322,32 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.12.18. 20:20
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Erősödött a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben kedd este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 322,32 forintra csökkent este negyed nyolc körül a reggel nyolc óra előtt jegyzett 323,49 forintról. Az euró kedden 322,28 forint és 323,62 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 287,11 forintról 285,78 forintra, a dolláré pedig 285,23 forintról 283,90 forintra csökkent. A forint erősödést mutatott a főbb devizákkal szemben a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntését követő közlemény közzététele után. Az euró a reggeli 1,1339 dollár után este 1,1354 dolláron állt.
Szerző
Témák
forint euró dollár

Jobban tanulnak, magasabb a végzettségük, mégis rosszabbul keresnek a nők

Publikálás dátuma
2018.12.18. 16:17

Fotó: Shutterstock
A gyerekszüléskor beszakad a nők eleve körülbelül 10 százalékkal alacsonyabb bére, és a nyugdíjig sem érik utol a férfiakat.
"Egy átlagos nő 34 évesen keres életében a legtöbbet, bruttó 245 268 forintot. Egy férfi 29 évesen keres ennyit" – ilyen számokkal és tényekkel van tele a most megjelent, a nők munkaerőpiaci helyzetét vizsgáló Munkaerőpiaci Tükör 2017, illetve a hozzá tartozó Zsebtükör - szúrta ki a Qubit. Az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézete (KRTK KTI) által kiadott, a pénzügyminisztérium által is támogatott kötet szerzői olyan kérdésekkel foglalkoztak, mint az üvegplafon és a nemek közti bérszakadék.
A közgazdaságtan mai állása szerint a nők karrierje és a gyermekvállalás nem állnak ellentétben - mondta el a kötet bemutatóján Szabó-Morvai Ágnes, az egyik szerző. Sőt - tette hozzá -, ott születik több gyerek, ahol a nőknek a gyermekvállalás nem jelenti a szakmai céljaik feladását. A magyar állam rengeteget költ a születésszám növelésére, de ezt gyakran nem hatékonyan teszi. Bár vannak előrelépések, például a GYED melletti munkavállalás lehetősége.
A gyermekszüléskor beszakad a nők bére, és a nyugdíjig sem érik utol a férfiakat - derül ki  kutatásból. Ennek oka részben a 3 év alatti gyermekek elhelyezésének megoldatlansága. Korán kell menni a gyerekekért az óvodába és az iskolába, és ez a teher - a házimunkáéval együtt - leggyakrabban a nőkre hárul. A kutatók meg is neveztek néhány eszközt, amivel segíteni lehetne a nők munkaerőpiaci visszatérését, ezzel együtt pedig a gyerekvállalást is ösztönözni. Szerintük amire szükség lenne, az
  • a bölcsődei férőhely-ellátottság 50 százalékra növelése;
  • a családi napközik állami ellátóhelyekkel egyenrangú támogatása, adminisztratív terheik csökkentése;
  • a családi adókedvezmény rendszerének eltolása az egyénileg igénybe vehető kedvezmények irányába;
  • az apák szülés utáni távollétének meghosszabbítása, ösztönzése;
  • népszerűsíteni az anyák munkavállalását és az apák részvételét a gyereknevelésben;
  • az újonnan bevezetett szakpolitikai elemek hatásának vizsgálata a család és munka összeegyeztethetőségére.
A rendszerváltozás után a nők keresete jobban felzárkózott a férfiakéhoz, a férfiak átlagos keresetének 75 százalékáról 90 százalékára növekedett. Mindez meglepő annak fényében, hogy a nők jellemzően jobban teljesítenek az iskolában, kisebb arányban morzsolódnak le, és nagyobb arányban kerülnek be egyetemre. Mégis, kifejezetten a magas végzettségűek között keresnek sokkal jobban - ez pedig az üvegplafon eredménye.

A házimunka is munka

Korlátozza a nők munkaerőpiaci lehetőségeit, hogy hagyományosan rájuk hárul az összes háztartási munka - azaz a családjuk munkaerőpiaci részvételéhez szükséges körülmények megteremtése. Ez nem csak Magyarországon, de az egész régióban, a kelet- és dél-európai országok mindegyikében jellemző. Azonban a "láthatatlan", otthon végzett munkának is van értéke, még ha fizetés nem, illetve sokszor elismerés sem jár érte. Ezt segít kiszámolni például a szamoldki.hu kalkulátora: ez alapján egy nem túl jó, 1000 forintos órabérrel számolva is, heti 6 óra takarítás, 5 óra mosás és vasalás, 11 óra konyhai munka, 7 óra bevásárlás és 14 óra gyerekgondozás havi 172 ezer forintot ér. Ezek a példában együtt 43 órát tesznek ki, de ha a teljes háztartásról kell valakinek gondoskodnia, az jóval több időt jelent egy héten.

Szerző

Húszból tizennyolc megyében csak álom az átlagfizetés

Publikálás dátuma
2018.12.18. 16:10

Fotó: Shutterstock
Ráadásul az adatok csak a legalább 5 főt foglalkoztató cégeknél dolgozók jövedelmi helyzetét mutatják, egyébként még rosszabb a helyzet.
215 ezer forintos havi nettó átlagfizetést mért a KSH, de most az is kiderült, hogy mennyire nagyok a különbségek az ország egyes részei között, írja a hvg.hu. A statisztikai hivatal most adta ki a Fókuszban a megyék – 2018. I-III. negyedév című összehasonlítását, ebből pedig az látszik: Budapest és a 19 megye közül 18 megyében alacsonyabb az átlagfizetés, mint az országos átlag. A fővárosban 270 ezer forint a havi átlagos nettó fizetés, ezen kívül Győr-Moson-Sopron megye még épphogy be tudott férni az országos mutató fölé, 221 ezer forinttal. A listán harmadik Komárom-Esztergom megye mutatója már csak 210 ezer forint, ezeken kívül pedig egyedül Fejér és Heves megye került be a 200 ezres határ fölé. A legrosszabb helyzetben változatlanul a szabolcsiak vannak, ott havi 150 ezer forint az átlagos nettó kereset. Még az utolsó előtti Békés megye is jócskán megelőzi ezt, ott 160 ezer az átlag, a hátulról harmadik Nógrádban pedig 167 ezres átlagot mértek. Az adatokban ráadásul nincs is benne minden dolgozó: az 5 főnél több embert alkalmazó cégeket veszik csak számításba, azoknál is a teljes munkaidőben alkalmazásban állók fizetését.
Szerző
Témák
átlagbér KSH