Összeomlott Theresa May stratégiája

Publikálás dátuma
2019.01.09. 20:58

Fotó: Jack Taylor / Getty Images
Az Egyesült Királyságban a bukmékerek jóslataira akkor is odafigyelnek, ha nem egy sportesemény esélyeinek meghatározásáról van szó. Ezért is keltett nagy feltűnést: a Betfair fogadóiroda már 65 százalékos esélyt lát arra, hogy az ország egyáltalán nem lép ki az Európai Unióból.
Mindez azután történt, hogy Theresa May stratégiája súlyos vereséget szenvedett a parlamentben. A miniszterelnök azzal érvelt az Európai Unióval megkötött, s a kilépés részleteit taglaló megállapodás mellett, hogy Nagy-Britanniának súlyos gazdasági és pénzügyi nehézségekkel kell szembenéznie, ha nem fogadják el azt és megegyezés nélkül kell távoznia az országnak az EU-ból. Ez esetben ugyanis – közölte – 25 százalékkal csökkenhet a font értéke, ami a fogyasztói árak akár 30 százalékos emelkedését eredményezheti. Bár a brit gazdaságra szakértők szerint valóságos armageddon várhat egy esetleges „no deal” esetén, a törvényhozás talált egy kiskaput: egy kedden elfogadott törvény értelmében, ha nem születik megállapodás, a parlamentnek is szavaznia kell arról, hozzájárul-e egy „no deal” nélküli kilépéshez. Mivel a parlament maradáspárti, ez lényegében azt is jelenti, kizárt, hogy a britek megegyezés nélkül távozzanak. A keddi szavazás során 20 konzervatív képviselő is a miniszterelnök ellen fordult, ami ismételten jelzi, mennyire törékeny May helyzete saját pártján belül is. A bomba azonban majd a január 15-én esedékes parlamenti szavazás során robban, amikor a parlament az EU-val kötött megállapodásról szavaz. A törvényhozás szerdán folytatta a vitát e kérdésről, ez várhatóan pénteken zárul majd. Theresa May számára ez az utolsó esély arra, hogy meggyőzze a képviselőket arról, az ő megállapodása még a legkisebb rossz. Amennyiben jövő héten a képviselők igent mondanának az előterjesztésre, akkor március 29-én a britek gond nélkül távoznának az EU-ból. Már most látható azonban, lényegében semmi esély sincs a megállapodás elfogadására, amelyről tavaly decemberben egyszer már elhalasztották a szavazást. Ez esetben Londonnak 21 napja van arra, hogy közzé tegye további terveit. Négy forgatókönyv jöhet szóba. A brit kormány megbuktatása és előrehozott választás kiírása, újabb Brexit-népszavazás, megállapodás nélküli kilépés, azaz hard Brexit, amitől nem ódzkodnának a toryk keményvonalasai, valamint a kilépés elhalasztása és új tárgyalások a Brexit-feltételeiről. Ez utóbbival azonban egy súlyos gond van: Brüsszel jelezte, szívesen segít Maynek, de lényegi változásra nem hajlandó az eredeti dokumentumhoz képest. Az örök vitakérdés az Írország és Észak-Írország közötti határ sorsa. Dublin jelezte, semmi esetre sem hajlandó e kérdésben engedni. Stephen Barclay brit Brexit-ügyi miniszter azt közölte, nem tervezik a március végére tervezett kilépés elhalasztását. Ehhez képest a Daily Telegraph úgy értesült, a londoni kormány három képviselője is arról tudakozódott Brüsszelben, miként valósítható meg a halasztás. Ez egyébként csak úgy lehetséges, ha London ezt kérvényezi, ezután mind a 27 tagállamnak külön-külön kell döntenie róla. Az Európai Tanács 50. cikke írja le egy tagország esetleges kilépésének menetét.

Orbán tusnádfürdői pártfogoltja a flamand szélsőjobb egyik listavezetője

Publikálás dátuma
2019.01.09. 20:52

Fotó: Twitter / Dries Van Langenhove
A 25 éves fiatalembert tavaly kizárták a genti egyetemről, miután egy dokumentumfilm feltárta, hogy rasszista, antiszemita és idegengyűlölő, akárcsak az általa vezetett szervezet.
A szélsőjobboldali Flamand Érdek párt egyik tartományi listavezetője lesz a májusi belgiumi szövetségi parlamenti választásokon a neonáci Pajzs és Barátok nevű flamand ifjúsági szervezet alapítója. Dries Van Langenhove arról ismert Magyarországon, hogy társaival együtt tavaly Tusnádfürdőn találkozott és fotózkodott Orbán Viktorral. “Ha változást akar Belgium, akkor álljon fel és harcoljon!” — mondta a miniszterelnök a vendégnek, aki egy videót is megosztott Facebook oldalán a találkozóról.
A 25 éves fiatalembert tavaly kizárták a genti egyetemről, miután egy dokumentumfilm feltárta, hogy rasszista, antiszemita és idegengyűlölő, akárcsak az általa vezetett szervezet. Sokkolta a belga társadalmat, hogy kiderült: a Pajzs és Barátok tagjai beszivárogtak vezető politikai erők — köztük például a kormányt alkotó flamand nacionalisták (NVA) — ifjúsági szervezetébe. A párt azonnal elhatárolta magát tőlük és tisztogatásba kezdett.
A radikális és nacionalista Flamand Érdek azonban tárt karokkal fogadta őket. A párt a politikai paletta jobbszélén helyezkedik el, egyetlen demokratikus erő sem hajlandó összefogni vele. Ellenzi a bevándorlást, jelszava az “Első a mi népünk!”, és Flandria függetlenségét követeli. Az Európai Parlamentben képviselői egy frakcióban ülnek a szélsőjobbal, többek között a Le Pen vezetette Nemzeti Tömörülés, az olasz Északi Liga és az osztrák Szabadsápárt tagjaival. A jelenlegi előrejelzések szerint a májusi szövetségi parlamenti választásokon a Flamand Érdek megerősödhet. A pártvezetés nagy reményeket fűz Dries Van Langenhove jó szerepléséhez.

Szíriát visszafogadnák az arab államok

Publikálás dátuma
2019.01.09. 20:27
Bassár el-Aszad szír elnök. A kép idén májusban, egy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélésen készült. Fotó: Mik
Libanon, Irak és Jordánia közös tervezetet nyújtott be az Arab Ligának Szíria újrafelvételéről.
"Le kell szögeznünk, hogy Aszad megnyerte a háborút. De a békét még nem" - fogalmazott még múlt évben egy rádióinterjúban találóan Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter. Az már azonban biztos, hogy Szíriából nem Észak-Koreához hasonló remeteállam válik, a kitaszított szír elnököt lassanként visszafogadja a nemzetközi közösség. Kezdve a szomszédsággal, az arab államokkal, melyek máris látványos gesztusokkal nyitottak Damaszkusz felé. Ennek legutóbbi lépéseként sajtóértesülések szerint szerdán Libanon, Irak és Jordánia közös tervezetet nyújtott be az Arab Ligának Szíria újrafelvételéről. A lépést Egyiptom is támogatja, kedden Számeh Sukri külügyminiszter már arról beszélt, bizonyos intézkedések - például a politikai rendezés - után elképzelhető Szíria visszafogadása. Az eredetileg 22 tagú, arab államokat tömörítő szervezet még 2011-ben zárta ki Szíriát a kormányellenes tüntetések brutális vérbe fojtása miatt. Közben a katari kötődésű Middle East Eye szakportál meg nem erősített forrásokra hivatkozva ugyancsak arról írt, hogy nemrégiben az izraeli hírszerzés, a Moszad igazgatója, Mosszi Cohen titokban találkozott Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emirátusok és Egyiptom tisztségviselőivel, hogy megvitassák a Közel-Kelet ügyeit. A megbeszélésen állítólag ugyancsak arról döntöttek, hogy ideje normalizálni a viszonyt Damaszkusszal. A lépéstől nem remélik, hogy Bassár el-Aszad megszakítja a kapcsolatokat Iránnal, de azt igen, hogy a perzsa állam befolyása csökken. Történtek már konkrét lépések is: az Egyesült Arab Emirátusok december végén már újra is nyitotta nagykövetségét a szír fővárosban, nem sokkal később pedig Bahrein is bejelentette, követi a példáját. Ennél is jelképesebb volt azonban, hogy múlt év végén 2011 óta először ismét egy arab állam vezetője, Omar el-Basír szudáni elnök Szíriába látogaott. A Nyugat ugyanakkor még nem igazán helyesli a közeledést, az Európai Unió is arra figyelmeztetett, hogy korai még visszafogadni Szíriát az Arab Ligába.
Szerző