Lenyomta a Momentumot a Fidesz a XVI. kerületben

Publikálás dátuma
2018.11.12. 07:31
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
A kormánypárt önmagát is felülmúlva nyert, legalábbis a 2014-es eredményhez képest. A Momentum viszont parlamenten kívüli pártként ment nagyot a kerületben.
 Két időközi önkormányzati választást rendeztek vasárnap az országban. A XVI. kerületben a Fidesz a Momentumot győzte le nagyon simán, és jobb eredményt ért el itt a kormánypárt, mint 2014-ben. Azt már a voksolás előtt tudni lehetett, hogy Ács új polgármestere a fideszes Szentirmai István lesz, ő volt ugyanis az egyetlen induló – írja az Index.  A portál úgy tudja, hogy a A Fidesz-KDNP jelöltje, Horváth Ádám lett a XVI. kerületi 2. választókerület önkormányzati képviselője, 57-36 százalékra legyőzte a Momentum jelöltjét.
 • Horváth Ádám (Fidesz-KDNP) - 906 szavazat (56,9 %) • Kóczán Károly (Momentum) - 571 szavazat (35,8 %) • Schaffer Viktor (Civil 16 Egyesület) - 105 szavazat (6,6 %) • Koch János (Munkáspárt) - 10 szavazat (0,6 %) A részvétel - ahogy az az időköziknél megszokott - alacsony volt, a választók 29,7 százaléka adta le a voksát, 1597 fő. A választást azért kellett kiírni, mert a 2. választókerület korábbi képviselője, a fideszes Horváth János meghalt. Horváth 2014-ben magabiztosan nyerte a körzetet. 49,7-31,2 százalékra nyert a baloldal jelöltjével, az országos ismertséget is szerző Vajda Zoltánnal szemben. A jobbikos akkor 9, az LMP-s pedig 6,6 százalékot szerzett.
Az 57-36-os eredmény azt jelenti, hogy a Fidesz arányaiban javítani tudott 2014-hez képest, amikor nem sikerült átlépnie az 50 százalékos határt. A Momentumot az vigasztalhatja, hogy parlamenten  kívüli pártként 36 százalékot ért el a jelöltje, és a jelek szerint az ellenzéki szavazók egy része gond nélkül rájuk tud voksolni.

Egy induló, egy győztes

Időközi választás volt Ácson is, de itt kevesebb izgalmat lehetett várni: csak a Fidesz-KDNP-s Szentirmai István indult a polgármesteri posztért, és 100 százalékkal választották meg új településvezetőnek A névjegyzékben 5763 választó szerepelt, a szavazóhelyiségeket 1381 ember kereste fel, ez 24 százalékos részvételi aránynak felel meg. Az urnák felbontása után 1353 érvényes szavazatot számoltak össze - mondta vasárnap este Soós Piroska, a helyi választási irodavezető helyettese. 
Szerző

Harmadával kevesebb jut a nehezen élőknek: a szegényeken spórol a kormány

Publikálás dátuma
2018.11.12. 07:30

Fotó: Radó ferenc
Összességében harminc százalékkal kevesebb segítséget kapnak a legrászorultabbak azóta, hogy kormány 2015-ben átalakította a segélyezési rendszert – derül ki egy friss tanulmányból.
A humántárca 2015 márciusától eltörölte a korábbi központi lakásfenntartási és adósságrendezési támogatást, valamint megváltoztatta a méltányossági közgyógyellátás és ápolási díj szabályait. Ezek helyett egységes települési támogatást vezetett be, amit már csak akkor finanszíroz a kormány, ha az adott önkormányzat adóbevételei nem elegendőek a segélyek kifizetésére. Mindössze 260 városban és községben olyan magas az adóerő, hogy az állam egy fillért sem ad a segélyekre, a hazai települések 83 százaléka a legalacsonyabb adóbevétellel rendelkező kategóriába tartozik, ahol a kormánynak kell a zsebébe nyúlni a támogatások kifizetésekor. Mégis sokat spórol a szegényeken az állam, hiszen az új szabályok hatására 2014 és 2016 között drasztikusan, 30 százalékkal csökkent a rászorulóknak kifizetett összeg és átrendeződött a támogatások szerkezete is– olvasható a Tárki múlt héten bemutatott Társadalmi riport 2018 című kötetének egyik tanulmányában. Szociológusok már az átalakítás hónapjaiban arra figyelmeztettek, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás megítélésének és keretének járási szintre emelése, valamint a helyi segélyek átalakítása miatt sokan kieshetnek a támogatásból a rászorulók közül. Kopasz Marianna és Gábos András tanulmánya is ezt igazolja – bár a szerzőpáros rögtön az anyag elején megmondja, hogy a munkát a humántárca szociális ügyekért felelős államtitkársága felkérésére végezték el. A hatásvizsgálat épp azért különösen izgalmas, mert eddig nagyon kevés kormánydöntés társadalmi hatásait értékelő szakértői anyag került nyilvánosságra.
A kutatók az anyaggyűjtés során azt tapasztalták, hogy miközben nem csökkent jelentősen az önkormányzati segélyt igénylők száma, 2016-ban már csak a változás előtti létszám fele kapott pénzt, a támogatásra költött összeg pedig a 70 százalékára esett vissza. Ez a durva zuhanás elsősorban a lakhatást segítő támogatások csökkenése miatt következett be. A Tárki tanulmánya szerint a szinte teljes körű ellátástól két év alatt odáig jutottunk, hogy már csak a városok és falvak háromnegyede működtetett lakástámogatási rendszert, a korábban segélyezetteknek pedig már csak a 44 százaléka kapott segítséget a rezsiköltségek egy részének fedezésére. A gyógyszertámogatást kérők száma alig változott, az ezen a címen megítélt támogatás viszont a kormánydöntés hatására a felére esett vissza és hatalmas a visszaesés a családtagjukat otthon ápolók támogatásában is. 2014-ről 2016-ra megfeleződött a segélyezett ápoló családtagok száma, ráadásul sokkal kevesebb pénzt kaptak, mint korábban. Kopasz Mariann és Gábos András adatokkal igazolja, hogy a kormány átalakítási döntése nyomán kevesebb pénz jut a válsághelyzetben lévők megsegítésére is, holott ez maradt az egyetlen segélyezési forma, amit kötelezően működtetnie kell minden településnek. Csakhogy 2016-ban a 13 százalékuk egyetlen ilyen kérést sem teljesített. Jellemzően az aprófalvak nem tudnak annyi pénzt megspórolni, hogy kisegíthessék a krízishelyzetbe került lakóikat. Ugrásszerűen megnőtt ugyanakkor az áttekinthetetlenebb, kiszámíthatatlanabb „egyéb” támogatás címén megítélt segélyek aránya. 2016-ban már az összes támogatás több mint felét ilyen alapon osztották ki. A Tárki tanulmánya tehát egyértelműen bebizonyítja, hogy a segélyezési rendszer átalakításával a kiszámítható támogatások aránya jelentősen csökkent, ami a szociális biztonság csökkenéséhez vezetett. Ráadásul a legszegényebbek helyzete akkor is romlott, ha valamilyen jogcímen mégis hozzájutottak valamilyen támogatáshoz, mert ilyenkor is sokkal kevesebbet kaptak, mint a törvénymódosítás előtt. Már csak az a kérdés, hogy a kormány a felmérés nyomán akar-e változtatni az új gyakorlaton, hogy segítsen a rászorulókon. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás feltételeinek belügyminisztériumi szigorítási terve, hogy a jogosultság jövedelmi határának megállapításakor vegyék figyelembe egy másik családtag közmunkás bérét is, azt jelzi: ha lesz is változás, az tovább ront a társadalmi periférián lévők helyzetén.

Mindenki rosszabbul járt

A lakhatási szegénység felszámolásáért dolgozó Habitat for Humanity Magyarország még az önkormányzati segélyezés átalakításának évében megvizsgálta az új helyi szociális támogatási szabályzatokat. Az erről készült összefoglaló szerint a települések több mint 15 százaléka egyáltalán nem segítette lakosai lakásfenntartását 2015 márciusától, de a legszegényebbek mindenhol kevesebb pénzt kaptak erre a célra, mint korábban. Minél többen éltek egy háztartásban, annál rosszabbul jártak. Lakásfenntartási támogatást 2013-ban – amikor a segély 90 százalékát még az állam fizette minden település lakóinak – 450 ezer háztartás kapott

Hézagos rezsicsökkentés

Majdnem 370 ezer háztartás kért idén szociális tűzifa támogatást – ezt a Belügyminisztérium (BM) a csepeli Szabó Szabolcs független parlamenti képviselő írásbeli kérdésére válaszolva a múlt héten hozta nyilvánosságra. Az érintettek október 15-ig jelenthették be támogatási igényüket a helyi önkormányzatoknál. A kérelmeket a BM most összegzi, de ahhoz, hogy a települések megkaphassák az erre fordítható pénzt, külön kormánydöntést is kell hozni. Ennél nagyobb baj, hogy az állam csak a fa árát téríti meg, a tüzelő szállításának és esetleg felvágásának költségeit mindenhol az önkormányzatoknak kell kigazdálkodnia.

Frissítve: 2018.11.12. 12:26

Előválasztás: aki győz, amögé beáll az MSZP

Publikálás dátuma
2018.11.12. 06:45

Fotó: Szalmás Péter
Egy előválasztás legitimitását nem a rajthoz álló pártok, hanem a szavazni akaró budapestiek adják. Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke biztosra veszi, hogy sokan részt vesznek majd az elő-erőpróbán, amin a Párbeszéd elnöke, Karácsony Gergely és Horváth Csaba, az MSZP budapesti frakcióvezetője biztos részt vesz – de jöhet bárki, aki eleget tesz három fontos feltételnek.
– A választmány döntése lehetővé tette, hogy az MSZP részt vegyen egy előválasztásban... – Hadd szúrjam közbe: ettől még nem lesz előválasztás, csak ha megszervezzük. – Megszervezik? – Természetesen. Egy olyan helyzetben amikor politikai tárgyalások útján minden kétséget kizáróan ki lehet választani a legalkalmasabb jelöltet, akkor nincs szükség az előválasztásra. Budapest helyzete azonban most speciális. Tarlós István majdnem kilenc éve vezeti a fővárost, mögötte áll a Fidesz kétharmada, így csak az győzheti le, akit a budapestiek valós kihívónak szánnak. A fővárosi választók tavasszal megmutatták, hogy hajlandók mozdulni. – És hogy képzeljük el: az MSZP vezérkara fölkéri egyes pártok vezetőit, hogy jöjjenek mérkőzni? – Legyen világos: ez nem az MSZP előválasztása, hanem Budapesté. Így mindenki, aki magát alkalmasnak érzi a főváros vezetésére, jöhet. Feltéve persze, hogy eleget tesz a következő három feltételnek. Egyrészt semmilyen formában nem működik együtt a NER-rel, illetve szélsőséges eszméket valló szervezetekkel. Másrészt elfogadja az előválasztás eredményét, és ha alulmarad a küzdelemben, akkor a kampányban támogatja a győztest. Harmadrészt pedig összegyűjt várhatóan kétezer támogató aláírást. – Nem túlzás ez? – Szerintem egyáltalán nem. Töredéke annak a körülbelül 14 ezer szignónak, ami ahhoz kell, hogy valaki főpolgármester-jelölt lehessen az önkormányzati választáson. – Kezdjük a legpesszimistább verzióval: legitim lesz az az előválasztás, amin csak az MSZP és a Párbeszéd indul el? – Nem az adja egy előválasztás hitelességét, hogy hány párt indul rajta, hanem az, hányan vesznek rajta részt, illetve mennyire könnyítik meg a szervezők, hogy valaki elinduljon rajta. Ami az utóbbit illeti, mi kifejezetten azt támogatjuk, hogy az indulás – kis túlzással – bárki számára elérhető legyen. – És ami az előbbit illeti? – Több tízezer ember biztosan legitimálja az előválasztást, de a néhány ezer választó is erősebb hitelességet jelent, mintha a pártok „füstös szobákban”, vagy ne legyünk negatívak, akár szép erdei tisztásokon egyezkednek egymással. Én hiszek abban, hogy magas lesz a részvétel. – Azért mégis: mely formációk állhatnak ön szerint startvonalhoz? – A Párbeszéd mindig is támogatta az előválasztást, Karácsony Gergely be is jelentette, hogy beszáll a versenybe. Mi, fővárosi szocialisták Horváth Csabát indítjuk. A Szolidaritás Mozgalom is jelezte támogatását, a Liberálisok is bejelentették, hogy indítanak jelöltet. Természetesen érthető a Demokratikus Koalíció válasza, hogy csak valós verseny esetén támogatnak előválasztást, ez a feltétel azonban előállt. – Mit gondol, a Momentum hajlandó lesz felülírni azt a mondását, hogy hadd jöjjön az előválasztás, de csak az EP-választások után? – A kerületekben nyitott az együttműködésre a Momentum, így jó eséllyel egy jelölt száll szembe mindenhol a Fidesszel a demokratikus oldalon. A főpolgármester-jelölés és az előválasztás kapcsán viszont mintha halogatna a Momentum. Azonban az a biztos vereség forgatókönyve az önkormányzati választáson, ha az európai parlamenti választá után, nyáron kezdünk jelölteket versenyeztetni. – Miből gondolja, hogy ha egy párt jelöltjei alá is írják, hogy támogatják az előválasztás győztesét, nem kezdik el „kiesésük” után pocskondiázni? – Hiszem, hogy mindenki érti, hogy a 2022-es kormányváltást esélyét valójában az kínálja, ha az ellenzék megerősödik az önkormányzati választáson. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy ahol érdemi megállapodásra jutunk, ott helyt tudtunk állni: Józsefvárosban ugyan vesztettünk, de több mint 36 százalékos eredménnyel, Rákospalotán és Szombathelyen viszont stratégiai sikert értünk el. Fővárosi MSZP-elnökként, mint a legerősebb ellenzéki párt elnöke személyes felelősségem az, hogy Budapesten megteremtsem az együttműködés és a győzelem lehetőségét – amivel közösen kell élni. Így nyerje bárki is az előválasztást, fegyelmezetten támogatni fogjuk, akkor is, ha nem a szívemnek legkedvesebb jelölt nyerne. – Beszéljünk technikáról. Hol lehetne leadni a voksokat, és hol számolnák azokat? – Az MSZP természetesen felajánlja irodáit, és erre kérünk mindenki mást is – legyen szó politikai alakulatról vagy magánszemélyről, civil szervezetről. – És kik számolják a szavazatokat? – A szavazatszámláló bizottságokban a pártok képviselői mellett, civil szervezeteket és független szakértőket is meghívunk. Emellett olyan intézeteket is felkérünk, amelyek az előválasztás jogszerűségét, átláthatóságát garantálják, mint például a Political Capital, a Méltányosság, a Republikon Intézet és a Publicus. Rajtuk kívül tekintélyes választási szakértőket is várunk, többek között Majtényi Lászlót, vagy Tóth Zoltánt. – Online is lehet majd szavazni? – A magyar választási rendszer hasonlatosan a világ szinte minden más rendszeréhez alapvetően személyes megjelenéshez kötött. A javaslatunk azonban lehetővé teszi, hogy akik személyesen részt vesznek az adategyeztetésben és elfogadják az előválasztás feltételeit, köztük személyes adataik kezeléséhez való hozzájárulást, később szavazhatnak online is. Az viszont elfogadhatatlan kockázatokat jelentene, ha a választópolgár és a szavazatszámláló bizottság között nem lenne személyes találkozó. Amennyiben bárki kizárólag online szavazást szeretne, nehéz azt hinni, hogy nem a Facebook like-okat keveri össze a valódi választással. Tarlós István és a Fidesz legyőzéséhez is személyesen kell megjelenni a szavazófülkékben. – Ha nem online alapú az előválasztás, akkor is „elfogadhatatlan” kockázatokkal járhat. Például, ha fideszes szavazók nevetve meghekkelik. – Minden megoldás rejt valamekkora kockázatot, azonban ne feledjük, hogy az itt szavazóknak hozzá kell járulniuk személyes adataik kezeléséhez, és értéknyilatkozatot kell aláírniuk, ez pedig jelentősen csökkenti a kockázatot. De az igazi garancia természetesen az, ha a baloldali választók nagy számban vesznek részt az előválasztáson. – Azt továbbra is tartja, hogy még idén megtartják az előválasztást? – Javaslatom szerint jobb lett volna, ha már idén decemberben megtaláljuk a kihívót, azonban más pártokkal való egyeztetések után az előválasztásra januárban kerül sor.