Léptek a civilek a Miskolc környéki levegő szennyezettsége miatt

Publikálás dátuma
2019.01.10. 14:30

Fotó: Draskovics Ádám
A kormányhivataltól kérték a jelenlegi levegőminőségi terv soron kívüli felülvizsgálatát.
A Sajó-völgy hazánk, sőt egész Európa egyik legszennyezettebb levegőjű területe: az uniós határértékeket jócskán meghaladja az apró részecskék koncentrációja, emiatt szükség lenne egy olyan levegőminőségi tervre, amely hatékony, kikényszeríthető intézkedéseket és rövid határidőket tartalmaz a szennyezés csökkentésére – közölte honlapján a Levegő Munkacsoport. Mint írják, a Sajó-völgye levegőminőségi tervét legutóbb 2016-ban vizsgálta felül a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal.
„A levegő szennyezettsége azóta sem javult, sőt a fűtési időszakban gyakorlatilag folyamatosan meghaladja az egészségügyi határértéket, sokszor azok többszörösét is eléri”

– emelték ki.

Mivel úgy vélik, hogy a jelenlegi levegőminőségi terv nem tartalmaz elegendő konkrét, határozott és betartatható intézkedést a légszennyezés érdemi csökkentésére, a Levegő Munkacsoport, a miskolci Zöld Kapcsolat Egyesület és egy itt élő magánszemély – a ClientEarth (Ügyfél a Föld) nevű nemzetközi környezetjogi szervezet támogatásával és a Környezeti Management és Jog Egyesület (EMLA) jogi segítségével – a kormányhivataltól kérte a terv soron kívüli felülvizsgálatát.
A civilek kérelmükben felhívták a figyelmet arra, hogy a levegőminőségi terv intézkedési javaslatai nem elégségesek az illegális lakossági égetések mielőbbi visszaszorítására, pedig ezek a rendkívül egészségkárosító égetések a Sajó-völgyben a fűtési szezon idején mindennaposak, és a nyári időszakban sem szűnnek meg.
„Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai szerint hazánkban több mint tizennégyezer ember veszti életét idő előtt a légszennyezés miatt. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, rengeteg megbetegedés, kieső munkaidő és komoly életminőség-romlás is a rossz levegőminőség számlájára írható. Mindannyiunk érdeke tehát, hogy a hatóságok olyan terveket dolgozzanak ki, és olyan intézkedéseket írjanak elő, amelyek rövid időn belül és érdemben javítanak a jelenlegi helyzeten”

– közölte Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

Hozzátette: nemzetközi példák bizonyítják, hogy vannak jó intézkedések és meg is valósíthatóak, ha megvan a politikai akarat.
Szerző

A jégtörő hajók készenlétben állnak a Tiszán

Publikálás dátuma
2019.01.10. 14:29

Fotó: Üveges Zsolt
A jégtorlódás szempontjából veszélyes folyószakaszokat a vízügyi szakemberek fokozottan ellenőrzik.
Bár még csak néhány centi vastagságú a zajló és part menti jég a Tiszán, és a meteorológiai előrejelzések szerint a jégzajlás mértékének csökkenése várható, a jégtörő hajók december közepe óta készültségben vannak Szegeden – írja a Délmagyar. Kádár Mihály, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig) műszaki igazgatóhelyettese a portállal közölte: a Jégvirág V. és Jégtörő IV. jégtörő hajó a vonatkozó belügyminisztériumi utasításnak megfelelően 2018. december 15-től melegen tartva és időszakosan járatva üzemképes állapotban a Szegedi Medencés Kikötőben lévő állomáshelyén vesztegel. Az igazgatóhelyettes elmondta, hogy a román vízügyi hatóság legfrissebb, szerdai tájékoztatója alapján a Maros felső romániai szakaszán, Arad és Nagylak között 10–60 százalékos jégzajlás, illetve parti jég is megfigyelhető. A jégvastagság 1–4 centiméter közötti. A Maros magyarországi szakaszán jelenleg 50–90 százalékos a jégzajlás, itt a jég vastagsága 3–8 centiméter közötti. A Tisza Maros-torok és a déli országhatár közötti szakaszán 30–50 százalékos a jégzajlás, a Maros-torok felett Csongrádig a folyó jégmentes. A jég vastagsága a zajló szakaszokon 3–6 centiméter. A jégtorlódás szempontjából veszélyes folyószakaszokat a vízügyi szakemberek fokozottan ellenőrzik.
Szerző

Sok volt a teherautó, péntektől súlykorlátozást vezetnek be két főúton

Publikálás dátuma
2019.01.10. 14:12
Illusztráció
Fotó: Németh András Péter / Népszava
Megvédik Csornát a 85-ös és 86-os főúton érkező jelentős teherforgalomtól, derül ki a a Magyar Közút Nonprofit Zrt. közleményéből. Kerülni az M85-ösön lehet majd.
A közlemény szerint ezután 20 tonnánál nehezebb járművek nem hajthatnak át a Rédicstől Mosonmagyaróvárig tartó 86-os főút 148-as és 153-as, illetve a Győrt és Sopront összekötő 85-ös főút 24-es és 29-es kilométerszelvényei között.
A szakemberek tehergépkocsival behajtani tilos jelzéseket helyeznek ki, amelyek az áruszállítókra, illetve a mezőgazdasági vontatókkal felszerelt járművekre nem vonatkoznak. A 20 tonnánál súlyosabb járművek az M85-ös csornai elkerülő szakaszát használhatják korlátozás nélkül a jövőben.
A korlátozás célja, hogy Csorna lakott területét védjék a járművek okozta környezeti hatásoktól, emellett fontosnak tartják a teherautóktól való tehermentesítést is, amely az M85-ös út elkerülő szakaszának megépítésével együtt valósul majd meg.