Dinoszaurusz-lábnyomok "kincsesbányájára" bukkantak Angliában

Publikálás dátuma
2018.12.17. 18:44
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Legkevesebb hét különböző fajtól származó több mint 85 dinoszaurusz-lábnyomra bukkantak a kutatók a délkelet-angliai Kelet-Sussex megyében, ez a legváltozatosabb és legrészletgazdagabb ilyen típusú leletegyüttes a kréta időszakból, amelyet eddig Nagy-Britanniában találtak.
A lábnyomokat a Cambridge-i Egyetem szakemberei azonosították 2014 és 2018 között a Hastings városához közeli part menti területeken - írta az MTI a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál alapján. A méretüket tekintve kevesebb mint két centiméter és több mint hatvan centiméter átmérő közötti lábnyomok többsége olyan jó állapotban maradt fenn, hogy az állatok bőrének, pikkelyének és karmainak lenyomatát is őrzi.
Az alsó kréta korból, vagyis 100-145 millió éves lábnyom-fosszíliák növényevő dinoszauruszoktól - iguanodonok, ankiloszauruszok, sztegoszauruszok, szauropodák - és húsevő theropodáktól származnak. A Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology című folyóiratban publikált tanulmány szerint Hastings környéke noha Nagy-Britannia egyik leggazdagabb dinoszauruszfosszília-lelőhelye, megkövesedett lábnyomokat nagyon ritkán találni a területen.
Anthony Shillito, a tanulmány vezető szerzője szerint a mostanihoz hasonló leletek hasznos információkkal szolgálnak a kutatók számára egyebek között a dinoszaurusz-közösségek összetételéről. A lábnyomok lelőhelyének szomszédságában valószínűleg egy vízforrás volt a kréta időszakban, amit alátámasztanak a területen feltárt megkövesedett növények és gerinctelen állatok.
A mostani vizsgálat részeként Shillito azt is tanulmányozza, hogy a dinoszauruszok vajon befolyásolták-e a folyók folyását oly módon, ahogy a mai vízilovak és tehenek képesek apró csatornákat kialakítani. A szakember szerint néhány dinoszaurusz a puszta méretéből adódóan valószínűleg hasonló hatással volt a folyókra, ám ezzel kapcsolatban nehéz megdönthetetlen bizonyítékot találni, mert a lábnyomok többségét elmosta a víz.

Magyar kutatók is vizsgálják az idegen naprendszerek exobolygóit

Publikálás dátuma
2018.12.17. 18:43

Fotó: ESA/ATG medialab, CC BY-SA 3.0 IGO
Magyar kutatók is részt vesznek az Európai Űrügynökség ARIEL-küldetésének tudományos programjában, amely az idegen naprendszerekben lévő exobolygók légkörét vizsgálja majd - közölte a Magyar Tudományos Akadémia az MTI-vel.
Európai Űrügynökség ARIEL küldetése ezer távoli csillag bolygóit fogja megfigyelni. Ez lesz az első olyan kiterjedt vizsgálat, amely az exobolygólégkörök kémiáját fogja tanulmányozni. A várhatóan 2028-ban induló misszió konzorciuma a napokban Dublinban tartotta negyedéves találkozóját, ahol a technikai és tervezésben elért előrehaladást, valamint a tudományos lehetőségeket tekintették át.
Az exobolygók - azaz a távoli csillagok körül keringő bolygók - kutatása hatalmasat fejlődött az elmúlt évtizedben, elsősorban az e célra épített űrteleszkópoknak köszönhetően. Mára több ezer exobolygót ismerünk, és sok további felfedezése várható, de a következő fontos lépés ezen égitestek jobb megértése lesz. Ezt a célt szolgálja majd az Európai Űrügynökség (ESA) ARIEL nevű űrtávcsöve, mely infravörös spektroszkópia és nagysebességű fotometria révén több ezer exobolygó légkörének vizsgálatát, kémiai összetételének meghatározását, keletkezésének, időjárásának, fizikai viszonyainak felderítését és statisztikai vizsgálatokat tesz majd lehetővé - ismertette a közlemény.
Az innovatív teleszkóp egyméteres átmérőjű tükörrel lesz felszerelve, ami a távoli naprendszerek látható és infravörös sugárzását gyűjti. Egy spektrométer a "szivárvány színeire" bontja a fényt, és kimutatja a bolygók légkörének kémiai "ujjlenyomatát", ami a bolygó csillag előtti vagy mögötti elhaladása során rakódik rá a csillag fényére. Egy fényességmérő eszköz az exobolygók légkörében található felhőket fogja megfigyelni, míg a pontos követést lehetővé tevő irányító rendszer az űreszköz stabil célra tartását fogja garantálni nagy pontossággal.
Az ARIEL tudományos programjának számos részkérdésébe bekapcsolódtak az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának Csillagászati Intézetében dolgozó és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium munkatársai. 
"Az exoholdak és gyűrűk keresésétől, a műszer kalibrálásán keresztül a méréseket zavaró asztrofizikai zajforrások azonosításáig és kiküszöböléséig jó néhány területen van nélkülözhetetlen tapasztalatunk, amit az ARIEL misszióban is kamatoztatni fogunk. A csillagok aktivitásának és a planétákkal való kölcsönhatásának tanulmányozásával és jobb megértésével szintén a misszió alapvető céljához fogunk hozzájárulni. Az egyes célpontok megfigyelései között rövid holtidőben pedig további célobjektumok, például fiatal, keletkezőfélben lévő csillagok megfigyelésének kidolgozását is a magyar kutatók vállalták"

- idézte a közlemény a hazai tudományos hozzájárulást koordináló Szabó Róbertet.

 Az ARIEL programban 15 ESA-tagországból 60 intézet vesz részt, többek között a konzorciumot vezető Egyesült Királyság, továbbá Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Hollandia, Belgium, Ausztria, Dánia, Írország, Magyarország, Svédország, a Cseh Köztársaság, Németország, Portugália, valamint egy NASA-hozzájárulás révén az Egyesült Államok.
Témák
ESA exobolygók

Sokak álma valósulhat meg: megtalálhatták az elhízásért felelős gént

Publikálás dátuma
2018.12.17. 10:45
Illusztráció
Fotó: Roos Koole / AFP
Amerikai és ausztrál kutatók találtak és blokkoltak egy olyan gént, amelyet ha kikapcsolnak, bármennyit ehetünk, nem hízunk. Gyógyszert azonban egyelőre nem sikerült belőle készíteni, sőt a mellékhatások sem ismertek.
Aki már próbált fogyni, tudja: csodaszer nincs, semmilyen készítmény nem tud azonnal/hamar sok súlytól megszabadítani, de megakadályozni sem, hogy meghízzunk, bármennyit is eszünk. Szakemberek szerint a lassabb, "melós" megoldás a célravezető: egészséges étrenddel és rendszeres mozgással több kalóriát égessük el, mint amennyit megeszünk. A neheze viszont még csak ezután jön: hasonló módszerrel el kell érni, hogy a leadott súly ne is jöjjön vissza. Megérkezett azonban minden súlyával küzdő ember álmáról szóló hír: az amerikai Texasi Egyetem, valamint az ausztrál Flinders Egyetem kutatói azt állítják, találtak és sikerült blokkolniuk egy olyan gént, amelyet ha kikapcsolnak, bármennyit ehetünk, nem hízunk. 
A kutatók, amikor egerekben kikapcsolták az RCAN1 nevű gént, azt találták, hogy a felpörgetett anyagcsere miatt az állatok nem híztak, bármennyit is ettek - írta a hvg.hu az IFLScience beszámolója alapján. A dolog szépséghibája, hogy a kísérletet egyelőre csak egereken végezték, valamint egyelőre nem ismertek a mellékhatások sem. 
A szakemberek szerint viszont az eredményeiknek megfelelően kifejlesztett gyógyszer segíthet az elhízás és az anyagcsere-problémák elleni küzdelemben. A kutatók szerint az RCAN1 blokkolása segítene a minden szervezetben létező fehér zsírszövetet a jelenleg főleg csak gyerekekben található barnává alakítani, így pihenés közben is éghetne a zsír. Ez persze nem jelenti azt, hogy ha elkészül a csodaszer, ne kellene tudatosan és egészségesen táplálkozni, hiszen azzal számos betegség elkerülhető, de az elhízás következményeinek csökkentéséhez is jelentősen hozzájárulhatna a készítmény.
Szerző
Témák
elhízás fogyás