Nem beteg az egészségügy Kásler szerint, és a kórházak tartozásait sem fizetné tovább

Ha nem nő a kórházak hatékonysága, 40 milliárdtól eshetnek el jövőre - a Pénzügyminisztériummal indított közös vizsgálatot Kásler Miklós a kórházi adósságok okainak feltérképezésére.

"Nem a magyar egészségügynek kell gyógyulni" - jelentette ki a Nézőpont Intézet Gyógyuló egészségügy című konferenciáján Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter, írja a Portfolio.hu. Az ágazatvezető nem tartja betegnek az ellátórendszert, és szerinte az emberek is kevéssé azok 2010 óta. Hogy mire alapozza, hogy a Fidesz-KDNP kormányzásától egészségesebb lenne a népesség, azt nem mondta el - ám biztos, hogy például nem a kórházi fertőzésekről szóló jelentés mondatta ezt az emberminiszterrel. Kásler miniszterségének eredményei mellett szólt az év végére rendre felduzzadó kórházi kifizetetlen számlaállományról is.

- fogalmazott. A miniszter november végén jelentette be, hogy kormánydöntés értelmében 55 milliárd forinttal konszolidálják a kórházakat. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy a Pénzügyminisztériummal közös vizsgálat indult a kórházi adósságok okainak feltérképezésére.

A gazdaság fejlettségi és a lakosság egészségi állapota között jelentős különbség van - szögezte le Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára. Elárulta: kisebb mértékben tudta Magyarország csökkenteni a szív- és érrendszeri valamint a daganatos betegségek terén a "veszteségeket", mint számos uniós ország. És - Káslerhez hasonlóan - ő is elfogadhatatlannak nevezte a kórházak folyton újratermelődő adósságállományát. A kabinet ennek véget szeretne vetni, ezért

Banai arról is vitt diákat a konferenciára, hogy miért nem kéne Magyarországnak többet költenie az egészségügyre. "Ha az OECD országokkal hasonlítom össze, lenne tennivaló, ha a visegrádiakkal - különösen Lengyelországgal -, akkor már más a kép" - fogalmazott az államtitkár Magyarország és a többiek GDP-arányos költései, egészségügyi köz- és magánkiadásai kapcsán.

Máshogy értelmezte az adatsort Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója, aki szerint az átlagérték elfedi az egyenlőtlenséget. Magyarországon csökken a kormányzati kiadásokon belül az egészségügyre fordított összeg aránya. A GDP-arányos közkiadások terén Csehország például kilenc hellyel előzi meg Magyarországot. Az államtitkár által jelzett érték az uniós forrásoknak és annak a 29 százaléknak köszönhető, amit a magyar lakosság közvetlenül költ a gyógyulására. A WHO ajánlása szerint ez utóbbinak 15 százalék alatt kellene maradnia: a magas érték arra utal, hogy az állam betegség esetén nem biztosít megfelelő védelmet, például gyógyszertámogatást a lakosság - különösen a legszegényebbek - számára.