Tavaly egymillió jegyet váltottak magyar filmekre a mozikban

Publikálás dátuma
2019.01.04. 20:38
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock
A legtöbben Herendi Gábor Valami Amerika 3 című vígjátékára voltak kíváncsiak.
Több mint egymillió nézőjük volt a magyar filmeknek a hazai mozikban 2018-ban, a legsikeresebb alkotás Herendi Gábor Valami Amerika 3 című vígjátéka volt 372 ezer nézővel – közölte a Magyar Nemzeti Filmalap pénteken az MTI-vel. A közlemény szerint a decemberben bemutatott, Goda Kriszta rendezésében készült BÚÉK című film mindössze három hét alatt mintegy 160 ezer nézőt csábított a mozikba. Nagypál Orsi első mozifilmjét, a Nyitva című párkapcsolati dramedy-t több mint 54 ezren nézték meg. Az Oscar-díjas Nemes Jeles László Napszállta című alkotására közel 50 ezren váltottak jegyet. Jelentős siker volt Ujj Mészáros Károly thrillere, az X – A rendszerből törölve; Lengyel Balázs első mozifilmje, a Lajkó - Cigány az űrben című szatíra és Milorad Krstic akció-thrillere, a Ruben Brandt, a gyűjtő. A 2017-ben bemutatott filmek közül tavaly is jelentős nézettséget ért el A Viszkis című Antal Nimród-film (327 ezer nézőből 2018-ban 57 ezer) és az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről című Enyedi Ildikó-film (138 ezer nézőből 2018-ban 47 ezer). A Filmalap által indított digitalizálási és filmfelújítási program részeként számos régi magyar klasszikus is újra moziforgalmazásba került 2018-ban, köztük Az én XX. századom című, első Enyedi Ildikó-film; Várkonyi Zoltán klasszikusa, az Egri csillagok és Bacsó Péter kultfilmje, A tanú. A régi magyar filmek össznézettsége a mozikban 2018-ban meghaladta a 45 ezret. A közlemény kitér arra is, hogy 2018-ban a klasszikus és új magyar alkotások nézettsége az országos elérésű televíziókban meghaladta a 26 milliót. Kiemelkedő eredményt értek el A Viszkis, a Pappa Pia, a Valami Amerika 3, a Coming out, A martfűi rém és a Dumapárbaj című Filmalap-támogatással készült alkotások. 
Szerző

Szabad út jogi korlátok nélkül: minden 1948-ban elhunyt alkotó életműve jogdíj fizetése nélkül használható

Publikálás dátuma
2019.01.04. 13:00
Kipling: A dzsungel könyve zenés játékként a Pesti Színház színpadán
Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Január elsejével, a védelmi idő lejártával szabadon, jogdíj fizetése nélkül használhatjuk fel számos író, költő, zeneszerző, képzőművész és rendező műveit.
Kozma Lajos, a szecesszió magyar képviselője, Lehár Ferenc, Zerkovitz Béla operettkomponista vagy épp a dadaista képzőművész Kurt Schwitters munkássága is szabadon felhasználhatóvá vált ez év elejétől. A szerzői jog az Európai Unió tagállamaiban, így hazánkban is a szerző életében és a halálát követő hetven évben védi a műveket, eszerint mostantól minden 1948-ban elhunyt alkotó életműve jogdíj fizetése nélkül használható, s különböző változatokban átdolgozható. A védelmi idő az elsősorban zenei művek esetében a hangfelvétel tulajdonosát, illetve minden közreműködő előadóját érinti. A szerzői jog a hetven év elteltével készült különféle feldolgozásokat, a megfilmesítéseket, reklámokba való beemeléseket, illusztrációkat, aktualizált, s újragondolt művek alkotóit szintén védi, ugyanakkor az eredeti mű szerzőjének névjoga nem jár le. Januártól a közkincs részét képezik a már említett művészek mellett Markovits Rodion író, újságíró, hadifogoly-regény író, Hamvas József filozófus, író, Szederkényi Anna író, hírlap- és drámaíró munkássága. Felhasználhatóak továbbá Bíró Lajos Oscar-díjra is jelölt, Londonban élt magyar származású író, forgatókönyvíró és Emery Roth (Róth Imre) magyar származású amerikai építész – a New York-i San Remo ház tervezője – alkotásai.
Charlie Chaplin A párizsi nő című, 1923-ban készült filmjét sem védi már szerzői jog
Fotó: CRITERION COLLECTION
Bár a nemzetközi téren helyenként más szabályozások szerint kezelik a szerzői jogi kérdéseket – Amerikában a jelenleg hatályos jog szerint az adott mű megjelenésétől kilencvenöt évig, vagy a szerző halálától számított hetven évig véd a jog –, szintén elismert szerzők munkái váltak elérhetővé. Beleértve Agatha Christie, Edith Wharton, Virginia Woolf, Rudyard Kipling, P. G. Wodehouse, D. H. Lawrence, E. E. Cummings, Marcel Proust vagy épp Charlie Chaplin egyes műveit. Közkinccsé vált Claude McKay jamaikai-amerikai költő, író, a harlemi reneszánsz képviselője, Szergej Mihajlovics Eisenstein filmrendező, valamint Arshile Gorky absztrakt expresszionista festőművész munkássága is. Egyes szakértők szerint negatív hatása is lehet a művek korlátlan elérhetőségének, az eredetihez méltatlannak vélt feldolgozások miatt, illetve mert szemben áll a kiadók érdekeivel. Mások az adott szerzők és alkotásaik ismertebbé válásáról, és a körülöttük kialakult érdeklődés növekedéséről, valamint nagyobb eladásokkal érvelnek. És azzal, hogy a feldolgozások, és a korábban született művekből inspirálódó alkotók előtt olyan út nyílhat meg, amely izgalmas, fontos új művészeti alkotások születését teszi lehetővé.
Szerző
Témák
szerzői jog

A bűnöstől óriásplakátokon át az Egy napig

Publikálás dátuma
2019.01.04. 10:00

Melyek voltak a legfontosabb produkciók, mit néztünk, hallgattunk, olvastunk 2018-ban? Szakmai és személyes élmények az összegzésben. A mai művészeti ág a film.

A legfontosabb magyar filmes teljesítmény 2018-ban

Hegedűs Bálint forgatókönyvíró Nehéz kiemelni egyetlen filmet az idei magyar filmes termésből. Az Egy napot nagyon szerettem a megrázó őszinteségéért, A Ruben Brandtot az elképesztő kreativitásáért, A Rossz verseket a szívéért, és ha szabad mondanom egy saját munkát is, az X - A rendszerből törölve című filmet a bátorságáért. Pataki Ági producer A személyes érintettségen túl is (egyik producere vagyok) Szilágyi Zsófia Egy nap című filmjét tartom az idei év legfontosabb filmes teljesítményének. Az INKUBÁTOR program (elsőfilmesek számára kiírt pályázat) keretein belül készült, alacsony költségvetésű film, mely az idén Cannesban Fipresci-díjat kapott és jelölt volt az Európai Filmakadémia Év Felfedezettje címre. Főszereplője, Szamosi Zsófi, számos fesztiválról elhozta a legjobb női alakítás díját. Báron György esztéta Három elsőfilm! Csuja László: Virágvölgy, Schwechtje Mihály: Remélem legközelebb sikerül meghalnod és Szilágyi Zsófia: Egy nap. Kerekes Vica színésznő Lajkó – Cigány az űrben. Komédia, de másként. Úgy hiányzott már, mint egy falat kenyér! Nálam nyert, mivel mert! Nem állt be a díszsorba és ez engem boldoggá tesz. Lengyelt többet!! Sopsits Árpád filmrendező Nekem három magyar film volt fontos: A Sunset, a Genesis, és az Egy nap, de egyik sem tetszett maradéktalanul: Egyikben sem éreztem igazi újdonságot vagy felfedezést, sem mondanivalójában, sem előadásmódjában. Tehát a magyar film szempontjából ezt az évet nem tartom túl jónak.

A legnagyobb meglepetés, illetve hollywoodi csalódás 2018-ban

Hegedűs Bálint Nagy hatással volt rám a Három óriásplakát Ebbing határában, és bár a gyerekeimnek nagyon tetszett, csalódás volt a Víz érintése. Pataki Ági Volt egy igazi meglepetés 2018-ban, egy elsőfilmes svéd rendező, Gustav Möller filmje, A bűnös. Egy film, ami a hiányból kovácsol erényt. A Sicario 2 nagy csalódás volt, az első rész után pedig nagyon vártam a folytatást. Báron György Pozitív meglepetés: Orson Welles: The Other Side of the Wind. Csalódás nem ért, mert nem voltak nagy várakozásaim. Ha egyetlen ilyen (nem-)csalódást mégis meg kell neveznem: Spike Lee: BlackKklansman – Csuklyások. Kerekes Vica Nagy meglepetés A bűnös című film! Elsőfilmes rendező mestermunkája. Egy szoba, egy színész, egy eset és ennyi. Ennyi?! Jó a könyv, jó a rendező és jó a színész! Nincs benne tűzijáték, fanfárok, meg dobok és mégis hatalmasat szól. Nem volt nekem csalódásom 2018-ban, mivel csak jó filmekre ültem be... elárulom, hogy a 80 százalékuk magyar film volt;) Èljeeeeeen. Sopsits Árpád A legnagyobb meglepetés: A három óriásplakát Ebbing határában, és a CinefFest győztes Dán film, A bűnös. Hollywoodi csalódás nem ért, mert egyáltalán nem néztem olyan típusú filmeket.

Mozik kontra Netflix

Hegedűs Bálint Egyértelmű, hogy moziba megyek. Pataki Ági Netflixet, de semmilyen tv-t sem nézek. Imádok moziba járni, ha rajtam múlna, minden filmet először moziban forgalmaznék. Egyszerűen féltem a mozit a Netflixtől. Báron György Mozi! Nagy vásznon, közönséggel, jó minőségben. Kerekes Vica Mozi! Mozi! Mozi! Teljes izgalom minden egyes alkalom, ha moziba megyek. S én, mint néző üldögélek, a széken a színésznő pihen bennem, ezt tudja a vászon. Ez egy csoda. Sopsits Árpád Azt gondolom, hogy én alapvetően mozi párti vagyok, mert a közös élmény semmivel nem pótolható. Ugyanakkor a Netflixen keresztül több ember megszólítható és olcsóbb. Valahogy ez majd kiforrja magát, és lehet olyasmi lesz, mint a populáris zene viszonya a komoly zenéhez. De lehet, hogy tévedek.

Szinkronosan vagy feliratosan szeret jobban külföldi filmet nézni?

Hegedűs Bálint Eredeti hanggal, felirattal nézem, ha van módom rá. Pataki Ági Legszívesebben csak feliratos filmeket néznék, hiszen a nyelv vagy a szereplők hangja épp úgy hozzátartozik az élményhez, mint a kép vagy a megjelenés. Kár megfosztani a nézőket a komplex élvezettől a szinkronnal, bármilyen jó is az. Itt az ideje, hogy az elmúlt évtizedek elkényelmesedett nézőit visszaszoktassák a teljes élményhez és a fiatalokat pedig ne szoktassák rá a kényelemre. Báron György Kizárólag felirattal. A soundtrack a film szerves része, nélküle nem azt a filmet látom, amit az alkotói megálmodtak.   Kerekes Vica  Egyértelmű, hogy feliratos film... a színészeket a hangjukkal együtt akarom élvezni! Sopsits Árpád Én abszolút felirat párti vagyok, mert szeretem a színész eredeti érzéseinek, indulatainak az adott vizuális környezetben való megszólalását. Ráadásul a magyar szinkron színvonala annyira leromlott, hogy élvezhetetlenné tesz egy csomó jó filmet.

Alkotó, akitől bármit megnézne

Hegedűs Bálint Fábri Zoltán a magyarok közül. A Filmarchívum idén készítette el a kedvenc magyar filmem, az Ötödik pecsét digitálisan felújított verzióját. Sokadszorra is katartikus élmény. Alfonso Cuarón az Ember gyermeke után nálam már nem tud hibázni. Pataki Ági Vannak alkotók, akiktől bármikor bármit, újat és régit szívesen megnézek, akik mindig érdekesek és mindig érvényesek. Ilyenek például Tarr Béla és Michael Haneke filmjei. Báron György Roy Andersson, Cristi Puiu, Tarr Béla. Kerekes Vica Nekem a Szászok valahogy nagyon bejönnek, Attila és János filmjei után dalolok, pedig nem tudok. Sopsits Árpád Még mindig Lars von Trier, és talán a Cohen-testvérek, mert mind formailag, mind tartalmilag tudnak nekem meglepetést okozni. 
Témák
film