Átalakul és a választások utánra csúszik az uniós költségvetés - az Orbán-kormány csöppet sem boldog

Egyes vélemények szerint a büdzsészigor visszafele sülhet el.

A jövő évi európai parlamenti választások előtt már nem lesz elfogadott hétéves költségvetés, az Európai Tanács 2019 őszét jelölte ki a lehetséges megállapodás legkorábbi időpontjának. Sokan azonban még ennek a dátumnak a tarthatóságában is kételkednek, írja a napi.hu.

Az Európai Bizottság pénzosztási javaslatában vannak új elemek, például az, hogy az uniós források kifizetésénél jogállamisági feltételek is megjelennének.

Mint ismert, ezt a magyar kormány hevesen ellenzi, és korábban már azt is jelezte, hogy ha magyar érdekekkel ellentétes döntés születne, akkor élne a vétójogával. Utóbbi azért lehet fájdalmas, mert minden egyes tagállam és az Európai Parlament egyhangú döntése szükséges a büdzsé elfogadásához. Ha nincs megállapodás a költségvetésről, akkor az előző évi számokkal fut tovább a büdzsé - ez azonban mind a kohéziós források, mind az agrártámogatások kifizetésénél éreztetné a hatását, hiszen azokon a területeken, amelyen szakpolitikai megállapodásokra van szükség, ilyen esetben nincs kifizetés.

Logikus, hogy ha kétségek merülnek fel egy tagállamban a jogállamisággal kapcsolatban, akkor előfeltételként azokat az aggodalmakat vagy problémákat meg kelljen oldani ahhoz, hogy [pénzt] kapjanak, különösen a kohéziós forrásokból - nyilatkozta Stef Blok holland külügyminiszter a Politicónak. Ez elsősorban az Európai Bizottság és nyugat-európai tagállamok - például Németország, Finnország, Franciaország és Svédország - véleményét tükrözi, mert úgy vélik, hogy más tagállamok - főleg Lengyelország és Magyarország, illetve kevésbé Románia és Málta - nem tartják magukat az EU értékeihez, miközben jelentős összegeket kapnak az EU-tól. A brüsszeli portál szerint a két tábor egyelőre nagyon távol áll egymástól, néhány tagállam pedig a kettő között ragadt.

Az, hogy az EU-ban erős igény mutatkozik arra, hogy legyen egy ilyen mechanizmus, az is mutatja, hogy az Európai Parlament illetékes bizottságai csütörtökön megszavazták annak a tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban. A mechanizmus keretében felfüggeszthetnék, csökkenthetnék a jogállamisági elveket súlyosan megsértő, vagy például az uniós pénzeket érintő csalások és korrupció, valamint az adócsalások ellen nem elég hatékonyan fellépő országoknak szánt EU-s forrásokat, a hiányosságok jellegével és súlyosságával arányos módon.

Ilyen határozatra a tervek szerint az Európai Bizottság tehet majd javaslatot, egy független szakértői testülettel való egyeztetést követően. Elfogadásáról pedig az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő tanács döntene.

A kérdésről még az Európai Parlament plenáris ülésének is szavaznia kell.

Azzal, hogy szükséges lenne egy, a jogállamiság meglétét és betartását számon kérő mechanizmusra, Andor László volt uniós biztos és Jávor Benedek európai parlamenti képviselő is mélyen egyetért, ugyanakkor az Euractivon megjelent véleménycikkükben mégis arra hívják fel a figyelmet, hogy a források felfüggesztése könnyen visszaüthet politikailag, miután az ezzel való fenyegetést Andor és Jávor szerint a forrásokat szabálytalanul felhasználó kormányok a maguk javára tudják fordítani, mondván, az előítéletes intézmény zsarolja és megbünteti a szabályokat be nem tartó tagokat.