Kifogásokkal, de a parlament elé küldik a köztisztviselőket szolgasorba taszító törvényeket

A kormány nem véletlenül nem akarta, hogy a szakszervezeteknek legyen idejük átbogarászni az új tisztviselői jogállási törvények passzusait, olyan sok kérdésben akarja a mostaninál hátrányosabb, még kiszolgáltatottabb helyzetbe hozni az állami pénzen fenntartott hivatalok alkalmazottait.

A kancellária péntek délutánra, utolsó pillanatban hívta össze az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) és a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) összevont ülését.

Az egyik javaslat – ahogyan arról lapunk tegnap elsőként beszámolt – eltörli a mindössze két éves állami tisztviselőkről szóló törvényt, helyette a kormányzati tisztviselőkről szóló jogszabályt akarja bevezetni. Bár az indoklás szerint erre „a közszolgálat és a családi élet összeegyeztethetőségének elősegítése érdekében” van szükség, sem kiszámíthatóbb, sem könnyebb nem lesz a hivatalok munkatársainak élete. Valahol a törvénytervezet közepén eldugva ezt meg is magyarázzák a szöveg készítői:

A szakszervezetek jelentős része azt gondolja, hogy a javaslat szakmailag elfogadhatatlan, nem teszi kiszámíthatóvá a központi igazgatásban dolgozók életét, viszont sok ponton az eddig rájuk vonatkozó szabályoknál rosszabb helyzetet teremt az alkalmazottaknak. Nem tartják kizártnak, hogy mindkét érintett kör szabadságainak durva megnyirbálása alaptörvénybe ütköző lépés a kormány részéről és erősen kifogásolják a napi 12 órás munkavégzés bevezetését, a túlórák ingyenességét is. A legtöbb érdekvédelmi vezető szerint az új jogviszonyra nem lehet egy hónap alatt átállítani a hivatali rendszert.

A minisztériumok és központi hivatalok alkalmazottai mellett életpálya-törvényt kapnak a rendvédelmi szervek jelenleg még közalkalmazotti vagy kormánytisztviselői minőségben dolgozó munkatársai is. Ők jövő februártól egységesen rendvédelmi alkalmazottak lesznek, szerződéseiket átminősítik rendvédelmi igazgatási jogviszonnyá. A Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) főtitkára azonban úgy látja, hogy többen nem kérnek majd az alapvető jogaikat korlátozó kötöttségekből, a kiszámíthatatlan bérekből és máshol keresnek munkát.

Bárdos Judit tegnap a Népszavának úgy nyilatkozott, a kormány javaslata egyetlen tollvonással megszünteti a jelenlegi kollektív megállapodásokat, s cserébe nem kínál semmilyen plusz juttatást. Az OKÉT ülésén derült ki, hogy ezzel a kérdéssel nem is foglalkoztak a törvényjavaslat készítői, egyszerűen kiment a fejükből.

A kormányzati tisztviselők és a rendvédelmi alkalmazottak életpálya törvénye sem rendezi megnyugtatóan a béreket – figyelmeztetnek az érdekvédők. A nagyon tág határok között mozgó egyes kategóriák és a munkahelyi vezető ezen belül javasolt szubjektív mérlegelési szabadsága akár olyan szélsőséges esetet is lehetővé tesz, hogy az egyik évben még félmilliót kereső dolgozó a következő évben csak ennek az összegnek a felét kapja ugyanazért a munkáért.

Az érdekvédők írásos összefoglalót készítenek a javaslatokról, jövő szerdán vagy csütörtökön pedig ismét tárgyalnak a kancellária képviselőivel.