321,33 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.11.22. 19:08
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Erősödött a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben csütörtök este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 321,33 forintra csökkent este fél hét előtt a reggel hét óra körül jegyzett 321,72 forintról. Az euró csütörtökön 321,18 forint és 321,93 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 284,10 forintról 283,20 forintra, a dolláré pedig 282,29 forintról 281,52 forintra csökkent. Az euró a reggeli 1,1396 dollár után este 1,1403 dolláron állt.
Szerző
Témák
forint euró dollár

Nemet mondott a börzsönyi kisvasút megépítésére az Agrárminisztérium

Publikálás dátuma
2018.11.22. 17:17
-
Fotó: Kállai Márton
A területen a hatályos jogszabályok alapján bármiféle beavatkozás kizárólag természetvédelmi céllal történhet.
Semmilyen kisvasút építési beruházást nem támogat az Agrárminisztérium a fokozott védelmet élvező, különleges természeti értékekkel rendelkező börzsönyi Csarna-völgyben – közölte a minisztérium. A közlemény szerint Nagy István miniszter szakmai felügyeleti jogkörében eljárva csütörtökön utasította a terület vagyonkezelőjét, az Ipoly Erdő Zrt-t a beruházás engedélyeztetésére vonatkozó kérelem visszavonására. A minisztérium egyúttal soron kívül intézkedik arról, hogy a terület az állami erdőgazdaság vagyonkezeléséből a természetvédelmi kezelő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésébe kerüljön át. Ezen területen a hatályos jogszabályok alapján bármiféle beavatkozás kizárólag természetvédelmi céllal történhet a természeti folyamatok működésének biztosítása, elősegítése érdekében. Ez a célkitűzés hosszú távon a terület nemzeti park igazgatósági vagyonkezelésbe kerülésével garantálható – teszik hozzá.
Korábban a WWF Magyarország aláírásgyűjtésbe kezdett annak érdekében, hogy megakadályozza a beruházást. Mint írták, a fokozottan védett, 1000 hektáros vadon ritka növény- és állatfajoknak ad otthont. A többek között a hiúz, fekete gólya, uráli bagoly, parlagi sas vagy foltos szalamandra élőhelye azonban veszélyben van. „Legnagyobb érintetlen erdőnk csendjét hamarosan munkagépek zaja verheti fel, az 5 meglévő börzsönyi kisvasút mellé ugyanis most a völgybe is kisvasút épülhet. A gyalogosan bárki által látogatható, sérülékeny vadon területen helyreállíthatatlan károkat okozhat a beruházás” – hangsúlyozta a WWF.
Szerző
Frissítve: 2018.11.22. 17:22

Kapcsolódó

Csarna-völgyi csata

Dolgozzatok többet, mi megengedjük – üzeni a Fidesz

Publikálás dátuma
2018.11.22. 16:18
illusztráció
Fotó: Shutterstock
Dolgos nép a magyar, a Fidesz csak lehetővé teszi, hogy még többet dolgozzanak az emberek – ezzel érvel a kormánypárt a hatalmas tiltakozást kiváltó "rabszolgatörvény" mellett.
Aki többet akar dolgozni és keresni, megtehesse – ezzel a címmel adott ki közleményt a Fidesz frakciója. Ebben azt írják: „A magyar gazdaság jól teljesít, az ország tartós növekedési pályára állt, egyre többen dolgoznak, nőnek a bérek és úgy látjuk, hogy sokan szívesen dolgoznának még többet. Ez elől szeretnénk lebontani a bürokratikus akadályokat, hiszen ez a munkahelyteremtés kormánya. Mi azt javasoljuk, hogy aki többet akar dolgozni és keresni, az megtehesse, ne legyen ezelőtt bürokratikus akadály.” Ez tehát a Fidesz válasza a dolgozók és az őket képviselő szakszervezetek felháborodására, amelynek oka, hogy két fideszes képviselő – Szatmári Kristóf és Kósa Lajos – minden előzetes egyeztetés nélkül, egyéni képviselői indítvány útján tett javaslatot arra, hogy a jelenlegi évi 250 órás túlórakeretet januártól évi 400 órára emeljék, az ezért járó túlórapénzzel viszont csak 3 évente kelljen elszámolni. Mint megírtuk: a törvényes túlórakereteket – akár a jogsértésekért járó büntetéseket is bevállalva – a munkaerőhiány miatt már most is jócskán túllépik az iparban és a kereskedelemben a munkáltatók, sok dolgozó már így is évi 400-500 órányi túlmunkát vállal. Ha a kereteket tágítják – méghozzá nem is akármilyen léptékben: 60 százalékkal -, akkor majd azt fogják túllépni, így a dolgozók körében általános lesz az évi 600-800 órányi túlóra. A korlátlan túlórázás azonban rendkívül veszélyes, a végletekig túlhajtott dolgozókat – főként a gépek mellett dolgozókat – könnyebben érik munkahelyi balesetek. A dolgozók ráadásul mindezért kevesebb túlóradíjat kaphatnak, mivel a javaslatban eldugott passzus szerint, ha a dolgozó aláírja, hogy a munkarendjét 96 órán belül is lehet módosítani, akkor a túlmunka nem is számít majd túlórának, és nem jár érte a pótlék. A munkaidőkeret 1 évről 3 évre emelése pedig azt jelenti, hogy a dolgozó akár 3 év múlva juthat majd a pénzéhez, de akkor sem lesz könnyű dolga, hiszen ennyi idő távlatában a már most is pontatlanul vezetett munkaidőnyilvántartások miatt nehéz lesz megmondani, mi számított túlórának és mi nem.   
Szerző

Kapcsolódó

Csarna-völgyi csata