Országos tisztifőorvos: Még érdemes kérni az influenza elleni védőoltást

Publikálás dátuma
2019.01.04. 14:24

Fotó: Shutterstock
Megbetegedések vannak, járvány egyelőre nincs az országban.
Még érdemes kérni az influenza elleni védőoltást a háziorvosoktól – mondta a megbízott országos tisztifőorvos pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. Hozzátette, hogy megbetegedések már vannak, de járvány még nincs az országban. Müller Cecília az MTI tudósítása szerint kiemelte: különösen a rizikócsoportba tartozóknak és az egészségügyi intézményekben dolgozóknak érdemes oltatniuk magukat. Elmondta, hogy a figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentése szerint az 51. héttől 11 ezer megbetegedést regisztráltak. A szakember kiemelte: a különböző krónikus betegségben szenvedőknek, a várandósoknak és a 60 évnél idősebbeknek mindenképpen érdemes kérniük az oltást. A félévesnél idősebb gyerekek számára külön védőoltás áll rendelkezésre. Féléves kor alatt nem ajánlott az oltás, de a családtagoknak érdemes beoltatniuk magukat – tette hozzá. Müller Cecília kiemelte, hogy járvány még nincs, a szakemberek január végére, február elejére prognosztizálják az influenzajárványt. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár arról beszélt, hogy az influenza elleni védekezés legjobb eszköze a védőoltás, és a személyes higiéné követelményének – gyakori kézmosás, fertőtlenítés – fokozott betartása. Mint mondta, az oltással csökkenthető a betegség nyomán kialakuló szövődmények száma, a statisztikák azt mutatják, hogy az oltásokkal felére csökkenthető a kórházi kezelések száma, és 30 százalékkal csökken a halálozás. Az államtitkár szerint fontos lenne, hogy az egészségügyi dolgozók is kérjék az oltást, hiszen így nemcsak magukat, hanem a betegeket is megvédhetik a fertőzés ellen.

1,3 millió oltóanyag áll a legveszélyeztetettebbek rendelkezésére

A Nemzeti Népegészségügyi Központ decemberben közölte, hogy az előző évhez hasonlóan idén is 1,3 millió térítésmentes oltóanyag áll rendelkezésre a rizikócsoportokba tartozók influenza elleni védőoltására. A közleményben azt írták, hogy térítésmentes védőoltásra jogosultak a 60 évesnél idősebbek, továbbá többek között azok a fiatalabbak, akik légúti, keringési és immunrendszeri betegségben szenvednek, a várandósok, a hat hónaposnál idősebb, de háromévesnél fiatalabb csecsemők és gyerekek, azok, akik valamilyen krónikus betegségben szenvednek, valamint az egészségügyben és a szociális területen dolgozók. Azoknak is javasolt az oltás, akik nem jogosultak térítésmentes védőoltásra, ők a patikában, orvosi rendelvény ellenében juthatnak oltóanyaghoz. Tudatták, hogy az influenzajárvány általában januárban éri el Magyarországot, a védettség pedig az oltást követő két hét alatt alakul ki. Az oltást évente kell kérni, mivel a vírus minden évben változik, ezért az előző évi vakcinák nem adnak védettséget. 

Szerző

Január 11-én vesznek végső búcsút Kósa Ferenctől

Publikálás dátuma
2019.01.04. 14:16

Fotó: Czimbal Gyula / MTI
A Kossuth-díjas filmrendező december 12-én, életének 82. évében hunyt el.
Január 11-én, pénteken 15 órakor vesznek végső búcsút Kósa Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendezőtől, volt országgyűlési képviselőtől, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjától a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozójában – közölte a köztestület pénteken az MTI-vel. Kósa Ferenc december 12-én, életének 82. évében hunyt el. A rendezőt az MMA, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és a Magyar Filmművészek Szövetsége saját halottjának tekinti – olvasható a gyászjelentésben. A filmrendező legjelentősebb munkái között van főiskolai diplomamunkája, az 1956-os eseményeket forradalomnak nevező, ezért évekig betiltott Tízezer nap, amely a legjobb rendezés díját nyerte el az 1967-es cannes-i nemzetközi filmfesztiválon. Fontos filmjei közt tartják számon többek között az Ítélet, a Feldobott kő, a Nincs idő, a Hószakadás, A mérkőzés vagy a József Attila önéletírása alapján készült Öngyilkosság, és A másik ember című műveket. Ellenzéki értelmiségiként Kósa Ferenc részt vett az 1985. évi monori és az 1987 szeptemberi lakiteleki tanácskozáson. 1990-2006 között az MSZP országgyűlési képviselője volt, nevéhez fűződött egyebek mellett a filmtörvény gondozása.
Szerző
Témák
Kósa Ferenc

Meglepő: a korábbinál kevesebb TAO-pénz mehet a látványsportokra

Publikálás dátuma
2019.01.04. 13:15

Fotó: Molnár Ádám
Az elmúlt időszakhoz képest nagyjából felére, legfeljebb évi 50 milliárd forintra csökken a támogatás. A labdarúgás nagy vesztes lehet, bár kiskapuk azért előfordulhatnak.
Nem haladhatja meg az 50 milliárd forintot a 2019/2020-as támogatási időszakban a látványcsapatsportok TAO-támogatása – szúrta ki a 24.hu a december végén megjelent Magyar Közlönyben a miniszterelnök aláírásával közzétett kormányrendeletből.

Mindezt azért tűnik kellemetlennek az érintett kiemelt sportágakra – labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, jégkorong, vízilabda, röplabda – nézve, mert 2016-ban 113,2 milliárdos, de még 2017-ben is 93,6 milliárdos volt a keret (a 2018-as adatok még nem ismertek). A felső határ bevezetésével egyidőben egy másik változás is jön, az összeget ugyanis előre elosztják az egyes sportágak között. A szövetségeknek január 15-ig kell beadniuk fejlesztési programjukat a sportért felelős Emberi Erőforrások Minisztériumának, amelyet tájékoztatniuk kell arról is, mekkora összeget szeretnének saját sportáguknak az elérhető 50 milliárdból. A Kásler Miklós vezette tárca február 15-ig teszi közzé a kormány elosztásról szóló határozatát.

Bár várhatóan továbbra is a labdarúgás lesz a legnagyobb kedvezményezett,
szinte biztos, hogy a focicsapatoknál is szűkebbre kell húzni a nadrágszíjat,

hiszen a sportág 2016-ban 41, 2017-ben pedig 37,5 milliárdhoz jutott a TAO-programból, márpedig ezek a számok elérhetetlennek tűnnek, ha 6 sportágnak kell majd osztoznia maximum 50 milliárdon. Információink szerint a nagy klubokat is váratlanul érte a bejelentés, és egyelőre nem tudni, hogyan kezelik majd az esetleges forráskiesést.

Közben létrejön egy új minőségbiztosítási (benchmark) rendszer is, amelyben rögzítik, hogy egyes jogcímeken mennyi támogatást lehet maximum jóváhagyni. Ezen kívül a sportszövetségi elnökségek is meghatározhatnak fejlesztési prioritásokat, ez alapján is dönthetnek az egyesületek kérelmeiről. Az Emmit vezető miniszter ugyanakkor a sportági döntéshozók kérésére egyedi esetben eltekinthet a benchmark-rendszerben rögzített összeghatároktól – vagyis a rendszerben várhatóan továbbra is lesznek "egyenlők és egyenlőbbek".

Szintén fontos változás, hogy miközben a keretösszeg csökken, szélesítik annak felhasználási lehetőségeit. Bekerült a rendeletbe ugyanis, hogy a sportszervezetek sportcélú ingatlanok üzemeltetésére is hívhatnak le támogatást.
Azaz a stadionok fenntartása is finanszírozható lesz e forrásból,

amire várhatóan lesz is igény, hiszen a közelmúltban Szombathelyen és Diósgyőrben is adtak át úgy új stadiont, hogy nem volt üzemeltetője, mert senki nem látta úgy, hogy gazdaságosan tudná működtetni a létesítményt – ami a bajnokság nézőszámait elnézve nem is csoda.

A jogszabályban számos egyéb módosítás is helyet kap, ezek szinte kivétel nélkül a pénz felhasználásnak szigorítását, az ellenőrzés lehetőségeinek szélesítését jelentik. Mint ismert, a kulturális TAO-t megszüntették, miután a kormány úgy ítélte meg, hogy a pénz jó részét egyszerűen "lenyúlják". Valószínűsíthető, hogy a sportban is akadnak hasonló rendszerszintű visszaélések, ám amíg a művészeknél teljesen kivezették ezt a fajta állami támogatási formát, addig a sportban egyelőre módosításokkal próbálják hatékonyabbá tenni a közpénz felhasználását.
Szerző
Frissítve: 2019.01.04. 13:19