Budapest;aluljáró;

Felpörög a hajléktalanok kiszorítása: aluljárókat zárnának le éjszakára

Blokkolnák a kijáratokat a metró üzemzárása után a reggeli első járat érkezéséig.

A következő szakaszába lépne a hajléktalanok eltüntetése a közterületről: Budapest legnagyobb közlekedési csomópontjaiban éjszakára fizikailag is lezárnák az aluljárókat az utolsó metró után – írja a hvg.hu a birtokába került kormányzati előterjesztés alapján.

A portál szerint a Kásler Miklós tárcája által kidolgozott, nem nyilvános előterjesztés három nagy tervet visz a kormány elé.

Éjszakai lezárások

„Egyértelműen látszik, hogy a fővárosi aluljárók rendezett állapotának hosszú távú fenntartásához az éjszakai lezárásuk elengedhetetlen.”– olvasható az előterjesztésben.

A dokumentum szerint „a kiemelt helyen lévő aluljárókat” a metró üzemzárása után a reggeli első járat érkezéséig fizikailag lezárnák – így azok, akik ebben az időszakban gyalogosan akarnak átkelni ezeken a nagy csomópontokon, csak a felszínen közlekedhetnek majd. Mindezt azzal indokolják, hogy így egyaránt biztosítható „a közbiztonság, a köztisztaság, az állagmegóvás”, illetve a „jogellenes életvitelszerű közterületen tartózkodás megszüntetése”.

Indoklásként hivatkoznak az új szabályozás bevezetése óta eltelt első hónap tapasztalataira, valamint a Ferenciek terén lévő aluljáró 2016-os lezárására. A terven komolyan gondolkodhatnak: a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, a BKK és a Budapesti Közút Zrt. szakmai szervezetei már ki is dolgozták, hogyan zárnák le a kiemelt gyalogos aluljárókat éjszakára. A javaslat szerint ez két ütemben történne, mivel jelenleg nem mindenhol oldható meg azonnal a gyalogosok biztonságos, felszíni átkelése, hiszen nincsenek mindenhol kiépítve az ehhez szükséges átkelők, lámpák.

Az első ütemben azt a 9 kiemelt aluljárót zárnák le még 2018-ban, ahol a felszínen „forgalomtechnikai módosítás nélkül” már biztosított a gyalogosközlekedés, már kiszámolva azt is, hány kijáratot kell egy-egy helyen blokkolniuk éjszakára: 

  • Deák tér aluljáró – 5 kijárat

  • Corvin negyed aluljáró – 10 kijárat

  • Kálvin téri aluljáró – 7 kijárat

  • Új-Buda központ aluljáró – 4 kijárat

  • Móricz Zsigmond téri aluljáró – 11 kijárat

  • Ecseri úti aluljáró – 3 kijárat

  • Váci út – Csanády u. aluljáró – 4 kijárat

  • Boráros tér 1. – 3 kijárat

  • Lehel tér déli aluljáró – 4 kijárat

A portál azt írja, a BKK becslése szerint az első ütem költsége mintegy 96 millió forint, amit a Fővárosi Önkormányzat fizetne. A második ütemben azok a további nagy aluljárók következnének, ahol jelenleg nem lehet a felszínen biztonságosan átkelni, de ez kiépíthető.

Az előterjesztés szerint a gyakorlatban a lejáratok (lépcsők, rámpák) aljára felszerelt, elektromosan működő rácsokkal zárnák le az aluljárókat. Biztonsági okból ez az utolsó metró után a közterület-felügyelők jelenlétében történne. Kifejtik azt is, hogy a katasztrófavédelem munkatársai kivételt jelentenek, ők az éjszakai zárlat alatt is le tudnának jutni az aluljárókba. Ha pedig a közműszolgáltató cégeknek kellene valamiért ebben az időszakban lemenniük, akkor a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság segítségével juthatnak be. 

Új, központi otthon

A portál szerint az előterjesztésben leszögezik, hogy bővíteni kell a legsúlyosabb állapotban lévő hajléktalanok számára létrehozott, speciális gondozó otthonok kapacitását, mert túl kevés az ilyen jellegű férőhely. Egy 150 fő ellátásra alkalmas hajléktalanotthon jönne létre Újpesten, a korábbi Árpád úti Kórház területén, és azok kerülnének ide, akik koruk, egészségi vagy mentális állapotuk miatt nem képesek az önellátásra, illetve tartós ápolásra szorulnak. Az új otthont a főváros hajléktalanellátó szervezetének, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) javaslata alapján hoznák létre.

Most országosan mindössze 446 férőhely van ezeknek a legsúlyosabb állapotban lévő emberek számára, az Újpesten kialakítandó új, nagy otthonban viszont rögtön további 150 ember tartós ellátása oldódna meg. A helyszínnek kinézett, korábbi Árpád úti Kórház területén lévő ingatlan az előterjesztés szerint megfelelő, így „minimális forrásigény bevonásával, rövid határidőn belül” alkalmassá tehető, hogy hajléktalanotthonként megnyissák. A beruházás teljes becsült költsége 270,9 millió forint, az otthon fenntartása pedig évente 97,7 millió forintba kerülne. Utóbbi szám a minden egyes befogadott hajléktalan után, fejenként adott 650 ezer forintos állami támogatásból jön ki, ezt szorozták be a 150 férőhellyel.

További férőhelyek

A harmadik kormány elé vitt intézkedésjavaslat, hogy az ezévi túlköltés ellenére adjanak plusz pénzt több hajléktalan-ellátást végző szervezetnek további férőhelyekre. Ilyen egyedi kérelmek elbírálására a törvény kétszer ad lehetőséget, de idén a második kört már meg sem hirdették, mert az erre szánt költségvetési előirányzat idén már „36 milliárd forinttal teljesül túl”. Az előterjesztés hat szervezetnek – köztük a Vöröskereszt fővárosi és somogyi szervezetének, az evangélikus egyháznak, a Baptista Integrációs Központnak vagy a pécsi Támasz Alapítványnak – a kérelmét támogatná. Ha a kormány rábólint erre, akkor 346 további hely jön létre az ország több pontján a hajléktalanoknak, ami az állami büdzséből további 116 millió forintba kerülne. Utána pedig ezek a férőhelyek az EMMI támogatása alapján bekerülnének a finanszírozási rendszerbe.

„Nem alakítható ki reális kép”A hvg.hu azt írja, az előterjesztésen november 13-i dátum szerepel és több körös – így a közigazgatási államtitkári – egyeztetés. Az nem derül ki, hogy pontosan mikor kerülhet a kormány elé, de még október elején az volt a terv, hogy november 15-e körül levonhatóak lesznek az új szabályozás első tapasztalatai. Csakhogy – az előterjesztés szerint – „az ilyenkor szokásosnál enyhébb időjárása miatt ugyanis nem alakítható ki reális kép” a szociális ellátórendszer iránti „valós szükségletekről”, ezért végül december közepén terjesztenének a kormány elé egy olyan másik anyagot, ami a szabályváltozás utáni első időszak tapasztalatait összegezné és már az ellátórendszer középtávú fejlesztési irányairól szólna.