Esküvőre ment Oroszországba, kém-ügy lett belőle: vádat emelt Moszkva az elfogott amerikai ellen

Publikálás dátuma
2019.01.03 18:05
A külügyminiszter Paul Whelan elengedését követeli
Fotó: AFP/ SAUL LOEB
Kémkedéssel vádolta meg nyomozó hatóság a Moszkvában december 28-án őrizetbe vett amerikait, Paul Whelant - közölte csütörtökön az Interfax. Az orosz hírügynökség szerint Whelan nem ismeri el az ellene felhozott vádat.
A vádlott ügyvédje a moszkvai városi bíróságnál panaszt emelt az ügyfele elleni eljárás ellen és követelte, hogy óvadék ellenében helyezzék szabadlábra.
Moszkva lefortovói kerületi bírósága december 29-én rendelte el Whelan egy hónapos előzetes letartóztatását. Őrizetbe vételével az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) az óév utolsó napján büszkélkedett el, ám annak körülményeiről semmit sem hozott nyilvánosságra.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szerdán Whelan szabadon bocsátását követelte. Az orosz diplomáciai tárca ugyanezen a napon közölte, hogy az amerikai konzulátus munkatársai találkozhatnak az őrizetessel. A BBC orosz nyelvű szolgálat szerint Whelant szerdán meg is látogatta Jon Huntsman amerikai nagykövet.
Kedden Whelan családja közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta, hogy a 48 éves volt tengerészgyalogos - aki jelenleg egy autóalkatrészeket gyártó michigani cég biztonsági vezetője -, ártatlan, és csupán azért érkezett Moszkvába, hogy részt vegyen egy esküvőn. A családtagok felvették a kapcsolatot az amerikai külügyminisztériummal és kongresszusi politikusokkal is.
Az orosz sajtóban megjelent értesülések szerint Whelant - aki szerintük is egy barátja esküvőjére érkezett Oroszországba - akkor "érték tetten", amikor a Kremlhez közeli Metropol szállodában egy meg nem nevezett orosz biztonsági szolgálat munkatársainak névjegyzékét vette át.

77 nappal több munka ugyanazért a pénzért - a nők fizetéséért tüntettek Berlinben

Publikálás dátuma
2019.03.18 22:02
"Együtt az egyenlő bérekért"
Fotó: dpa Picture-Alliance / AFP/ BERND VON JUTRCZENKA
A német nők átlagosan 21 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, nyugdíjuk pedig 53 százalékkal kisebb. És így is nagyságrendekkel jobb helyzetben vannak magyar nőtársaiknál.
Elfogadhatatlan, hogy Németországban a nőknek átlagosan 77 nappal többet kell dolgozniuk ugyanazért az éves fizetésért, mint a férfiaknak, a nemek közötti bérszakadékot meg kell szüntetni - hangsúlyozta a német szakszervezeti szövetség (Deutscher Gewerkschaftsbund) vezetője hétfőn Berlinben egy demonstráción, amelyet az Egyenlő Díjazás Napja (Equal Pay Day) alkalmából tartottak. Reiner Hoffmann a szövetségi kormány több szociáldemokrata (SPD) miniszterének részvételével tartott tüntetésen élesen bírálta a kormányt, kiemelte, hogy
a nemek közötti bérkülönbség évek óta nem csökken, mert hatástalanok a nők munkaerőpiaci helyzetének javítására szolgáló törvények.
Franziska Giffey család-, idős-, nő- és ifjúságügyi miniszter további intézkedéseket helyezett kilátásba, szavai szerint a kormány szankciókat vezethet be mindazon nagyvállalatok ellen, amelyek nem határozzák meg, hogy mekkora arányt kell elérnie a nőknek az igazgatótanácsban, vagy nem indokolják meg, hogy miért maradjon ez az arány nulla százalék. Rámutatott: az úgynevezett női kvótáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalatoknál a felügyelőbizottságokat tekintve már átlagosan 31 százalék a nők aránya, az igazgatótanácsokban viszont csak 6 százalék. Elfogadhatatlan, hogy a nők átlagosan 21 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, nyugdíjuk pedig 53 százalékkal kisebb, mondta a miniszter.
Németországban az Egyenlő Díjazás Napja alkalmából más rendezvényekkel, megmozdulásokkal, akciókkal is igyekeztek felhívni a figyelmet a nemek közötti bérkülönbségekre. A kezdeményezők között volt a berlini közösségi közlekedési vállalat (BVG) is, amely egy napra bevezette a női jegy (Frauenticket) intézményét, a nőknek 21 százalékkal olcsóbban, 7 euró (2240 forint) helyett 5,5 euróért kínálta a napijegyet.
Az Egyenlő Díjazás Napja "mozgóünnep", mindig arra a napra teszik, amelyiktől számítva a nők - a férfiakhoz képest - már nem ingyen dolgoznak, hanem pénzt keresnek munkájukkal. Ez Németországban az idén az év 77. napja, március 18. - mutatta ki a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis). Adatai szerint a nők átlagos bruttó órabére 16,59 euró, ami 21 százalékkal kisebb a férfiak 21 eurót kitevő átlagos órabérénél. Az ország nyugati részén az országos átlagot meghaladó mértékű, 22 százalékos az eltérés, a volt NDK területén viszont jóval kisebb az egyenlőtlenség, a bérkülönbség csupán 7 százalékos. Az úgynevezett nemek közötti bérszakadék (Gender Pay Gap) mélysége nem változott lényegesen az utóbbi években, a rendszeres adatfelvétel 2006-os kezdete óta rendre 22 százalék körüli a különbség országos szinten.
A Destatis szerint az eltérés többnyire szerkezeti tényezőknek tulajdonítható, legfőbb oka, hogy a nők jellemzően alacsonyabb bérezésű munkakörökben dolgoznak, és gyakrabban foglalkoztatják őket részmunkaidőben, mint a férfiakat. Ugyanakkor a nők akkor is kevesebbet keresnek, amikor ugyanazt a munkát végzik, mint a férfiak; azonos beosztásban 6 százalékos a fizetéskülönbség. A női kvótáról szóló törvény 2016-ban lépett életbe, a szabály szerint a 2000-nél több embert foglalkoztató tőzsdén jegyzett részvénytársaságoknál, amelyeknél a felügyelőbizottságot a munkavállalói részvétel elve alapján állítják össze, a testületben felszabaduló helyeket kötelező nőkkel betölteni, amíg el nem érik a 30 százalékos arányt. Ez az előírás nagyjából 100 nagyvállalatra vonatkozik.
További 3500 cég - a tőzsdén jegyzett kisebb részvénytársaságok, illetve azok a legkevesebb 500 embert foglalkoztató cégek, amelyek a felügyelőbizottság összetételét tekintve a munkavállalói részvételt előíró jogszabály hatálya alá tartoznak - saját hatáskörben állapíthat meg célokat a női részarány növelésére. Az önkéntes vállalás teljesítését már 2015-ben el kell kezdeni, és nemcsak a felügyelőbizottságban, hanem a menedzsment felső szintjén is, és rendszeresen nyilvános jelentést kell készíteni a folyamat alakulásáról. A fizetések átláthatóságáról rendelkező törvény az idén lépett életbe, azt írja elő, hogy a legkevesebb 200 embert foglalkoztató cégeknél a munkavállaló kérésére tájékoztatást kell adni arról, hogy azonos beosztásban az ellenkező nemhez tartozó dolgozók átlagosan mennyit keresnek.

Nők helyzete Európában: csak jobb hely van Magyarországnál

Nincs európai ország amely rosszabbul teljesítene Magyarországnál a nemek közti egyenlőséget tekintve - derül ki a Világgazdasági Fórum 2018-as jelentéséből. A nemek közötti egyenlőség index a nők gazdasági lehetőségeit, politikai képviseletét, oktatásban való részvételét, valamint az egészségügyi kilátásait veszi figyelembe a globális rangsor összeállításánál. Magyarország 102. a rangsorban a 149 tagú mezőnyből. A lemaradás elsősorban a politikai képviselet hiányában keresendő, írja a kimutatás nyomán a Magyarország a világban blog. A magyarországinál csak hét országban kezdetlegesebb a nők politikai képviselete: Bahrein, Belize, Brunei, Kuvait, Libanon, Omán és Jemen.

Gyújtogató sárgamellényesek és szétvert luxusüzletek miatt korlátozzák a tüntetéseket Párizsban

Publikálás dátuma
2019.03.18 20:41

Fotó: AFP/ ZAKARIA ABDELKAFI
A párizsi rendőrfőnököt is leváltják - ezt az ellenzék kevésnek tartja, a belügyminiszter távozását követelik.
Edouard Philippe francia miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy leváltja a párizsi rendőrfőnököt a francia kormány- és elitellenes sárgamellényes tüntetők hétvégi, erőszakba torkollott megmozdulása miatt, és azt is jelezte, hogy azokon a helyeken, ahol az általuk "ultráknak" nevezett baloldali radikálisok randalíroztak, betiltják a további tüntetéseket.
Michel Delpuech párizsi rendőrfőnököt szerdán váltja a posztján Didier Lallement, aki eddig a délnyugat-franciaországi Nouvelle Aquitaine prefektusa volt. A párizsi rendőrség vezetését az elmúlt hetekben rendszeresen érte az a vád a politikusok részéről, hogy "nem megfelelő utasításokat" ad a rend biztosítására a sárgamellényesek tüntetései során. De a gumilövedék használatáról is heves vita folyik a francia közéletben, miután a francia rendőrök eddig rendszeresen bevetették őket, súlyos sérüléseket okozva. A sárgamellényesek szerint februárig húsz tüntető vesztette el valamelyik szemét.
A negyedik hónapja tartó kormány- és elitellenes megmozdulás 18. tüntetése az elmúlt két hónap békés felvonulásai után ismét a decemberi és januári hétvégekre emlékeztetett. A Champs-Elysées sugárúton összecsapások törtek ki a felvonulók - elsősorban, de nem kizárólag a black bloc taktikával élő fekete ruhás anarchisták - és a rendőrök között. A sárgamellényesek barikádokat emeltek az utak közepén, amelyeket fel is gyújtottak, a csendőrök pedig azonnal könnygázzal és vízágyúval oszlatták a tömeget. Az antikapitalista és rendőrellenes szlogenek skandáló anarchisták megtámadták a luxusmárkák boltjait, betörték a kirakatokat, felgyújtottak egy bankot és egy újságosbódét, a Champs-Elysée hírességek és politikusok által kedvelt luxuséttermeiben pedig a berendezéseket rongálták meg. Összesen 124 üzletet rongáltak meg és 27-et fosztottak ki.
Emmanuel Macron államfővel történő egyeztetését követően a miniszterelnök a hivatalában tartott sajtótájékoztatóján azt is bejelentette, hogy
bizonyos negyedekben, elsősorban a Champs-Elysées sugárút környékén betiltják hétvégénként a megmozdulásokat.
Edouard Philippe azt is bejelentette, hogy "jelentősen" emelkedik a betiltott megmozduláson való részvételt szankcionáló pénzbüntetés összege, a jelenlegi 38-ról 135 euróra. "Nem véletlen, hogy a rendbontók akkor mobilizálódnak ismét, amikor a vita sikerrel zárul. Az emberek párbeszédet akarnak. A rendbontók egyetlen követelése az erőszak, a békés tüntetőknek távolságot kell mutatniuk a rendbontókkal szemben" - fogalmazott a miniszterelnök.
Az államfő szerint "nem véletlen", hogy egy sikeresen lezárt vita végén mobilizálódtak a "rendbontók". Philippe az úgynevezett nagy nemzeti vitára utalt, amelyet január 15-én indított az államfő a sárgamellényesek szociális követeléseiről - vagyis éppen a tüntetéssorozatnak köszönhetően jött létre. A vitában, amelyhez interneten is hozzá lehetett szólni, közel 2 millióan vettek részt és tettek javaslatokat. A vitasorozat zárásaként hétfő este Macron a hivatalában mintegy hatvan közéleti személyiséggel és értelmiségivel vitázik.
A párizsi prefektus menesztését a jobb- és a baloldali ellenzék is kevésnek ítélte meg, és Christophe Castaner belügyminiszter leváltását követelte. A tárcavezetőnek és Bruno Le Maire gazdasági miniszternek egyébként kedden kell számot adnia a szenátus illetékes bizottságai előtt a hétvégi megmozdulások gazdasági következményeiről.

Sárgamellényesek

Bár kezdetben - 2018 novemberében - még csak az üzemanyagadó ellen tiltakoztak, a sárgamellényesek később szociális követelések sorával álltak elő. Ezekből végül egy 40 pontos lista lett. Ebben szerepel többek között a nyugdíjkorhatár leszállítása 60 évre és a minimálnyugdíj 1200 euróra emelése, a fogyatékosoknak járó juttatások megemelése, a hajléktalanság teljes felszámolása, az adórendszer progresszívebbé tétele, a minimálbér 1300 euróra emelése és 15 ezer eurós maximálbér bevezetése (ez utóbbi kb. 4,7 millió forint), a városok körüli bevásárlóközpontok helyett a helyi kis üzletek előnyben részesítése, a nagyvállalatok jelentősebb megadóztatása, a francia ipar védelmében a gyárak külföldre telepítésének megtiltása, a kiküldött munkavállalói rendszer megszüntetése, a menedékkérők jobb ellátása az ENSZ-szel történő együttműködésben, a kiutasított illegális bevándorlók hazaszállítása a származási országaikba, valós integrációs politika bevándorlók a franciává váláshoz, állami tulajdonú ingatlanok magánosításának betiltása, a hétéves elnöki ciklus visszaállítása.
A mozgalom alulról szerveződő, nincsenek vezetői és visszautasítja a hivatalos érdekképviseletet, ajánlják azt akár pártok, akár szakszervezetek. Eredményeik között adócsökkentés és minimálbér-emelés is van, illetve egy hatalmas nemzeti konzultáció elindítása. Ám Macront, aki - többek közt a vagyonadó eltörlésével - a "gazdagok elnökeként" vált ismertté, csak bizonyos mértékig sikerült meghátrálásra bírniuk.