Kiderült, mennyit ad a kormány a kulturális tao helyett

Publikálás dátuma
2018.12.28. 16:36

Fotó: Németh András Péter
„Beépülő jelleggel” kerül a többlettámogatás a 2019-es költségvetési törvénybe.
A tao helyett a költségvetésből nyújt jövőre 37,4 milliárd forint többlettámogatást a kormány az előadóművészeti szervezeteknek – derül ki a Magyar Közlöny legfrissebb számából. Az MTI összefoglalója szerint a kormányhatározatból kiderül, hogy a 2019-es költségvetési törvénybe „beépülő jelleggel” kerül bele az előadóművészeti szervezetek többlettámogatása. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter még október 25-én közölte, hogy a kulturális tao-támogatások terén történt visszaélések miatt új pályázati rendszert hoznak létre. Hozzátette, hogy „a forrásokat a kormány nem tervezi csökkenteni, és az lenne a jó, ha pályázati formában vagy világos szempontok alapján a kormány döntene erről”. Mondott még mást is a miniszter. Egyfelől azt, hogy „a kulturális támogatás nem politikai alapon történik”, másfelől pedig hogy a látványsportok felé érkező támogatásokban „semmilyen visszaélés nem történt”.

Elhunyt Ámosz Oz

Publikálás dátuma
2018.12.28. 15:44

Fotó: Ulf Andersen / AFP/Aurimages
A világhírű izraeli író pénteken, 79 éves korában halt meg.
Meghalt 79 éves korában Ámosz Oz világhírű izraeli író – közölte a Jerusalem Post című izraeli lap online kiadása. Ámosz Oz, a legismertebb kortárs izraeli író, akinek műveit több mint negyven nyelvre fordították le, pénteken hunyt el. Lánya tájékoztatása szerint rákbetegségben halt meg. Az Izraelben a nemzet lelkiismeretének tartott író mind szépirodalmi műveiben, mind esszéiben kitűnt tematikai sokszínűségével és nyelvi virtuozitásával. Ámosz Ozt rendre az irodalmi Nobel-díj várományosai között emlegették, 2007-ben megkapta az Asztúria Hercege díjat. 2010-ben a Budapesti Könyvfesztivál vendége volt, ő vehette át a Budapest Nagydíjat. Magyarul megjelent művei között van a Miháél, Miháél, a Fekete doboz, a Félálom, a Rímek életre, halálra, a Párduc a pincében és minden idők legnépszerűbb izraeli családregénye, a Szeretetről, sötétségről.
„A szeretetről és fényről szóló történet most nagyon sötétté vált. Szomorúság ereszkedett ránk a szombat megérkeztével. Nyugodj békében, szeretett Ámoszunk. Sok örömöt szereztél nekünk”

– búcsúztatta Reuven Rivlin izraeli államelnök a vele ellentétes politikai nézeteket valló írót.

Ámosz Oz 1939-ben Jeruzsálemben, értelmiségi családban született Ámosz Klauszner néven. Litvániai zsidó parasztcsaládból származó apja Vilniusban tanult történelmet és irodalmat, tucatnyi nyelvet beszélt, majd a jeruzsálemi héber egyetemre iratkozott be. Anyja a cári birodalomban, az ukrajnai Rovnóban született, és mielőtt Palesztinába vándorolt volna ki az erősödő antiszemitizmus elől, a prágai Károly Egyetemen hallgatott filozófiát és történelmet. A két európai értelmiségi identitású és kultúrájú fiatal a jeruzsálemi egyetemen szeretett egymásba, de beilleszkedésük a palesztinai életbe nem volt egyszerű. Gyermeküket nem nevelték vallásosnak, s csak egyetlen nyelvet, a hébert tanították meg neki (amit ők sosem beszéltek hibátlanul, egymással oroszul érintkeztek). Ámosz már akkor elkezdett írni, amikor megtanították neki az ábécét, később azt mondta: semmiben nem volt kiemelkedő, csak a mesélésben, ezzel igyekezett lenyűgözni barátait és a lányokat. Tizenkét éves korában, édesanyja öngyilkossága után egy kibucba került és nevét a bátorságot jelentő Ozra változtatta. Egy család örökbe fogadta, így lett mostohatestvére Ron Huldai, Tel-Aviv polgármestere. Oz harminc éven át élt a kibucban, ahol megismerkedett a korai szocialista cionizmussal, s elkötelezett baloldali gondolkodású emberré vált. Első írásai a kibuc újságjában jelentek meg, majd a Davar című lapba írt. Első könyvét 1965-ben adták ki. Amikor kibuctársai megtudták, hogy mivel foglalkozik, heti egy napot biztosítottak neki az írásművészetre, majd amikor My Michael (Mihaél, Mihaél) című könyve 1968-ban bestselleríróvá tette, a közösség három napot is adott neki az írásra. A nyolcvanas években már négy napot írt és kettőt tanított, de szombatonként még mindig dolgozott a kibuc éttermében. Katonai szolgálata után a jeruzsálemi Héber Egyetemen irodalmat és filozófiát tanult, később Oxfordban szerzett mesterfokozatot. Hazatérése után egy kibuc középiskolájában tanított, majd gyermeke asztmája miatt Arad városba költözött. Tevékenyen részt vett az ország közéletében, rendszeresen megjelent a baloldali és békepárti tüntetéseken és gyakran hallatta hangját az emberi jogok és a kisebbségek védelmében.
„Rengetegszer neveztek árulónak, még a legutóbbi időkben is. Úgy gondolom, hogy kiváló társaságba kerültem. A történelem tele van korukat megelőző emberekkel, akiket riválisaik egy része árulással vádolt”

– mondta Oz egy interjúban a közelmúltban a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerint.

Élete utolsó éveiben Tel-Avivban élt és alkotott, ahol felesége és három gyermeke gyászolja.
Szerző
Témák
Izrael Ámosz Oz
Frissítve: 2018.12.28. 17:27

Állami múzeumot csinálnának Törőcsik Mari szülőházából

Publikálás dátuma
2018.12.28. 13:36

Fotó: Népszava
A határozat szerint a cél a „közösségi hasznosítás”, továbbá az integrálás a „muzeális intézmények rendszerébe”.
Állami tulajdonba veszik és „Törőcsik Mari Házzá” alakítják a Kossuth-díjas színésznő szülőházát a Heves megyei Pélyen – vette észre a hvg.hu. A csütörtök késő este megjelent határozat szerint a kormány „tisztelegve Törőcsik Mari színművésznő munkássága előtt” döntött így, és „elsődlegesen az ingatlan ingyenesen történő megszerzésére” törekedne. Az állami tulajdonba vétel után a házat felújítanák és bővítenék, közösségi könyvtárat, valamint diák- és turistaszállást alakítanának ki. A cél a „közösségi hasznosítás”, továbbá az integrálás a „muzeális intézmények rendszerébe”. Megvizsgálják, hogy egy helyi alapítvány képes-e üzemeltetni a létesítményt. Mindehhez központi költségvetési támogatás jár, ám eddig összeget nem nevezett meg a kormány.
Szerző