323,50 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.11.30. 08:43
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
Az euróval szemben alig változott, a dollárral és a svájci frankkal szemben kissé erősödött a forint péntek reggel a nemzetközi devizakereskedelemben - írta az MTI.
Az eurót a csütörtök esti 323,52 forinttal közel megegyező 323,50 forinton jegyezték péntek reggel fél kilenckor a bankközi kereskedelemben. 
A dollár és a svájci frank jegyzése viszont kissé csökkent: a dolláré 284,50-ről 284,07 forintra, a svájci franké 285,30 forintról 285,06-ra.

Reszket a nyomtatott sajtó, irgalmatlan drága lesz a papír jövőre

Publikálás dátuma
2018.11.30. 07:30

Fotó: Shutterstock
Soha nem került olyan sokba a papír, mint amennyibe 2019-ben fog. Az iparág árai korábban hol le-, hol meg felmentek, most egyértelmű az irány.
Jelentősen emelkednek a papírárak, s ennek nyomán a nyomdaipari termékek is drágábbak lesznek. Lapunk szakmai körökből megtudta, hogy az idén egyszer már végrehajtott - a termékfajtáktól függően - átlagosan 5-7 százalékos áremelést még 2018-ban ugyanilyen mértékű drágulás követi. De ez a folyamat ezzel még nem ér véget, mert jövőre ismét átlagosan 5-8 százalékkal növeli árait az ágazat, és a felhasználók - a nyomdaipar mellett a háztartások (egészségügyi papírok) és a csomagolóipar - csak reménykedhetnek abban, hogy ezzel az áremelési folyamat véget ér, ami korántsem bizonyos. A papírkereskedők véleménye szerint nem lenne meglepő, ha a drágulás még 2-3 évig is eltartana.  A közelmúltba visszatekintve egyébként a papírárak alakulása ciklikus, az ideit meghaladó emelésre azonban évek óta nem volt példa. 2019-ben várhatóan történelmi csúcsra kúsznak fel a papírárak, a korábbi maximum egyébként 8 esztendeje volt. Az áremeléssel a gyártók hitelképessé tehetik magukat, ami a további fejlesztések záloga. A papírgyártás egyébként az elmúlt évtizedekben nem bizonyult túlzottan jó üzletnek, annak ellenére, hogy a csomagolópapír iránti igény növekszik, sőt a jövőben a műanyagzacskók visszaszorítása miatt ez a tendencia biztosan folytatódni fog. Hasonló folyamatra számítanak a szakemberek a reklámkiadványoknál is. A marketingesek ugyanis felismerték: a nyomtatásban megjelent hirdetések hatékonysága felmúlja a televíziós, rádiós vagy az internetes megjelenésekét. Ez azonban aligha vigasztalja az újság-nyomópapírt gyártó üzemek tulajdonosait. Az elmúlt két  évtizedben évente 4-5 százalékkal csökkent a termékük iránti igény. Ezzel a tendenciával az  iparágban érdekelt tulajdonosok már időben számoltak is, ezért az új gépek telepítése gyakorlatilag világszerte leállt. Az elmúlt 5-6 esztendőben mintegy 6 millió tonnányi papír-gyártókapacitást zártak be, mégis állandóan árubőséget lehetett tapasztalni a piacon, ennek hatására az árak csökkentek, és az iparág vezetői szerint a jövedelmezőség is. Most azonban fordult a kocka. A kereslet oly mértékben megnőtt, hogy az áremelés is alig fogja mérsékelni. Az árubőség korábban olyan nagy volt, hogy érdemes volt nagyobb mennyiséget, akár több hétre való készletet is raktározni. A megrendelőknek az sem okozott különösebb gondot, ha a papírban benne állt a pénz. Napjainkra azonban már csak pár napos tartalékot tartanak a nyomdák. Magyarországon a napilapokat, magazinokat és a reklámújságokat kizárólag importpapírra nyomják, amely elsősorban a skandináv államokból származik, de kis mértékben más európai országokból is érkeznek szállítmányok. Az újságnyomópapír egyébként igénytelen termék, hiszen az a cél, hogy minél olcsóbb legyen, hiszen a tapasztalatok szerint egy napilap élettartama legfeljebb 24 óra vagy annyi sem. Ezért igénytelen anyagokat, facsiszolatot és újrahasznosított papírt tartalmaz. Az olcsóság mellett az sem elhanyagolható kritérium, hogy a papír a legnagyobb sebességgel nyomtatható, megfelelő szakítószilárdsága éppen megfelelő legyen, és gyorsan visszakerüljön a körforgásba, a zúzdába. Magyarországon a hulladékpapír visszagyűjtési aránya megfelelőnek mondható. Ugyanakkor világszerte hulladékpapírhiány van, amelyet elsősorban a Kínai Népköztársaság szív el. Gyakran vádolják a papíripart azzal, hogy igényeik kielégítésére egész erdőket vágnak ki. Manapság azonban már nem ez a helyzet. A papírgyártás számára olyan fákat ültetnek, elsősorban fenyőt, amelyet 10-12 éven keresztül gondoznak, majd kivágnak, és újakat ültetnek el. A mostani áremelési hullám egyik oka az is, hogy az utóbbi években csökkent a csapadék, amit a faállomány is megsínylett, ami késlelteti azt, hogy a papírgyártás céljaira is felhasználják, vagyis csak 1-2 év múlva lesz vágásérett a fenyő.

Létszámhiányos a nyomdaipar

A munkaerőhiány a papíripar termékeinek legfőbb felhasználóját a nyomdaipart is érinti.  A legfőbb gondot az egykor elitszakmának tartott ágazat utánpótlásának gondjai jelentik. Miközben az iparágban milliárdos nagyságrendű fejlesztések folynak, addig az a veszély fenyeget, hogy nem lesz, aki kezelje ezeket a gépeket. Ennek oka a fiatalabb generációk távolságtartó magatartása  A szakmai szövetség akciótervet dolgozott ki, és meghirdette a kifejezetten a fiatalokat megcélzó kampányát, Print: a TE jövőd címmel, a helyzet javítása érdekében. Az ágazat ma nálunk a GDP 3-5 százalékát termeli meg, jelenleg 9000-10 000 embernek ad munkát ad munkát, és akár további 3-4 ezer embert fel tudnának venni. 

Szerző
Témák
papír

A "zsebszerződéseket" jogellenesen szüntette meg a kormány

Publikálás dátuma
2018.11.29. 19:58
Illusztráció
Fotó: Kállai Márton
Hát akkor mégsem vetett véget a kabinet az osztrák vircsaftnak.
Újabb földügyben marasztalhatja el a Európai Unió Bírósága Magyarországot, miután Henrik Saugmandsgaard főtanácsnok szerint a magyar állam 2014-2015-ben az uniós joggal össze nem egyeztethető módon - a tőke szabad áramlásának elvét megsértve - szüntette meg az olyan személyek haszonélvezeti jogát, akik nem közeli hozzátartozói a magyarországi mezőgazdasági földterületek  tulajdonosainak - olvasható a bíróság közleményében. Ugyan a főtanácsnok véleménye nem köti a bíróságot, ám az márciusban hasonló ügyben (a német tulajdonú Segro Kft. és Günther Horváth osztrák állampolgár kontra földhivatal) már ítélkezett és akkor elfogadva az előzetes indítványt, elmarasztalták Magyarországot. Most az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárása fajult bírósági ügyig, miután a magyar kormány nem fogadta el az EB megállapításait és nem tett semmilyen intézkedést, hogy helyreállítsa a jogszerű állapotot, vagy orvosolja a maga által előidézett sérelmeket. A 2014-ben azért indult kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen, mert a földtörvény 2013-as, második módosításával a törvényhozás kimondta: 2014 május 1-jével megszűnik minden olyan fennálló, határozatlan idejű vagy 2032 után lejáró haszonélvezeti jog, amelyet nem közeli hozzátartozók közötti szerződéssel alapítottak. A kormány azzal érvelt, hogy ezzel az úgynevezett zsebszerződéseket akarta megszüntetni, mert elképzelése szerint ezek a haszonélvezeti jog leple alatt azért születtek, hogy ha a 2014. május elsején megszűnik az uniós állampolgárok földvásárlási moratóriuma, akkor ez alapján a főként külföldi személyek megvásárolhassák az amúgy általuk művelt földterületeket. A kormány ráadásul kártalanítás nélkül bontatta fel a szerződéseket. A bíróság a Segro Kft. ügyével kapcsolatos ítéletében megállapította, hogy "a vitatott korlátozás nem mutat semmilyen kapcsolatot e célkitűzésekkel, és ennek megfelelően nem alkalmas azok elérésére". Ráadásul a mostani perek alapjául szolgáló haszonélvezeti jog kötését keletkezésük idején nem tiltotta törvény, és a külföldiekre vonatkozó tulajdonjog korlátozás miatt más módon nem is tudtak művelhető területekhez jutni - érvelt márciusban a luxemburgi bíróság.
Szerző
Frissítve: 2018.11.29. 20:28