Rabszolgatörvény: még jobban bekeményített a Fidesz, és lezúzza az érdekvédelmet

Publikálás dátuma
2018.12.07 10:02
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
"Önként" vállalhatnak túlórát a Fidesz csütörtökön késő este benyújtott legújjabb javaslata szerint a dolgozók: a törvényalkotási bizottság kidobta a korábban a vállalkozásfejlesztési bizottságban megszavazott puhításokat. Mindezzel a szakszervezeti védelmet gyengítik.
Miközben a szakszervezetek már pénteken félpályás útlezárásokkal alapoznak a szombati rabszolgatörvény elleni országos tüntetésre, és bejelentették, addig nem hagyják abba a tiltakozó sorozatot, amíg vissza nem vonják a törvényjavaslatot, a Fidesz a tiltakozó hangokat meg sem hallva – vagy talán éppen azért – még jobban bekeményített. Másként nehezen értelmezhető legalábbis a törvényalkotási bizottság fideszes alelnöke, Bajkai István által csütörtökön este 8 óra után benyújtott összegző módosító javaslat. Ez ugyanis a szakszervezeti szerepvállalást, a közös fellépést még jobban megnehezítő módon egyéni beleegyezésekhez köti az évi 400 óra túlóra elrendelését. Alapesetben továbbra is évi 250 óra túlóra volna elrendelhető minden munkavállaló számára, amelyhez azok a dolgozók, akik olyan helyen dolgoznak, ahol nincs kollektív szerződés, további 150 órát "önkéntesen" hozzácsaphatnának, erről pedig egyéni megállapodást kellene kötniük a munkaadóikkal. Ezt a megállapodást a dolgozók csak a naptári év végén mondhatnák fel. Ahol pedig van kollektív szerződés, ott abban továbbra is 300 órában lehet megállapodni, de szintén egyéni megállapodásokkal további 100 órát is be lehet vállalni. A javaslat ezeket a túlórákat „önként vállalt túlmunkának” nevezi. A javaslat mindezt cinikus módon garanciális elemnek nevezi, holott nyilvánvaló, hogy egyedül a munkáltatóval szemben jóval kiszolgáltatottabb egy dolgozó, mint ha a szakszervezetek a nevében közösen fellépve védik az érdekeit. Az indoklásban ez áll: „A módosítás fontos garanciális eleme, hogy a rendkívüli munkaidő maximális mértéke a módosító javaslat által úgy változik, hogy a 250 órán felül, csak akkor van lehetősége a munkáltatónak további 150 óra rendkívüli munkaidőt elrendelni, ha erre a munkavállalóval írásbeli megállapodást kötött. Továbbá kollektív szerződés esetén a 300 órán felül további 100 óra rendkívüli munkaidőt csak akkor van lehetősége a munkáltatónak elrendelni, ha erre a munkavállalóval írásbeli megállapodást kötött. E szabálytól a kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el. E megállapodás munkavállaló általi felmondása azonban nem szolgálhat a munkaviszony munkáltató általi felmondásának alapjául. Ez a javaslat egy fontos garanciális elemét képezi. További garanciális szabályként rendelkezik a módosító javaslat arról, hogy a munkáltató és a munkavállaló által az elrendelhető rendkívüli munkaidő mértékéről kötött megállapodást a munkáltatónak külön nyilván kell tartania.” Ezekkel a „garanciális” elemekkel lényegében kidobták a javaslatról a részletes vitát lefolytató vállalkozásfejlesztési bizottság keddi ülésén elfogadott apróbb módosításokat, amelyek az eredeti, Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes képviselők által benyújtott, a dolgozók és a szakszervezetek körében nagy felháborodást keltő javaslatot finomították volna oly módon, hogy az évi 400 óra túlmunkát a szakszervezetek által kötött kollektív szerződésekhez kötötték volna. Kordás László, a szombatra tüntetést szervező Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke gyalázatosnak nevezte lapunknak az új módosító javaslatot. A javaslatról jövő kedden szavaznak, a szakszervezetek pedig szombaton tüntetnek: a találkozó 10 órakor lesz a Jászai Mari téren a Képviselői Irodaháznál, onnan vonulnak a Kossuth tér és az Alkotmány utca sarkához, ahol 12 órától hangzanak el a beszédek. A demonstráció után sem hagyják abba a tiltakozást: nemtetszésüket a dolgozók országszerte félpályás útlezárásokkal fejezik majd ki a hétvégén és jövő héten.   
Frissítve: 2018.12.07 14:38

Hankook-sztrájk: itt vannak a megállapodás részletei

Publikálás dátuma
2019.03.22 19:56
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
Tíz nap után véget ért a sztrájk a Hankooknál, a szakszervezet a pótlékok és a bónuszok jelentős emelését érte el.
Bár a szakszervezet eredeti követelését, a 18 százalékos alapbéremelést tíz naposra nyúlt sztrájkjukkal nem sikerült elérniük a Hankook dunaújvárosi dolgozóinak, a cég speciális bérezési rendszerén sikerült úgy módosítani, hogy abból minden dolgozó közel egyenlően részesüljön, és a diszkriminatív gyakorlatok eltűnjenek a cég bónuszrendszeréből. Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke mindezt győzelemként értékelte pénteki sajtótájékoztatóján. Szavai szerint a Hankooknál egy rendkívül bonyolult bérezési rendszer működik, ennek alapbéren kívüli elemeinek növelését sikerült most elérni, ami összességben legalább 18,5 százalékos keresetnövekedést eredményez az idén a dolgozók számára. A műszakpótlék 6 százalékkal, a besorolási bér egyes szintjei 5 százalékkal emelkednek, még az idén kifizetik az év végi bónuszt, 5 évente pedig 70 ezer forintos hűségjutalom jár. A cég által – a szakszervezet kétórás figyelmeztetősztrájkjára adott reakcióként – egyoldalúan meghatározott, átlagosan 13,6 százalékos emeléshez képest ez további 8,5 százalékot jelent. Így, még akik a legkevesebb emelést is kapták – voltak, akik csupán 10, míg mások 22 százalékot kaptak –, azoknak is legalább 18,5 százalékot jelent – magyarázta a szakszervezeti vezető. A Hankooknál múlt hét kedden kezdődött a határozatlan idejű sztrájk, ám a vezetőség 8 napig egyáltalán nem is volt hajlandó tárgyalni a szakszervezettel. Ezzel megsértették a sztrájktörvényt, emiatt a VDSZ a munkaügyi bírósághoz fordult. Székely Tamás tájékoztatása szerint döntés mindeddig nem született, a keresetet pedig vissza is fogják vonni, hiszen „okafogyottá vált”. A Hankook ugyanakkor nem csupán a tárgyalástól zárkózott el, hanem különböző módszerekkel igyekezett presszionálni is a sztrájkolókat. Másfélszeres óradíjat fizetett például azoknak, akik nem vettek részt a munkabeszüntetésben – a dolgozók mintegy 70 százaléka sztrájkolt -, a sztrájkot választókat pedig ki akarta zárni a bónuszokból. Ettől azonban a csütörtök este megkötött megállapodásban végül elálltak – mondta a szakszervezeti vezető. Egyes multinacionális cégeknél mintha két törvény létezne: kívül a magyar Munka törvénykönyve, a gyár kerítésein belül pedig a saját törvényeik – kommentálta a Hankooknál lezajlott eseményeket érdeklődésünkre Balogh Béla, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke. Emlékeztetett: az esztergomi Suzukinál nemrég megalakult tagszervezetük több száz tagja is arra vár, hogy végre szóba álljon velük a munkáltató. Ebben a helyzetben rendkívül fontos, hogy a szakszervezetek ne maradjanak egyedül, ezért is van nagy jelentősége annak a nemzetközi szakszervezeti összefogásnak, amely 20 éve jött létre. A Bécsi Memorandum Csoport épp ezt a jubileumot ünnepelve tartott Budapesten kétnapos konferenciát, amelyen összegezték az eddigi tapasztalatokat. Balogh Béla szerint, bár a multik által Magyarországon biztosított fizetések még messze vannak a nyugat-európai anyacégek béreitől, a 20 évvel ezelőtti helyzethez képest kissé összébbhúzódott a bérolló. Ez részben annak is köszönhető, hogy amikor a Vasas egy-egy tagszervezete bértárgyalásokat folytat egy cégnél, felveszik a kapcsolatot az adott cég anyaországában működő szakszervezetével és információkat kérnek, amelyek nagy segítségükre vannak az egyeztetések során. A vállalatok minden országban igyekeznek a legtöbb profitot kisajtolni, nem ügyelnek a dolgozók szociális helyzetére, a klímakövetkezményekre. Még mindig úgy gondolkoznak, mint 100 éve – fogalmazott lapunknak Johann Horn, a német IG Metall bajor tartományi elnöke. Szerinte a multik ki akarják játszani egymás ellen a különböző országok munkavállalóit, ez ellen pedig csak közösen lehet fellépni. Hogy hogyan, arra nincsen egységes recept, csak eszköz, mégpedig az összefogás: ez az egyetlen, ami rákényszeríti a munkaadókat, hogy tisztességes munkafeltételeket teremtsenek. 

Feladatot ad az autóipar

A Bécsi Memorandum Csoportot hat fémipari szakszervezet alapította 1999-ben: az osztrák PRO-GE, a bajorországi IG Metall, a cseh OS KOVO, a szlovák OZ KOVO, a szlovén SKEI és a magyar Vasas Szakszervezeti Szövetség. A szakszervezetek egyik fontos célkitűzése volt a kelet-európai országok béreinek és munkakörülményeinek közelítése a nyugat-európai országokéhoz. Az együttműködésben egyre hangsúlyosabb téma az autóipar, hiszen ezek az országok kulcsszerepet játszanak az európai gépjárműgyártásban: a 2,5 millió európai autóipari munkavállalóból 1,5 millió itt él.

Frissítve: 2019.03.22 20:04

316,28 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.03.22 19:39
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben péntek este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 316,28 forintra emelkedett este negyed nyolc előtt a reggel fél nyolckor jegyzett 314,57 forintról. Az euró pénteken 314,20 forint és 316,95 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 278,47 forintról 281,60 forintra, a dolláré pedig 276,44 forintról 280,25 forintra emelkedett. Az euró a reggeli 1,1380 dollár után este 1,1286 dolláron állt.
Szerző