Ezt nem írta alá János – Úgy tűnik, az államfő csak az ÁSZ dolgozóit félti

Publikálás dátuma
2018.12.21 19:00

Fotó: Népszava
Ilyen is van: a köztársasági elnök visszaküldte két törvény módosítását a parlamentnek.
Megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek Áder János köztársasági elnök az Állami Számvevőszékről (ÁSZ), valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló jogszabály módosítását. A Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján pénteken közzétett levelében az államfő az MTI összefoglalója szerint azt írta, hogy a törvény – egyebek mellett – úgy módosítja az Állami Számvevőszékről szóló törvényt, hogy az ÁSZ szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat az ÁSZ elnöke által kiadott szervezeti és működési szabályzat állapítja meg. Áder János arra hívta fel a figyelmet, hogy az ÁSZ az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve. Az alaptörvény pedig az ÁSZ szervezete és működése részletes szabályainak megállapítását sarkalatos törvény szabályozási tárgykörébe utalja. Áder János úgy értékelt, hogy a törvény a pontos szabályozási tárgy és keretek meghatározása nélkül hatalmazza fel az Állami Számvevőszék szervezetére és működésére vonatkozó szabályok megállapítására az ÁSZ elnökét. Ez az általános felhatalmazás nyilvánvalóan nincs összhangban az alaptörvénnyel és sérti a jogalkotásról szóló törvény több rendelkezését is – tette hozzá. A köztársasági elnök kifogásolta azt is, hogy a törvény lehetővé tenné a kinevezésnek a munkáltató általi egyoldalú módosítását, de a szintén december 12-én elfogadott, a kormányzati igazgatásról szóló törvényben foglaltaknál az érintettek számára kedvezőtlenebb feltételekkel. Az ÁSZ-ra vonatkozó törvény így
egyértelműen hátrányosabb, kiszolgáltatottabb helyzetet eredményez a számvevők számára. Különös jelentőséget ad ennek az is, hogy az az átlagosnál szigorúbb erkölcsi követelményeket és magatartási szabályokat fogalmaz meg, miközben magas szintű, független és a közérdek iránt elkötelezett munkát vár el a tőlük.
A köztársasági elnök a törvény végkielégítéssel kapcsolatos rendelkezésével sem értett egyet. Kiemelte, hogy „a végkielégítés jogintézményének egyik – legfontosabb – rendeltetése, hogy a munkaviszonyát elvesztő munkavállaló számára átmeneti anyagi biztonságot nyújtson”. A törvény a számvevők felmentése esetén járó végkielégítésre vonatkozó új bekezdéssel egészíti ki a jelenlegi szabályozást. E szerint a „végkielégítés hónapokban megállapított mértékéhez képest kétszer annyi ideig nem létesíthet munkavégzésre irányuló jogviszonyt az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerébe tartozó jogi személlyel, valamint köztulajdonban álló gazdasági társasággal”. Ezt az előírást az elérni kívánt célhoz képest aránytalannak és a végkielégítés rendeltetésének megvalósulását ellehetetlenítő szabályozásnak tartja az államfő. A törvény az ÁSZ köztisztviselőinek és közszolgálati ügykezelőinek jogviszonyára vonatkozóan úgy rendelkezik, hogy ezek a foglalkoztatási jogviszonyok 2019. január elsejével a törvény erejénél fogva munkaviszonnyá alakulnak át. Ezen felül egy „törvényi vélelmet” állít fel, amely szerint a munkaszerződését alá nem író – korábban köztisztviselőként és közszolgálati ügykezelőként alkalmazott – munkavállalónak a munkaviszonya a munkatörvénykönyvnek a „munkavállaló felmondására vonatkozó” szabályai szerint szűnik meg. Az államfő szerint a munkavállalót ebben az esetben is meg kell, hogy illessen minden olyan védelem és juttatás, amely a munkáltató felmondása alapján járna – írta. Áder János arra kérte az Országgyűlést, hogy a törvényt észrevételei alapos megfontolása után tárgyalja újra és fogadja el. A parlament 132 igen, 1 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett fogadta el december 12-én a módosítást. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a törvényt azzal indokolta, hogy az ÁSZ személyi állományának jogviszonyára vonatkozó számos kérdést nem a számvevőszéki, hanem a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szabályoz, ez pedig számos problémát vetett fel, így szükség van a jogrendszer koherenciájának megteremtésére.
Áder János csütörtökön jelentette be, hogy aláírta a „rabszolgatörvény” néven elhíresült törvénymódosítást (ez lehetővé teszi a munkavállalók 400 óra túlmunkára való kötelezését, és kifizetésük három éves halogatását). Az Országgyűlés még múlt szerdán 130 igen, 45 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett szavazta meg a törvényt, botrányos körülmények között. Annak ellenére, hogy név szerinti szavazás volt, a szavazatszámláló gépek simán elfogadták a kártya nélkül leadott voksokat is. Mint kiderült, Áder szerdán aláírta a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt is, mely ugyancsak számos hazai és nemzetközi bírálatot váltott ki. Lapunk nemrég számolt be arról, hogy majdnem száz régi, felkészült számvevőt akar utcára tenni az ÁSZ: Domokos László elnök december 14-én délelőtt a többieknek karácsonyi jókívánságot küldött egy körlevélben, a többségében már 2010, vagyis a Fidesz kormányra kerülésekor már ott dolgozó „régi motorosok”, és sok szakszervezeti tag azonban ehelyett délután egy másik tartalmú levelet kapott az osztályvezetőjétől. Az erről szóló cikkünket itt találja.
Frissítve: 2018.12.21 19:39

Itt vannak a lottószámok - darabonként több mint 600 millió forintot érnek

Publikálás dátuma
2019.03.23 19:44
Illusztráció/Shutterstock
Minden idők harmadik legnagyobb nyereményét lehet szakítani, ha valaki egyedül találja el a helyes számokat, akkor menthetetlenül milliárdos lesz.
Szóval tessék a szelvényegyeztetésre felkészülni, és:
7;17;42;53;76
Témák
lottó

Novák Katalin: ha balra tolódik a Néppárt, nincs helyünk benne

Publikálás dátuma
2019.03.23 19:33

Fotó: kormany.hu/ Botár Gegely
A magyar emberek érdekeire hivatkozva sasszézna ki pártcsaládjából a Fidesz, ha nem tudja rendezni konfliktusait - derül ki a Novák Katalin által adott interjúból.
Szétköltözésként, de nem válásként jellemezte a Fidesz és a Néppárt konfliktusát a Magyar Hírlapnak nyilatkozva Novák Katalin, aki két fideszes társával (Varga Judittal és Szájer Józseffel) magyar részről próbálja kezelni az EPP és a Fidesz konfliktusát.
Novák szerint Manfred Weber három, Fidesznek számára szabott feltételéből a a plakátkampány befejezése és a bocsánatkérés is teljesült, a CEU Magyarországon maradása pedig még döntés kérdése. „Ami a CEU-t illeti, nem tekintem olyan kérdésnek, ami a Néppárt és a Fidesz kapcsolatában sorsdöntő lenne, de ott is megvizsgáljuk a javaslatukat” - fogalmazott Novák; igaz, Weber alapvetően nem az ő álláspontjára volt kíváncsi az ügyben.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a Néppártból háromtagú bizottság ellenőrzi majd, hogy teljesültek e a weberi követelések; ennek fogadására alakult a Varga-Novák-Szájer -féle delegáció, a helyzetet ugyanakkor párbeszédként és nem alá-felé rendeltségként jellemezte az interjúban. Novák Katalin szavaiból kitűnik az is, hogya Fidesz felkészült a pártcsaládból való kiválására. Mint fogalmazott, „megnézzük, mire számíthatunk május után, várhatóan hogyan alakul át a politikai színtér. (...) A kérdés az, melyik lesz az a politikai közösség, ahol a leginkább tudjuk képviselni a magyarok érdekeit” (...)
"Mindenképpen lesz átrendeződés, nagy kérdés, a tagpártok rádöbbennek-e végre, hogy vesztes pálya a balra tolódás. A Néppártnak csak akkor van jövője, ha jobbközép pártszövetség marad. Ha tovább tolódik balra, akkor nekünk nincs helyünk benne."
Novák szerint egyébként sokan a Fidesz győzelmének tekintették, amikor a Néppártban 190 igen és 3 nem voks, valamint 70 tartózkódás mellett döntöttek a párt felfüggesztéséről. Ezt a kommunikációs panelt ismételték itthon  felfüggesztés után a kormányközeli lapok, így a metróban ingyenesen terjesztett Lokál is.