Rugalmas benzináremelésről beszélt Macron

Publikálás dátuma
2018.11.27. 15:22

Fotó: Ales Beno / AFP
A francia elnök a több tízezres tüntetések sem riasztják elaz üzemanyagárak növelésétől, de ajánlatot is tett a tiltakozóknak.
Az üzemanyagokra kivetett környezetvédelmi adó január 1-jétől tervezett emelését a kormány háromhavonta felülvizsgálja, és az üzemanyagárak változásának függvényében módosítja - jelentette be Emmanuel Macron francia államfő kedden. Szerinte úgy kell meghallani a szociális elégedetlenség miatti tiltakozásokat, hogy közben a kormány nem mond le a feladatairól, miután a környezetvédelem is sürgős intézkedéseket igényel.
A francia elnök a következő két évtized energetikai átmenetének kormányzati megvalósításáról tartott több mint egyórás beszédében az üzemanyagok adójának emelése ellen tüntető "sárga mellényesek" mozgalmáról elmondta: országos egyeztetést kezdeményez az energetikai átmenet szociális kérdéseiről, amelynek alapján a következő három hónapban megoldások születhetnek a „tiltakozók dühére"
„Az energetikai átmenet nem növelheti a területi egyenlőtlenségeket és nem nehezítheti azon honfitársaink életét, akik vidéki vagy peremvárosi övezetekben élnek”

Lehetővé kell tenni háromhavonta egy találkozót, ahol tulajdonképpen enyhítjük honfitársaink számára azt a hatást, amit a világpiaci árak elszállása okoz" - hangsúlyozta Emmanuel Macron, aki kénytelen megtalálni a politikai egyensúlyt az adóemelések ellen a franciák többsége által támogatott szociális megmozdulás és a hatékonyabb és gyorsabb energetikai átmenetet sürgető választói és politikai szövetségesei között. 
Egyszerre kell kezelnünk a hónap vége és a világvége problémáját

- mondta az államfő.  A mozgóadó ötlete Emmanuel Macron szövetségese, a centrista Modemet vezető Francois Bayrou-tól származik. Az államfő Edouard Philippe kormányfő hivatalát bízta meg a megvalósítás kidolgozásával. Sajtóhírek szerint ezentúl az olajárak emelkedésekor a kormány felfüggeszti vagy csökkenti az év elején bevezetett környezetvédelmi adóemelést, amely 2019-ben 3 cent lesz a benzin és 6 cent a gázolaj esetében. A módosítások nem érintik az előző évek emeléseit, csak az adott év változtatásaira lesznek érvényesek, és a miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint akár fél évre is felfüggeszthetők, ha az olajárak az égbe szöknek.
A környezetvédelmi adót ugyanakkor nem kívánja eltörölni a kormány. „Minden évben lesz adóemelés, nem lépünk vissza” - jelezte a miniszterelnökség.  Francois de Rugy környezetvédelmi miniszter kedd délután fogadja a "sárga mellényesek" képviselőit, akik a zavargásokba torkollott szombati párizsi tüntetést követően elkezdték megszervezni a mozgalmukat és nyolc országos szóvivőt választottak maguk közül. Emmanuel Macron azt is megerősítette, hogy a 19 francia atomerőműben működő 58 reaktorból 14-et 2035-ig fokozatosan leállít a kormány, s a lakossági energiaellátásban 50 százalékra csökkenti a nukleáris energia arányát a jelenlegi 72 százalékról. Franciaország rendelkezik a legjelentősebb nukleáris parkkal az Egyesült Államok után, ahol 99 reaktor működik. Az energetikai átmenetről szóló törvény előírása alapján Franciaországnak 2025-ig 50 százalékra kellene csökkentenie a lakossági energiaellátásban a nukleáris energia arányát, Édouard Philippe miniszterelnök azonban már szeptemberben jelezte, hogy ez 2035 előtt nem lesz lehetséges.    A legrégebbi franciaországi atomerőmű, a német és svájci határ közelében található Fessenheim 2020 nyarára tervezett két reaktorának bezárása mellett a francia elnök további 12 reaktor leállításáról döntött, ezekből 4-6-ot 2030-ig, a többit pedig legkésőbb 2035-ig bezárják. Ezenkívül 2022-ig a négy utolsó szénerőmű is bezár - írja az MTI.
Szerző

Lemond a szlovák külügyminiszter, ha hazája nem csatlakozik az ENSZ migrációs megállapodásához

Publikálás dátuma
2018.11.27. 13:56

Fotó: SEFA KARACAN / AFP
Kérdés, hogy a megállapodás ügyében Szlovákia „a történelem melyik oldalára áll” – mondta Miroslav Lajcák.
Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter egy keddi berlini rendezvényen kilátásba helyezte lemondását arra az esetre, ha hazája nem csatlakozik az ENSZ globális migrációs megállapodásához. A miniszter a Körber alapítvány Berlini külpolitikai fórum című rendezvényén egy pódiumbeszélgetésen az MTI összefoglalója szerint kiemelte, hogy a világszervezet tervezett megállapodása „csak egy politikai nyilatkozat”, amely felsorakoztatja a migráció kezelésének lehetőségeit és nem kötelezi a csatlakozó országokat lépések megtételére, azonban az „idegenellenesek” egészen másnak láttatják. Hozzátette: kérdés, hogy a megállapodás ügyében Szlovákia „a történelem melyik oldalára áll”.
„Ha országom a történelem rossz oldalára áll, akkor nem képviselhetem többé ezt az országot külügyminiszterként”

– mondta Miroslav Lajcák.

Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök vasárnap Brüsszelben, a brit uniós tagság megszűnése dokumentumainak aláírására összehívott soron kívüli uniós csúcs után jelentette be, hogy Szlovákia semmiképpen sem fogja támogatni az ENSZ globális migrációs egyezményét. Hozzátette, hogy amennyiben az egyezményről Marrákesben rendezett decemberi találkozón való részvétel egyet jelentene az egyezményhez való automatikus csatlakozással, akkor Szlovákia semmilyen szinten nem vesz részt azon.
Szerző
Frissítve: 2018.11.29. 19:12

Merkel segítését kérte Putyin a kercsi konfliktus miatt

Publikálás dátuma
2018.11.27. 11:09

Fotó: OZAN KOSE / AFP
Az orosz elnök arra kérte a német kancellárt, figyelmeztesse Kijevet, hogy óvakodjon a „meggondolatlan” lépésektől.
Angela Merkel német kancellár telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, aki azt mondta neki: nagy aggodalommal tölti el, hogy Ukrajna hadiállapotot vezetett be. Putyin arra kérte a kancellárt, figyelmeztesse Kijevet, hogy óvakodjon a „meggondolatlan” lépésektől – adta hírül az MTI összefoglalója szerint közleményben a Kreml. A két vezető Merkel kezdeményezésére beszélt egymással, „a Fekete-tengeren vasárnap történt veszélyes incidens” megvitatása céljából – olvasható a közleményben. Putyin elítélte „Ukrajna provokatív akcióit és azt, hogy hadihajói súlyosan megsértik a nemzetközi jog normáit”. Kifejezte reményét, hogy Németország latba veti befolyását Ukrajnánál a Kercsi-szorossal kapcsolatban kialakult helyzetben annak érdekében, hogy „visszatartsa a meggondolatlan lépésektől”. Az orosz vezető szerint „az újabb konfliktushelyzet létrehozása és az ezzel járó kockázatok” miatt a felelősség egyedül az ukrán vezetést terheli. Putyin úgy vélekedett, hogy az incidens „nyilvánvalóan” összefüggésben áll az ukrán elnökválasztási kampánnyal. Kijelentette, hogy az orosz határőrség kész további felvilágosítással szolgálni a Kercsi-szorosban történtekkel kapcsolatban. A washingtoni orosz nagykövetség a TASZSZ hírügynökség jelentése szerint közleményben szólította fel az amerikai kormányzatot, hogy „fékezze meg végre védenceit”, és szolidaritását fejezte ki az Ukrajnában működő orosz külképviseletek személyzetével, amelyeknek „rendszeresen szembesülniük kell az agresszió megnyilvánulásaival”. Hétfőn egyébként az orosz külügyminisztériumban jegyzéket adtak át Ruszlan Nyimcsinszkij ukrán ideiglenes ügyvivőnek a kercsi incidens miatt. Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) volt igazgatója az Argumenti i Fakti című napilapban kedden megjelent interjújában azt hangoztatta, hogy Petro Porosenko ukrán elnök és támogatói politikai játszmájukban „cserekártyaként” használták fel a Kercsi-szoroshoz küldött hadihajók tengerészeit, és „készek bármilyen bűncselekményre” annak érdekében, hogy megnöveljék hatalmon maradásuk esélyét. Patrusev szerint ez az esély „a jelenlegi körülmények között csekély”. A határőrizetért is felelős FSZB beszámolója szerint az ukrán hadiflotta három járműve vasárnap hajnalban megsértette Oroszország területi vizeit, és az irányváltoztatást sürgető felszólításokra, sőt a figyelmeztető lövésekre sem reagálva a Kercsi-szoros felé haladt, amelyen az áthajózást az orosz fél engedélyhez köti. A több órán át tartó incidens során orosz részről tüzet nyitottak, minek következtében orosz közlés szerint három ukrán tengerész szilánkoktól megsebesült. Az ukrán hajókat Kercs kikötőjébe vontatták, a fedélzetükön tartózkodó 24 ukrán állampolgárt őrizetbe vették, és többüket kihallgatták. Az FSZB szerint az ukrán hajóköteléket – két páncélozott ágyúnaszádot és egy vontatóhajót – már szombat este figyelmeztették a Kercsi-szoroson történő áthaladás szabályaira. Az ukrán járműcsoport parancsnoksága – az orosz szolgálat beszámolója értelmében megtévesztő szándékkal – azt állította, hogy nem kíván áthajózni a Fekete-tengert az Azovi-tengerrel összekötő szoroson. Az FSZB azt állította, hogy az ukrán hajók irányították elsőként ágyúikat az orosz parti őrség járművei felé. Éles lövéseket akkor adtak le az egyik ukrán naszádra, amikor az a figyelmeztető lövés ellenére sem volt hajlandó megállni.

Porosenko hadiállapotot hirdetett, a parlament végül rábólintott

Hétfő este megszavazta az ukrán parlament a hadiállapot bevezetését azzal a változtatással, hogy nem az egész országban, hanem csak tíz megyében vezetik be. Az előterjesztést 276 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban. Az ukrán elnök televíziós beszédében közölte: a hadiállapot nem jelent hadüzenetet. „Kizárólag Ukrajna védelmi képességének megerősítésére irányul, tekintettel az Oroszország részéről tapasztalt agresszivitás növekedésére” – mondta Porosenko. A hadiállapot november 28-án, szerdán közép-európai idő szerint reggel nyolc órakor lép életbe Ukrajna egész területén.

Orosz szakértői vélemények szerint a hajókat elsüllyesztették volna, ha viszonozzák a tüzet. Hivatalos moszkvai nyilatkozatok méltatták az orosz határőrizet visszafogottságát, azt, hogy halálos áldozat nélkül oldották meg az orosz és az ukrán erők között a krími válság óta első nyílt fegyveres konfrontációt. Az FSZB az állította, hogy az ukrán akciót az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) két, a hajókkal tartó tisztje irányította. A szolgálat szerint a kötelék olyan orosz területi vizekre hatolt be, amelyek már a Krím elcsatolása előtt is Oroszországhoz tartoztak. Az ukrán hatóságok szerint viszont az ukrán katonai járművek előre jelezték áthaladási szándékukat, de arra nem kaptak választ. Kijev szerint az orosz határőrizet megsértette az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló orosz-ukrán megállapodást is. A történtek miatt Petro Porosenko államfő 30 napra hadiállapotot – az ukrán jog szerint a rendkívüli állapot egyik fajtáját – vezette be Ukrajnában. Orosz sajtóbeszámolók kiemelték, hogy Pavel Klimkin ukrán külügyminiszter a kijevi parlamentben hétfő este a hadiállapot bevezetésének kulcscéljaként „a megszállt területek” – vagyis a Krím és a Donyec-medence – „felszabadítását” nevezte meg. Az orosz média felfigyelt arra is, hogy három volt ukrán elnök – Leonyid Kravcsuk, Leonyid Kucsma és Viktor Juscsenko – közös közleményben foglalt állást a hadiállapot bevezetése ellen, amelynek keretében, mint arra rámutattak, korlátozzák az állampolgárok szabadságjogait, és megjelenik a káosz kockázata az államban.

Erdogan párbeszédre szólította fel Moszkvát és Kijevet

Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden Ankarában arra szólította fel Moszkvát és Kijevet a Kercsi-szorosnál vasárnap történt katonai incidenst követően, hogy párbeszéden keresztül oldják meg a problémát. Erdogan a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) parlamenti frakcióülésén felszólalva közölte: Törökországot szomorúsággal tölti el, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti feszültség újból „fellángolt”. Ankara azt akarja, hogy a Fekete-tenger a „béke tengere” legyen – mondta a török államfő, majd hozzátette: Törökországnak az a szándéka, hogy a jövőben is megőrzi mind az Oroszországgal, mind az Ukrajnával kialakított együttműködését. Ankara akkor elégedett, ha Moszkvát és Kijevet nem egymással szemben, hanem egymás oldalán látja – közölte Erdogan.

Szerző
Frissítve: 2018.11.27. 11:58