Esküvőre ment Oroszországba, kém-ügy lett belőle: vádat emelt Moszkva az elfogott amerikai ellen

Publikálás dátuma
2019.01.03. 18:05
A külügyminiszter Paul Whelan elengedését követeli
Fotó: SAUL LOEB / AFP
A karácsony után elfogott egykori tengerészgyalogos elengedését követeli Mike Pompeo, ügyvédje pedig panaszt emelt az eljárással szemben.
Kémkedéssel vádolta meg nyomozó hatóság a Moszkvában december 28-án őrizetbe vett amerikait, Paul Whelant - közölte csütörtökön az Interfax. Az orosz hírügynökség szerint Whelan nem ismeri el az ellene felhozott vádat.
A vádlott ügyvédje a moszkvai városi bíróságnál panaszt emelt az ügyfele elleni eljárás ellen és követelte, hogy óvadék ellenében helyezzék szabadlábra.
Moszkva lefortovói kerületi bírósága december 29-én rendelte el Whelan egy hónapos előzetes letartóztatását. Őrizetbe vételével az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) az óév utolsó napján büszkélkedett el, ám annak körülményeiről semmit sem hozott nyilvánosságra.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szerdán Whelan szabadon bocsátását követelte. Az orosz diplomáciai tárca ugyanezen a napon közölte, hogy az amerikai konzulátus munkatársai találkozhatnak az őrizetessel. A BBC orosz nyelvű szolgálat szerint Whelant szerdán meg is látogatta Jon Huntsman amerikai nagykövet.
Kedden Whelan családja közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta, hogy a 48 éves volt tengerészgyalogos - aki jelenleg egy autóalkatrészeket gyártó michigani cég biztonsági vezetője -, ártatlan, és csupán azért érkezett Moszkvába, hogy részt vegyen egy esküvőn. A családtagok felvették a kapcsolatot az amerikai külügyminisztériummal és kongresszusi politikusokkal is.
Az orosz sajtóban megjelent értesülések szerint Whelant - aki szerintük is egy barátja esküvőjére érkezett Oroszországba - akkor "érték tetten", amikor a Kremlhez közeli Metropol szállodában egy meg nem nevezett orosz biztonsági szolgálat munkatársainak névjegyzékét vette át.

Ukrajna újabb hadihajókat küld a Kercsi-szorosba

Publikálás dátuma
2019.01.03. 14:58

Fotó: GENYA SAVILOV / AFP
Ha nem teszik, azzal elismernék a Krím vizei feletti orosz fennhatóságot - fejtegette Petro Porosenko elnök tanácsadója. Az ukrán flottát ezúttal nemzetközi megfigyelők is kísérik.
Ukrajna arra készül, hogy újabb hadihajókat indít útnak a Fekete- és az Azovi-tenger között a Kercsi-szoroson keresztül - erősítette meg csütörtökön egy televíziós interjúban Jurij Birjukov, Petro Porosenko ukrán elnök és a védelmi miniszter tanácsadója. Ugyanezt mondta Olekszandr Turcsinov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Bizottság (RNBO) titkára tavaly decemberben a BBC ukrajnai kiadásának adott interjújában. A politikus érvelése szerint ugyanis ha Kijev nem indítana több hajót, akkor elismerné Oroszország fennhatóságát a Krím és a Kercsi-szoros fölött, ezt pedig nem teheti és nem is teszi meg.  Turcsinov szavait magyarázva Birjukov kifejtette, hogy a nemzetközi megállapodások értelmében az ukrán hajóknak joguk van akadálytalanul közlekedniük oda-vissza a Fekete- és az Azovi-tenger között.  „Mi pedig ezt folytatjuk is, akár tetszik ez az oroszoknak, akár nem" - szögezte le. Hozzátette: "következő alkalommal nemzetközi megfigyelőket is viszünk magunkkal. Próbáljanak csak még egyszer olyasmit tenni az oroszok, mint legutóbb" - mondta, utalva a november 25-én történt incidensre, amikor az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra a Krím félsziget partjaitól 13-14 tengeri mérföldre, majd elfoglalta őket, a haditengerészeket pedig letartóztatta tiltott határátlépés címén. Az incidenst Kijev katonai agressziónak minősítette.  A novemberben törtétekkel kapcsolatosan a tanácsadó kijelentette: az orosz fél vélhetően arra számított, hogy az ukrán hajók visszalőnek. „Ez esetben ugyanis Oroszország bizonyítani tudta volna, hogy mi agresszívan léptünk fel” - magyarázta.  Birkukov hangsúlyozta azt is, hogy az ukrán hadihajókat nemzetközi vizeken foglalták el. „Vagyis ez nem fedi az oroszok meséjét arról, hogy egyetlen hajónk is megsértette volna a területi vizüket. Ráadásul a Krím területi vizeit? A Krím Ukrajna része. Ezért igen, a hajóink továbbra is közlekedni fognak. Nem mondhatjuk azt, hogy megijedtünk, ezért többet nem indulunk el” - idézi az elnöki tanácsadó szavait az MTI.

Erővel foglaltak földet és vizet

A Krím félszigetet 2014-ben önkényesen csatolta el Oroszország Ukrajnától, amit a világ országainak zöme - beleértve az Európai Unió és a NATO tagállamait - nem ismer el legitimnek. Oroszország viszont a Krím körüli 12 tengeri mérföldes övezetet saját felségvizének tekinti, a Kercsi-szoroson való áthaladást pedig a nemzetközi és az ukrán-orosz kétoldalú megállapodásokkal ellentétesen saját engedélyéhez köti.   Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet - ráadásul nemzetközi vizeken a már Odessza felé visszafordult hajóikra - megsértve ezzel az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros közös használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást Moszkva engedélyhez köti. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.  Kijev az incidenst fegyveres agressziónak minősítette, és Ukrajna tíz megyéjében 30 napra - december 26-ig - hadiállapotot vezettek be, ami a rendkívüli állapot egy formája. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta meg Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot és követelte az ukrán haditengerészek elengedését, akiket jelenleg is Moszkvában tartanak fogva. 
Szerző

Menedéket kért nyugaton, aztán feleségével együtt eltűnt Észak-Korea olasz nagykövete

Publikálás dátuma
2019.01.03. 13:37

Fotó: Chris Jung / AFP
Novemberben családjával kisétált a nagykövetségről a diplomata, azóta semmit sem tudni róla. Állítólag Rómától kért segítséget.
Eltűnt egy észak-koreai diplomata, Jo Song Gil, aki mostanáig mint olaszországi nagykövet dolgozott - írja a Reuters. A dél-koreai parlament egy tagjára hivatkozva írják:
az eltűnés előtt arról cikkeztek az északi rezsim sajtója, hogy a diplomata családjával együtt egy meg nem nevezett nyugati országban kért menedékjogot.

Kim Min-ki a titkosszolgálat tájékoztatása alapján beszélt erről - ugyanakkor Dél-Korea külügyminisztere hivatalosan nem erősítette meg, hogy tudomása lenne az esetről.
Mint a szintén dél-koreai JoongAng portál írja, Jo és családja még novemberben menekült el a követség római épületéből, azóta nincs róluk hír.
Úgy tudják, az olasz kormánytól kért védelmet a 44 éves férfi, aki egyébként egy magas rangú észak-koreai tisztviselő fia lehet.

Az olasz külügy úgy nyilatkozott, minderről semmit sem tudnak. 2018 végén Észak-Korea a szokásos módon jelezte Olaszország felé, hogy új nagykövetet küldenek, mindez "egy teljesen normális eljárás volt" az olasz diplomata szerint.
Szerző