Például Gilderoy Lockhart (a Roxfort tanára a második kötetben) jellegzetes, nevetséges, nagyotmondó, Plautus A hetvenkedő katonájának közeli rokona. Más műveltségi elemek is vannak a műben, és különböző magasirodalmi művek felé is nyílik út. A világok átlépése – Harry a mindennapi életből átlép a varázsvilágba – visszaköszön majd E.T. A Hoffmann Az arany virágcserepében vagy A Mester és Margaritában, vagy éppen a korábban is tanítható Örkény-egypercesekben – fejtette ki a szakember. - A Harry Potter beilleszkedési-fejlődési regény is. Különösen az első kötetben jelenik meg a kettős idegenség, hiszen Harry számára a Roxfortban, a varázslóiskolában minden új. Addigi életét muglik (hétköznapi emberek) között töltötte. Fokozatosan derül ki, hogy muglinak varázsló, varázslónak mugli. A lélektani problémák mellett erkölcsi dilemmákat is feszeget J. K. Rowling. Részben az iskolaigazgató, Dumbledore, részben a legjobb barátai, a szegény varázslócsaládból jövő Ron Weasley, és a mugli származású Hermione Granger óvják meg Harryt attól, hogy arisztokratikus rasszistává váljon, mint Malfoy, aki számtalanszor piszkálta Hermione-t azzal, hogy szülei hétköznapi emberek, ugyanis mindketten fogorvosok.  A Harry Potter rendkívül szórakoztató: olvasót nevel. Nem arról van szó, hogy aki a Harry Pottert szereti, automatikusan a magasirodalom fogyasztójává is válik. Az már a tanár dolga, hogy a Rowling által adott segítséget más könyvek megközelítésében is felhasználja. Sajnos, mióta én elkezdtem tanítani a sorozatot, megfordult a könyv és a film viszonya. Ma már a gyerekek jó része a filmből ismeri a történetet, a varázsvilágot. Most olvastassuk el utólag a könyvet, és nézzük meg, hogy abban mi a más, hasonlítsuk össze a könyvet a filmmel? Igen, ez tanulságos, a médiaváltást, az eltérő kódokat is tanítani kell – zárta gondolatait a magyartanár.   

Hatása a mindennapi életre

Ha már filmes változatról beszélünk, a Harry Potter zenéi is önmagában megváltoztatták a klasszikus zenét. Sokak által ismert főcímdalát – mely John Williams amerikai zeneszerző munkája – zenekarok teszik bele repertoárjukba újra és újra, az egyik legtöbbször játszott filmzene. A Harry Potter a design világában is megállja a helyét. Rengeteg ruha, táska és egyéb holmi készül akár Roxfort-felirattal (és címerrel), akár külön-külön a négy ház (Griffendél, Mardekár, Hugrabug és Hollóhát – a varázslóiskola négy csoportja, ahová tulajdonság alapján osztja be a tanulókat a Teszlek Süveg) nevével és címerével ellátva.  

Az írónő kedvence

 Amíg az egész világot felforgatta írásaival, rá egyetlen könyv volt hatással: Antoine François Prévost Manon Lescaut című regénye, mely 1731-ben jelent meg. Az írónő először 19-20 éves korában olvasta el, amikor szakdolgozatát írta. „Ez a könyv velem tartott – örökké” – olvasható egy interjújában. „Alapvetően ez egy mese a rögeszmés szerelemről. Az, amit elraktároztam magamban, hogy a szerelem mekkora illúzió, és ez folyamatosan visszatért az életembe. Amikor ez megtörténik, mindig előveszem a könyvet. Hát nem egy igazán nagyszerű könyv? Teljesen beépül a fejedbe” – áradozott Rowling.  

2018.11.17 12:42
Frissítve: 2018.11.17 12:42