Arcukra fagy a mosoly - Tüntetéshullám rázhatja meg Belgrádot

Publikálás dátuma
2018.12.13. 09:30
A kormánypárti média akkor „tudósított” az egyik helyszínről, amikor ott már véget ért a demonstráció
Fotó: MILOS MISKOV / ANADOLU AGENCY
A meglepetés az lenne, ha a megmozdulások vidékre is átterjednének.
Hosszú idő után mutatta meg a szerb ellenzék, hogy valóban létezik: múlt szombaton legalább tízezren, a szervezők szerint 15-20 ezren tüntettek Belgrádban Aleksandar Vucic elnökkel szemben. A sikerek láttán Dragan Djilas, a Szövetség Szerbiáért (SZS) nevű párt elnöke, egykori belgrádi polgármester bejelentette, e hét szombatján újabb megmozdulást tartanak. A kormánypárti média a tőle megszokott hangnemben számolt be a szombati eseményekről. A Studio B riportere a független újságírás minden alapszabályát felrúgva „tudósított”. Azt közölte, sokkal kevesebben vettek részt a megmozduláson, mint azt a szervezők remélték. Valóban embert alig lehetett látni. Szépséghiba, hogy kapcsolásakor a belgrádi Diák térről tudósított, ahol már véget ért a tüntetés, s a résztvevők ekkor már a szerb rádió és televízió, az RTS székháza elé vonultak. A felettébb egyoldalú kormánypárti bulvárlap, az Informer arról számolt be, hogy Djilas retteg az előrehozott választástól, s már most bojkottálni akarja a még be sem jelentett idő előtti voksolást. Azt terjeszti munkatársai között, hogy jövő év elején feloszlatják a belgrádi parlamentet. Az álhírterjesztés a mindennapok természetes velejárója lett. Ha valaki nem áll be a sorba, s nem támogatja az elnököt, karaktergyilkosság áldozata lesz. Maga Vucic nem hatódott meg a hétvégi tömeget látva, azt közölte, tőle akár ötmillióan is tüntethetnek, akkor sem teljesíti a résztvevők óhaját, győzzék csak le a választásokon. Ez azonban egyre nehezebb lesz. A Szerb Haladó Párt (SNS) ugyanis már a közélet minden szegmensét uralja, legyen szó nemcsak a közszolgálatról, hanem a kultúráról, vagy éppen a sportról: a kulturális intézmények vezetőit sorra cserélik le, sok sportklub vezetőségébe pedig az SNS illetékeseit ültetik be. Jellemző példa erre a Radnicki Nis focicsapata, amelyet teljes egészében átvett a SNS, s az együttes időnként egészen sajátos körülmények között nyer a bajnokságban. A hatalom azonban azt tartja legfontosabb feladatnának, hogy teljes mértékben uralja a médiát. Ezért a közelmúltban újabb nagy lépést tett. Az állami távközlési vállalat, a Telekom eladta saját tulajdonrészét egy júliusban, Cipruson alapított, meglehetősen kétes hátterű cégnek, a Kopernikus Technologynak. Ez a cég pedig megvásárolt két országos tévécsatornát, a Prva Tv-t, illetve az O2-t, amely az egykor ellenzékiségéről ismert B92 utódcsatornája. Sokat elmond az új vásárlóról, hogy tulajdonosa, Zvezdan Milovanovic olyan kábelhálózat élén áll, amely a Szerb Haladó Párthoz áll felettébb közel. Dragan Djilas ezzel kapcsolatban akkor azt közölte, tovább romlik a médiaszabadság helyzete Szerbiában. A nagy kérdés az, hogy várható-e országos mozgalom Szerbiában. Nem valószínű. A főváros ugyanis mindig is liberálisabb volt, mint például a déli országrész. Azt azonban alighanem Vucicot is váratlanul érte, hogy ennyien kivonultak az utcára vele szemben.

Mozdonynak, majd felüljárónak ütközött egy vonat Ankarában, kilenc ember meghalt

Publikálás dátuma
2018.12.13. 08:46

Fotó: ALI BALIKCI / ANADOLU AGENCY / AFP
A baleset a főpályaudvartól 7,5 kilométerre történt. 47-en megsérültek, közülük hárman súlyos állapotban vannak.
Pályaellenőrző mozdonynak, majd egy felüljáró pillérének ütközött egy szuperexpressz csütörtökön Ankarában, helyi idő szerint reggel fél 7-kor. A balesetben a legfrissebb jelentések szerint kilenc ember életét vesztette, 47-en pedig megsérültek, közülük hárman súlyos állapotban vannak. A Reuters azt írja, a baleset Marsandiz állomáson történt, 7,5 kilométerre Ankara főpályaudvarától. A gyorsvonat a Törökország középső részén fekvő Konya városba indult, és a járat Marsandiz állomásnál menetrend szerint nem állt volna meg. Az MTI összefoglalója szerint Vasip Sahin ankarai kormányzó elmondta: az ütközések hatására a vonat három kocsija felborult, a gyalogos-felüljáró pedig ráomlott a szerelvényre.
Fotó: AFP /DOGUKAN KESKINKILIC / ANADOLU AGENCY
A török hírtelevíziók felvételein mentőalakulatokat lehet látni a helyszínen, ahol a kisiklott vagonok a leomlott felüljáró alá szorultak. A mentési munkálatok még tartanak. Az ankarai főügyészség nyomozást indított az ügyben. A közlekedési minisztérium közleményében leszögezte: a szerencsétlenséget okozó pályaellenőrző mozdonynak nem szabadott volna azonos vágányon haladnia a gyorsvonattal. A nagysebességű gyorsvonatok városon belül az előírásnak megfelelően viszonylag lassabban haladnak, városon kívül azonban az utazósebességük eléri az óránként 250 kilométert. Azt egyelőre nem tudni, hogy az érintett járat milyen sebességgel haladt az ütközéskor.
Fotó: AFP / MEHMET ALI OZCAN / ANADOLU AGENCY
Szerző
Frissítve: 2018.12.13. 13:29

Még veszélyes az Iszlám Állam

Publikálás dátuma
2018.12.13. 08:30
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
„A fenyegetés szintje számos tagállamban meglehetősen komoly maradt” - figyelmeztetett az Euractivnak adott interjújában alig néhány órával a strasbourgi lövöldözés előtt Gilles de Kerchove, az Európai Unió terrorizmus elleni küzdelmének koordinátora. A belga tisztviselő úgy vélte, az Iszlám Állam szíriai és iraki legyőzésével ugyan csökkent annak a veszélye, hogy területeikről szervezzenek támadásokat, ám ez nem jelenti azt, hogy a terrorszervezet eltűnt volna. Ugyanakkor a szakember szerint a legfőbb fenyegetést már nem is az Iszlám Állam jelenti, hanem azok a már Európában született emberek, akiknek nincs is konkrét kapcsolatuk a terrorszervezettel, csupán szimpatizálnak szélsőséges eszméikkel. A terroristák másik forrásai lehetnek azok az európaiak, akik kiutaztak Szíriába és Irakba harcolni, de még nem tértek vissza, az ő kiszűrésükre fokozott figyelmet kell fordítani. Gilles de Kerchove rámutatott, hogy nem olyan egyszerű a már hazatért harcosok esete sem: mivel sokszor nem sikerült komolyabb vádakat rájuk bizonyítani, közülük sokan így az elkövetkező években már szabadulhatnak is, ráadásul köztudott, hogy a börtönök a radikalizáció fellegvárai. 
Már csak a gyanús személyek magas száma miatt is nehéz a hatóságok dolga, hogy mindenkit szemmel tartsanak. Különösen azért, mert önmagában a szélsőséges eszmékkel való azonosulás még nem számít bűncselekménynek, a gyanúsítottnak el kell jutnia legalább a támadás kiterveléséig, hogy lecsaphassanak rá - jegyezte meg Gilles de Karchove. A nemrégiben kiadott, 2017-es terrorizmust vizsgáló nemzetközi jelentés is arra a következtetésre jutott, hogy visszaszorulása ellenére még mindig az Iszlám Állam a leghalálosabb csoport. A terrorszervezet azonban már korántsem olyan hatékony, hiszen a harmadik egymást követő évben csökkent a terrortámadások áldozatainak száma. Európa tavaly csendes évet zárt a terrorizmus tekintetében: a halottak száma 827-ről 204-re esett vissza, ami azt jelenti, hogy 75 százalékkal kevesebben estek áldozatul az előző évhez képest.  Szakértők szerint ez részben az Iszlám Állam már említett bukásának, részben pedig a titkosszolgálatok hatékonyabb együttműködésének köszönhető - valamint annak, hogy a külföldre vándorolt harcosok visszatérési hulláma elmaradt. Azt már most lehet látni, hogy a kedvező tendencia idén is folytatódott.
Szerző
Témák
terrorizmus