323,70 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.12.06 08:35
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Gyengült a forint a főbb devizákhoz képest csütörtök kora reggelre a bankközi piacon - írta az MTI.
Röviddel fél hét után 323,70 forintra erősödött az euró a szerda esti 323,44 forintról.
A svájci frank jegyzése 285,60 forintról 286,41 forintra, a dolláré pedig 284,99 forintról 285,10 forintra nőtt.
Az eurót szerda estéhez hasonlóan 1,1350 dolláron jegyezték csütörtök kora reggel.
Szerző

Úgy vesszük fel a személyi kölcsönt, mintha nem lenne holnap

Publikálás dátuma
2019.04.23 06:43

Fotó: Kállai Márton
Egyre többen egyre nagyobb összeget vesznek fel.
A Netrisk.hu pénzügyi összehasonlító oldalának adatai szerint jelentősen erősödött a lakosság hitelfelvételi kedve, az internetes cég az idei első negyedévben 26 százalékkal több személyihitel-igényt továbbított, ezek átlagos nagysága 1,48 millió forint volt, ami 16 százalékkal haladja meg az elmúlt év hasonló időszakában mért 1,28 millió forintos átlagot. Az internetes cég közölte: a háromnegyed részben szabad felhasználású hitelekből álló állomány átlagos futamideje 51 hónap, átlagos thm-e (teljes hiteldíj mutató) 14,5 százalék volt. A közleményben Juhász Szilvia, a Netrisk.hu üzletágvezetője elmondta: a lakosság egyre szélesebb rétege képes hitelt felvenni és mer ismét adóssá válni bizonyos célok gyorsabb elérése reményében. Az igényelt személyi hitelek 14 százaléka haladja meg a 3 millió forintot, szemben a tavaly év eleji 8 százalékkal. A hitelösszegek emelkedésével párhuzamosan a havi törlesztőrészletek is nőttek, átlagos összegük egy év alatt 12 százalékkal, 31 600 forintról 35 400 forintra emelkedett. A vállalt törlesztő részletek emelkedése összefüggésben van az ügyfelek jövedelmi helyzetének javulásával is. Az idei év első negyedében a személyi hitelt felvevők 24,1 százaléka rendelkezett havi 250 ezer forintot meghaladó jövedelemmel, ugyanez az arány 2016 elején 18,3, míg 2017 első hónapjaiban 21,1 százalékot ért el. A mintában szereplő személyi hitelek szabad felhasználásúak, azon személyek közül ugyanakkor, akik a felhasználás tervezett célját megnevezték, 48 százalékban adósságrendezésre, 40 százalékban autóvásárlásra, 12 százalékban ingatlan-felújításra költötték a felvett pénzt. Az internetes vállalkozás adatai szerint egyre inkább a fiatalabb korosztályok irányába tolódik el a személyi hitelt felvevők köre. Egy évvel korábban még a 45 évnél idősebbek aránya 45 százalék volt, az idei első negyedévben már csak 31 százalékuk tartozott ebbe a korcsoportba. Ugyanakkor a korábbi 5-ről 13 százalékra emelkedett a 25 éves vagy annál fiatalabb korosztály aránya. A Netrisk.hu üzletágvezetője szerint kedvezőek a feltételek ahhoz, hogy a lakossági hitelezés idén is bővülni tudjon. A jegybank legutóbbi kamatdöntő ülésén nem kezdett új kamatemelési ciklust, a tovább emelkedő bérek hatására tovább javul a lakosság hitelképessége, ugyanakkor a hitelfelvétel növekedési üteme várhatóan alacsonyabb lesz a tavalyinál - jelezte.
Szerző

Kétéves mélypontjára esett áprilisban a GKI konjunktúraindexe

Publikálás dátuma
2019.04.23 06:20

Fotó: Németh András Péter
A magyar gazdaság jövőjének megítélése az üzleti szférában sokat romlott, de az emberek egyre optimistábbak
Az üzleti, ezen belül is különösen az ipari, építőipari várakozások romlása miatt jelentősen csökkent áprilisban a GKI konjunktúraindexe, nagyjából két évvel ezelőtti szintjére esett vissza - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.  Az előző két hónaphoz hasonlóan az üzleti várakozások romlottak, a fogyasztók ugyanis harmadik hónapja egyre optimistábbak.  Az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint a konjunktúraindex a márciusi 6,2 pontról áprilisban 2,9 pontra esett vissza. Az üzleti bizalmi index a márciusi 12,1 pontról áprilisban 7,1 pontra csökkent, a fogyasztói bizalmi index viszont az előző havi mínusz 10,7 pontról mínusz 8,9 pontra javult. Az üzleti várakozások december óta romlanak, legnagyobb mértékben az iparban és az építőiparban. Áprilisban a legnagyobb visszaesés az iparban, a legkisebb a szolgáltató szektorban következett be. Jelentősen romlott a várható termelés és a rendelésállomány - ezen belül az export -, valamint a készletek megítélése. Az elmúlt időszaki termelést változatlannak látták a válaszadók. Áprilisban az építőipari bizalmi index egy évvel ezelőtti szintjére esett vissza. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség csökkent, a rendelésállományok értékelése pesszimistábbá vált. Egyaránt rosszabbak lettek a magas- és a mélyépítő cégek kilátásai. A kereskedelmi bizalmi index a márciusi emelkedés után áprilisban ennél jelentősebben csökkent, s ezzel az elmúlt öt évet jellemző viszonylag keskeny sáv közepéhez áll közel. Az eladási pozíció és a rendelésállomány megítélése érezhetően kedvezőtlenebb lett, a készleteké viszont javult. A szolgáltatói bizalmi index áprilisban két éves mélypontjára került - írta a GKI. A foglalkoztatási szándék múlt év végéhez képest bekövetkezett gyengülése az ipar kivételével áprilisban is folytatódott. Bár továbbra is minden ágazat létszámnövelésre törekszik, ennek mértéke idén érezhetően gyengült, főleg az építőiparban. Kiemelték: a lakosság munkanélküliségtől való félelme még soha nem volt olyan alacsony, mint most áprilisban. Az áremelési törekvés az iparban és a kereskedelemben kissé gyengült, az építőiparban és a szolgáltató szektorban nem változott. Ugyanakkor az áremelésre törekvők aránya főleg az építőiparban és a kereskedelemben továbbra is magas, miközben árcsökkentésre alig számít valaki. Kissé tovább mérséklődött a fogyasztók inflációs várakozása. A magyar gazdaság jövőjének megítélése áprilisban az üzleti szféra minden ágazatában sokat romlott, különösen az iparban, ahol a rosszabbodást várok aránya már meghaladta a javulásban bízókét. A GKI fogyasztói bizalmi index értéke január óta javul, ennél magasabban utoljára tavaly szeptemberben állt. A fogyasztók várható pénzügyi helyzetüket áprilisban kissé rosszabbnak, megtakarítási lehetőségüket viszont kedvezőbbnek érezték, mint márciusban. A GKI Gazdaságkutató Zrt. - az EU módszertanának megfelelően - konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.