oktatás;

A felnőttoktatás csődöt mondott, igazából csak az EU-s pénzeket áramoltatják vissza

A kormány a gyerekek érdekeire hivatkozik, ám valójában gazdasági okok állnak az országos szakmajegyzék átalakítása mögött.

A magánkézben lévő tankönyvkiadók és az alapítványi iskolák után a felnőttképzés területén tevékenykedő cégeket is háttérbe szorítaná a kormány azért, hogy az állami képzőhelyek felé terelje a tanulni vágyókat. Még akkor is, ha nem minden állami képzőhely rendelkezik az adott képzésekhez szükséges munkaerővel és infrastrukturális feltétellel. Ennek a folyamatnak egyik részeleme a szakmajegyzék átalakítása, amit nemrég jelentett be Palkovics László innovációs miniszter.

A lépést Palkovics a rendszer átláthatatlanságával indokolta: szerinte nem elfogadható, hogy az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) a 800-at is meghaladja azoknak a szakmáknak a száma, amelyek közül egy 14 éves fiatal választhat. Csakhogy a valóságban ez nincs így: a jegyzékben összesen 766, államilag elismert szakmai képzés található, és csak 86 közül választhatnak a 16 év alatti fiatalok. Ennek egyrészt az az oka, hogy 16. életéve betöltéséig minden gyermek tanköteles, ezért 14 éves korában csak olyan szakmát választhat, amit az iskolarendszeren belül tanulhat – az OKJ-s képzések nagy része viszont nem ilyen.

A választható képzések körét szűkíti az is, hogy nem mindenhol egyformán elérhető a jegyzékben megjelenő összes képzés, nem minden megyében indul minden szakma.

Mindebből jól látszik: nem hiteles Palkovics miniszter érvelése a szakmajegyzék átalakítása mellett. A háttérben inkább az a szándék húzódhat meg, hogy a jegyzék egyszerűsítésével annyi képzést vigyenek be állami keretek közé, amennyit csak elbírnak a szakképzési centrumok – így az állami iskolák még több uniós forráshoz juthatnának. Ez nem állna távol a kormány eddigi intézkedéseitől: évekkel ezelőtt felszámolták a regionális képzőközpontokat, azóta a támogatott felnőttképzések nagy részét már most is a szakképzési centrumokban tartják.

– Ez nem jelent mást, mint hogy az EU-s támogatásokat minden szakmaiságot nélkülözve visszaáramoltassák a nappali képzésbe – mondta lapunknak az egyik jelentős, több évtizedes tapasztalatokkal bíró felnőttképzési cég vezetője. Nem kicsi összegekről van szó: tavaly összesen 138 822-en tettek OKJ-vizsgát, ami több milliárd forint mozgását jelenti. Kormányhivatali adatok szerint OKJ-s képzésekre jelenleg 782 felnőttképzési intézménynek van engedélye.

A szakképzési törvény szerint 2015 júniusa óta az állam két OKJ-s képzés elvégzését is ingyen biztosítja felnőttoktatás keretében – igaz, ez nem minden, a szakmajegyzékben szereplő képzésre vonatkozik. (A felnőttoktatás és a felnőttképzés között az a különbség, hogy előbbibe iskolarendszerű, általában két éves, államilag finanszírozott képzések tartoznak, utóbbiba pedig az iskolarendszeren kívüli, önköltséges képzések. )

– A felnőttoktatás, amelytől csodát várt a kormány, gyakorlatilag csődöt mondott. Elég megnézni, hány fővel indul a képzés és hányan fejezik be azt. Miután semmiféle anyagi felelőssége nincs annak, aki elkezdi a kétéves képzést és esetleg időközben bármilyen okkal vagy ok nélkül kimarad, előfordulhat, hogy egy 20 fős kezdő létszám az első félév végére már a felére csökken, majd 3-5 fő fejezi be a képzést, ami az iskoláknak biztos ráfizetést jelent. Kérdés, hogy a most kinevezendő kancellárok ezt a rendszert a politika elvárása miatt fenntartják-e, vagy gazdasági szempontokat figyelembe véve megszüntetik – fogalmazott a lapunknak nyilatkozó szakértő.

Szerinte az is aggályos, hogy a felnőttképzési törvény átdolgozása nem megfelelő szakmai körökben zajlik.

– Információink szerint egy jogi irodát bíztak meg a törvény átdolgozásával, ami azt is jelenti, hogy nincs társadalmi vita, egyeztetés, csak a kormányzati elvárások rögzítése. Igaz, a minisztérium által létrehozott innovációs tanács négy bizottsága közül az egyik a felnőttképzéshez kapcsolódó szabályokkal is foglalkozik, ám mindez úgy történik, hogy a felnőttképző szervezetek képviselői nincsenek jelen. Az látszik az egyik körvonalazódó célnak, hogy a teljes OKJ-s vizsgáztatás állami kézbe kerüljön, elkészüljenek az ehhez szükséges jogszabályok – vélekedett a szakember.

 – Attól, hogy a szakképzést központosítják, a szakmai színvonal még nem fog emelkedni – utalt arra, hogy most még azt sem vizsgálják, van-e elég helyiség, eszköz és persze oktató az állami képzőhelyeken.