A felnőttoktatás csődöt mondott, igazából csak az EU-s pénzeket áramoltatják vissza

Publikálás dátuma
2018.11.28. 07:30

Fotó: Shutterstock
A kormány a gyerekek érdekeire hivatkozik, ám valójában gazdasági okok állnak az országos szakmajegyzék átalakítása mögött.
A magánkézben lévő tankönyvkiadók és az alapítványi iskolák után a felnőttképzés területén tevékenykedő cégeket is háttérbe szorítaná a kormány azért, hogy az állami képzőhelyek felé terelje a tanulni vágyókat. Még akkor is, ha nem minden állami képzőhely rendelkezik az adott képzésekhez szükséges munkaerővel és infrastrukturális feltétellel. Ennek a folyamatnak egyik részeleme a szakmajegyzék átalakítása, amit nemrég jelentett be Palkovics László innovációs miniszter. A lépést Palkovics a rendszer átláthatatlanságával indokolta: szerinte nem elfogadható, hogy az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) a 800-at is meghaladja azoknak a szakmáknak a száma, amelyek közül egy 14 éves fiatal választhat. Csakhogy a valóságban ez nincs így: a jegyzékben összesen 766, államilag elismert szakmai képzés található, és csak 86 közül választhatnak a 16 év alatti fiatalok. Ennek egyrészt az az oka, hogy 16. életéve betöltéséig minden gyermek tanköteles, ezért 14 éves korában csak olyan szakmát választhat, amit az iskolarendszeren belül tanulhat – az OKJ-s képzések nagy része viszont nem ilyen. A választható képzések körét szűkíti az is, hogy nem mindenhol egyformán elérhető a jegyzékben megjelenő összes képzés, nem minden megyében indul minden szakma. Mindebből jól látszik: nem hiteles Palkovics miniszter érvelése a szakmajegyzék átalakítása mellett. A háttérben inkább az a szándék húzódhat meg, hogy a jegyzék egyszerűsítésével annyi képzést vigyenek be állami keretek közé, amennyit csak elbírnak a szakképzési centrumok – így az állami iskolák még több uniós forráshoz juthatnának. Ez nem állna távol a kormány eddigi intézkedéseitől: évekkel ezelőtt felszámolták a regionális képzőközpontokat, azóta a támogatott felnőttképzések nagy részét már most is a szakképzési centrumokban tartják.
– Ez nem jelent mást, mint hogy az EU-s támogatásokat minden szakmaiságot nélkülözve visszaáramoltassák a nappali képzésbe – mondta lapunknak az egyik jelentős, több évtizedes tapasztalatokkal bíró felnőttképzési cég vezetője. Nem kicsi összegekről van szó: tavaly összesen 138 822-en tettek OKJ-vizsgát, ami több milliárd forint mozgását jelenti. Kormányhivatali adatok szerint OKJ-s képzésekre jelenleg 782 felnőttképzési intézménynek van engedélye. A szakképzési törvény szerint 2015 júniusa óta az állam két OKJ-s képzés elvégzését is ingyen biztosítja felnőttoktatás keretében – igaz, ez nem minden, a szakmajegyzékben szereplő képzésre vonatkozik. (A felnőttoktatás és a felnőttképzés között az a különbség, hogy előbbibe iskolarendszerű, általában két éves, államilag finanszírozott képzések tartoznak, utóbbiba pedig az iskolarendszeren kívüli, önköltséges képzések. ) – A felnőttoktatás, amelytől csodát várt a kormány, gyakorlatilag csődöt mondott. Elég megnézni, hány fővel indul a képzés és hányan fejezik be azt. Miután semmiféle anyagi felelőssége nincs annak, aki elkezdi a kétéves képzést és esetleg időközben bármilyen okkal vagy ok nélkül kimarad, előfordulhat, hogy egy 20 fős kezdő létszám az első félév végére már a felére csökken, majd 3-5 fő fejezi be a képzést, ami az iskoláknak biztos ráfizetést jelent. Kérdés, hogy a most kinevezendő kancellárok ezt a rendszert a politika elvárása miatt fenntartják-e, vagy gazdasági szempontokat figyelembe véve megszüntetik – fogalmazott a lapunknak nyilatkozó szakértő. Szerinte az is aggályos, hogy a felnőttképzési törvény átdolgozása nem megfelelő szakmai körökben zajlik. – Információink szerint egy jogi irodát bíztak meg a törvény átdolgozásával, ami azt is jelenti, hogy nincs társadalmi vita, egyeztetés, csak a kormányzati elvárások rögzítése. Igaz, a minisztérium által létrehozott innovációs tanács négy bizottsága közül az egyik a felnőttképzéshez kapcsolódó szabályokkal is foglalkozik, ám mindez úgy történik, hogy a felnőttképző szervezetek képviselői nincsenek jelen. Az látszik az egyik körvonalazódó célnak, hogy a teljes OKJ-s vizsgáztatás állami kézbe kerüljön, elkészüljenek az ehhez szükséges jogszabályok – vélekedett a szakember.
 – Attól, hogy a szakképzést központosítják, a szakmai színvonal még nem fog emelkedni – utalt arra, hogy most még azt sem vizsgálják, van-e elég helyiség, eszköz és persze oktató az állami képzőhelyeken.
Szerző
Témák
Oktatás

Az túl kevés, hogy a kormány kifizeti a túlórát: ezt akarják a rendőrök, a tűzoltók, a börtönőrök

Publikálás dátuma
2018.11.28. 06:45

Fotó: Molnár Ádám
Az hagyján, hogy a kabinet egy képtelen helyzetből kihátrált, de az igazán fontos az, hogy a környező országokban sokkal több pénzért dolgoznak sokkal kevesebbet.
Majdnem egységes az öröm a honvédségi és rendvédelmi dolgozók körében, amiért újabb négy évig kifizethetik nekik a túlórapénzeket és nem csak szabadnapokat kaphatnak a pluszmunkáért cserébe. A parlament kedd 176 igen szavazattal, két tartózkodás mellett fogadta el a honvédelmi és rendészeti bizottság javaslatát, hogy 2022 végéig megmaradjon a lehetőség, ami jövő januártól a módosítás nélkül megszűnt volna.
A módosítást eredetileg a szocialista Harangozó Tamás, majd az LMP-s Demeter Márta javasolta, de végül – nehogy az ellenzék profitáljon az ügyből – a Kósa Lajos vezette fideszes többségű honvédelmi és rendészeti bizottság neve alatt futott az előterjesztés.  Ennél nagyobb baj az: a legtöbb érintett szakma érdekvédői nem átmeneti megoldást szerettek volna, hanem az uniós elvárásoknak megfelelő munkaidőt és béreket.
A Független Rendőr Szakszervezet főtitkára, Pongó Géza szerint a túlórapénzek kifizetésének tervezett megszüntetése a szakmai munka szempontjából elfogadhatatlan lett volna, hiszen azért rendelnek el túlórákat, mert nincs elég ember a feladatok elvégzésére és nem lesz a következő hónapban sem, amikor ki kellene adni a szabadnapokat. Az érdekvédők abban reménykednek, hogy négy év alatt végleges megoldás születhet, mer egy dologban biztosak: soha nem lesz annyi rendőr, mint amennyi a feladatok maradéktalan ellátásához kellene. Ráadásul, amióta a határvédelemben sok rendőr dolgozik, sokkal több túlórát kell elrendelni a déli határon, és az ország valamennyi megyéjében. A büntetés-végrehajtás szóvivője, Orosz Zoltán úgy fogalmazott, náluk örül az állomány a lépésnek, a hivatásos tűzoltók azonban inkább tisztességes bért és rövidebb munkaidőt szeretnének, mert a rendvédelmi szervek közül az ő dolgozóik töltik a legtöbb időt munkával. – Nem örülünk, hogy tovább túlórázhatnak a dolgozók – jelentette ki lapunknak Antalfi Zsolt, az Egységes Tűzoltó Szakszervezet társelnöke. Az érdekvédelmi vezető kiemelte: ma egy tíz éve náluk lévő, tűzesetekhez kivonuló tűzoltó nettó 168 ezer forintot keres és a 24/48 órás beosztás miatt többet dolgozik, mint bármelyik társszervezetben lévő kollégája. Itt tehát már a 204 órás alapmunkaidőbe is be van építve egy túlóra mennyiség, amit nem fizetnek ki pluszban. Ehhez akkor jön további túlmunka, ha nincsenek elegen a normális forgásban dolgozó másik két csapatban, márpedig most legalább 9 százalékos a létszámhiány. – Arra kellene megoldást találni, hogy kevesebbet dolgozzanak az emberek tisztességes bérért, nem pedig azért kellene ujjongani, mert pénzért túlórázhatnak – jelentette ki. Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke szerint is csak annak lehet örülni, hogy nem vész el a túlóra elszámolása, mert ő is úgy látja, a szabadnapokat nem tudnák kiadni. Ma 36 év alatti az állomány átlagéletkora, de a 40 fölöttiek már a távozáson gondolkodnak, hiszen 60 éves korukig kellene bírniuk az erős fizikai megterhelést. Ezt jó, ha száz tűzoltóból három meg tudja csinálni, ennyi embernek pedig nem tudnak majd könnyebb munkát kínálni – hangsúlyozta. Olyan hosszú távú életpályamodell kellene, hogy akkor is lásson jövőt maga előtt a tűzoltó, ha már nem tudja ellátni a feladatát. Most a szolgálati nyugdíj szitokszó a belügyi tárgyalásokon – ezt mindkét szakszervezet vezetője hangsúlyozta, ahogy azt is, hogy a környező országok mindegyikében kisebb a munkaidő és sokkal több a pénz, a V4 országokban rajtunk kívül mindenhol működik valamilyen szolgálati nyugdíj-rendszer. A tűzoltók pesszimizmusát fokozza, hogy szakszervezeteik szerint ezen a területen sem működik érdemi egyeztetés a dolgozókat érintő kérdésekről.
Frissítve: 2018.11.28. 06:56

„Megkéri a munkatársait, hogy többet dolgozzanak” - interjú Kósa Lajossal

Publikálás dátuma
2018.11.28. 06:00

Fotó: Vajda József / Népszava
A fideszes politikust a „rabszolgatörvénynek” nevezett javaslatáról, konteóról, Gruevszkiről, CEU-ról, BMW motorkerékpárokról kérdeztük.
Egyeztetett valakivel, mielőtt benyújtotta a túlórakeretet megemelő javaslatát? A parlamenti benyújtás előtt? Igen. Nem. Nem kellett volna például a szakszervezetekkel egyeztetni? Nem. Egy javaslatról akkor lehet egyeztetni, ha előterjesztették. A parlamenti benyújtás után. Ezután történik a szakmai egyeztetés. Magam is beszélni fogok az érdekeltekkel, a munkavállalók képviselőivel például szerdán találkozom. A szövegezés teljesen az ön munkája? A frakciónak van egy kitűnő szakértői gárdája, amely két csoportból áll. Én a jogi csoport segítségét vettem igénybe, ezt teszem mindig. Természetes, hogy a saját szakértőinkre támaszkodom. Varga Mihály pénzügyminiszter még nem foglalt állást, ön szerint a kormány támogatni fogja? Remélem, hogy a végső változatot igen. A javaslata már korábban is felmerült, de a Fidesz elvetette azt. Az a javaslat nem ment végig, mert véget ért a parlamenti ciklus. A probléma fennmaradt, nevezetesen az, hogy hogyan lehet a magyar gazdaság hatékonyságát növelni a munkaszervezés eszközeivel. Alapvetően a német modellt használtam, azt gondolom, hogy a német gazdaság hatékony, a munkavállalók érdekvédelme jó. Magyarországon jó az érdekvédelem, vagy például a sztrájktörvény? A magyar sztrájkjogról való szabályozás megfelelő, teljesíti a funkcióját. Vannak, akik azt mondják, a javaslatával visszatérünk a XIX-XX. század fordulójához, amikor a 8 órás napi munkáért kellett küzdeni. Ezt azok mondják, akik nem ismerik a javaslatomat. Nincs így természetesen. Ha egy árucikk iránti kereslet nagy és a cég akarja tartani a piaci versenyt, akkor megkéri a munkatársait, hogy többet dolgozzanak. Cserébe viszont kötelező a többletmunkának megfelelő munkaidőt az elszámolási időszakra vonatkozóan visszaadni. Amikor ugyanis kisebb az igény, van, hogy négy-hat órát kell csak dolgozni. A lényeg, hogy az elszámolási időszakban kijöjjön a napi 8 óra munka heti 5 munkanappal. A jelenlegi egy év helyett három évre módosítanánk az elszámolás idejét, a munkaidőkeretet. Többet nem fognak dolgozni a munkavállalók, hiszen valamikor sok a munka, de cserébe tudjuk, hogy lesz kevesebb is. A jövedelmet sem érinti, jó a dolgozóknak és a vállalatoknak is. Nem lenne jobb egy kollektív szerződésben ezt lefektetni? Ma 250 óra túlmunkát (figyelem, ez nem rendkívüli munkavégzés, azt azonnal ki kell fizetni) lehet elrendelni előre tervezetten úgy, hogy a 12 hónapos időkeretben azt is vissza kell adni. Eközben arra is figyelni kell, hogy semmilyen körülmények között nem lehet a heti munkaidő 48 óránál több. 300 óra is lehet úgy, ha ezt a vállalatnál engedi a kollektív szerződés. Ha innen tovább akarunk lépni 400 órára, meg kell találni ennek azt a módját, amellyel eszközöket adunk a munkavállalók kezébe, hogy tényleges alkupozícióban legyenek a munkaadókkal való egyeztetés kapcsán. Ez lehet a kollektív szerződés, lehet a munkavállaló személyes engedélye. Majd az egyeztetések és a vita alapján eldől, melyik látszik jobbnak. Ma inkább a versenyképesség, a hatékonyság, a célszerűség oldaláról közelíteném a kérdést, ezért talán az a jobb, ha az adott üzem dolgozói egyeznek meg az adott üzemmel. A kollektív szerződéssel az a probléma, hogy nem mindenütt van, az ágazati kollektív szerződés esetén probléma, hogy nehéz lehatárolni a hatókörét. Voltak olyan szakmák, így a közlekedésben dolgozók, orvosok, akik azt mondják: ha huzamosabb ideig túlmunkára kötelezik őket, akkor az veszélyes is lehet. Ez igaz. De az ő foglalkoztatásukra külön, speciális szabályok vonatkoznak. Egy kamionsofőr hiába kötelezett napi nyolc óra munkavégzésre, nem vezethet napi nyolc órán keresztül egyfolytában. Az orvosi ügyelet sem csak úgy általában szabályozza a munka törvénykönyve. Tehát ezekre a speciális foglalkoztatási csoportokra külön ágazati szabályok vonatkoznak. Amiről pedig most beszélünk az egy általános szabályozás, reményeim szerin az eddiginél rugalmasabb. Van összefüggés aközött, hogy a BMW gyárat nyit Debrecenben és éppen ön kezdeményezett rugalmasabb munkaidő-szabályozást? Nincs. Debreceni képviselő vagyok, korábban debreceni polgármester, a BMW jön Debrecenbe. Más összefüggés nincs. Minden más konteó. Szijjártó Péter azt mondta, hogy a német cégek örömét szolgálja majd ez a módosítás. A német cégek vélhetően azért örülnek, mert a német szabályozás, a német munkaidőkeret-számítás hasonló. Megjegyzem, hogy ha az ellenzék most bérrabszolgaságot, súlyos kizsákmányolást, hatékonyságvesztést vizionál, akkor Németországban is bérrabszolgaság, rettenet, súlyos kizsákmányolás van. Az állami munkaügyi hatóságok felmérései azt mutatják, az ellenőrzött munkaadók kétharmada is trükközik a munkaidővel. Valóban vannak ilyen anomáliák. De például ha 36 hónapra bővítjük a munkaidő elszámolási keretét az eddigi 12-ről, ahogy az az új javaslatban áll, akkor sokkal kevésbé kell trükközni. Én nem akarom kiszolgáltatni a munkavállalókat, viszont szeretném azt, hogy ha lehet, akkor a magyar gazdaság versenyképességét erősítsük jó munkaszervezési megoldásokkal. A javaslata kitér a munkaerő kölcsönzőkre is. Itt milyen változás jön? Szeretném garantálni, hogy a munkaerő kölcsönző cégek által kiközvetített munkavállalók is megkapják garantáltan a minimálbért. Mert a napnál világosabb, hogy ha egy munkaerő kölcsönző olyan szolgáltatási díjért vállal el egy munkát, amiből nem lehet kigazdálkodni a minimálbért, a járulékokat, az adót, akkor ott valakit meg fognak károsítani. Ez lehet a munkavállaló vagy az állam. Ezért arra teszek javaslatot, a kormány határozza meg azt a minimális szolgáltatási díjat, ami alatt nem lehet ilyen megbízást elvállalni. Ez durván fél millió embert érint. Szombaton lejár az a határidő, amit a CEU adott a kormánynak és az amerikai nagykövetségnek arra, hogy megállapodjanak az egyetem jövőjéről Magyarországon. Ennek jele sincs. Mi történik ön szerint az egyetemmel? Melyikkel? Mert CEU néven három szervezet is van és Soros György jellegzetes taktikája, hogy sosem lehet tudni, melyikről beszél. A Közép-Európai-Egyetem Budapesten fog maradni. Nem végez graduális, csak posztgraduális képzést, itt van Budapest belvárosában, nem tennék nagy összeget arra, hogy elmegy. Bécsben az év végén vagy januárban indul az akkreditációja több olyan szaknak, képzésnek is, ami most még Budapesten van. Bécsben akkreditálnak olyan szakokat, amiknek a tanszékei, az oktatói, a hallgatói is Budapesten vannak. Mi ez, ha nem blöff? Én Torontóba költözök attól, hogy vettem egy torontói képeslapot és hazaküldöm? Nem fognak elköltözni. Nem is akarnak elköltözni, mert jól látják: Budapest jobb hely, mint Bécs. Történhetett direkt politikai beavatkozás nélkül Nikola Gruevszki politikai menedékjogának elbírálása, Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal vezérigazgatója a Parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának ülésén azt mondta, a procedúra hosszú lesz, ehhez képest három órával később már meg is kapta a menedékjogot. Fogalmam sincs, mert életemben egyetlen konkrét menekültügyi eljárásba nem tekintettem be, nem is tehetem. Ezt az ellenzék akarja. Gruevszkit a macedón hatóságok sem tartották az országban, akkor kinek is kellett volna elfogatóparancs híján elfogni? Az EU országjelentése a macedón igazságszolgáltatásról azt állította, befolyásolt politikai értelemben. Ezt az országjelentést, ami rengeteg pozitív megállapítást tartalmaz az igazságszolgáltatásra is, például Tőkés László is támogatta a Fidesz-frakció tagjaként az Európai Parlamentben. Azért támogatta, mert vannak benne kritikus megjegyzések a macedón igazságszolgáltatásra nézve. Nem kellene megmagyaráznia, hogy az édesanyja cége által lízingelt nagy értékű motorral jár? Nem azzal járok, az ezt állító sajtóorgánumok nem mondtak igazat. Nekem semmi közöm ahhoz a motorhoz. Az a kép, ami a frakcióülésen ábrázol egy motorral, egy másik típus. Az egész egy primitív hazugsághalmaz.
Frissítve: 2018.11.28. 06:36