Bombafenyegetés – Bírósági épületeket ürítettek ki Németországban

Publikálás dátuma
2019.01.11. 11:27

Fotó: AFP/WichmannTV
Erfurtban már befejezték a kutatást és nem találtak robbanószert, így a bírósági dolgozók hamarosan folytathatják a munkájukat.
Bombafenyegetés miatt több bírósági épületet is kiürítettek pénteken Németországban: egy ismeretlen feladótól a potsdami, a magdeburgi, az erfurti, a wiesbadeni és a kieli tartományi bírósághoz is fenyegetés érkezett e-mailen. A Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaság jelentése szerint Potsdamban – Brandenburg tartomány fővárosában – egy egész épületegyüttest kellett kiüríteni, amelyben a tartományi bíróság mellett több további igazságszolgáltatási szerv működik. A helyszínt robbanószer keresésére kiképzett kutyákkal kutatják át a tűzszerészek. Az RBB szerint Erfurtban már befejezték a kutatást, robbanószert nem találtak, így a bírósági dolgozók hamarosan folytathatják munkájukat. Hozzátették, hogy az utóbbi hetekben más bíróságokat is megfenyegettek robbantással, és ezek az esetek rendre vaklármának bizonyultak.
Szerző

Kémkedéssel gyanúsítják a Huawei egyik lengyel vezetőjét

Publikálás dátuma
2019.01.11. 11:12

Fotó: NICOLAS ASFOURI / AFP
Három hónapos előzetes letartóztatásba helyeztek egy kínai és egy lengyel férfit. Állítólag a Huawei lengyelországi székhelyén is házkutatást tartottak.
Kémkedés gyanújával őrizetbe vettek Lengyelországban egy lengyel és egy kínai állampolgárt, a bíróság pénteken három hónapra előzetes letartóztatásba helyezte őket – közölte a kormány egyik illetékese. A lengyel titkosszolgálatokat felügyelő miniszterhelyettes, Maciej Wasik a PAP hírügynökséggel tudatta: a kínai férfi egy nagy elektronikai cég által alkalmazott üzletember, a lengyel pedig „a kiberkereskedelem köreiben ismert személy”. A lengyel közszolgálati hírtelevízió (TVP Info) hivatalosan meg nem erősített közlése szerint Veijing V. kínai állampolgár a Huawei informatikai és mobil távközlési konszern lengyelországi részlegének egyik igazgatója. A lengyel gyanúsított, Piotr D. 2011-ig a lengyel belbiztonsági hivatal (ABW) tisztje volt. Wasik az ABW nagy sikerének minősítette a fejleményeket, és elmondta, hogy a két gyanúsított után már hosszabb ideje nyomoztak, és kedden vették őrizetbe őket. A titkosszolgálatokat felügyelő miniszter szóvivője, Stanislaw Zaryn közölte: az összegyűjtött bizonyítékok szerint a két férfi a kínai titkosszolgálatnak kémkedett, tevékenységükért tíz évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A gyanúsítottak nem ismerték be bűnösségüket, és elutasították, hogy vallomást tegyenek.

Házkutatás a Huawei lengyelországi székhelyén

A TVP Info úgy értesült, hogy kedd reggel az ABW átkutatta mindkét gyanúsított házát, és iratokat, adatokat foglaltak le a Huawei lengyelországi irodáiban, valamint Piotr D. legutóbbi munkahelyein – az Orange francia tulajdonú telekommunikációs cégnél, valamint a lengyel Elektronikus Távközlési Hivatalban. Felidézték, hogy Piotr D.-nek az ABW-tól való távozását annak idején az egyik híres lengyelországi korrupciós ügy, a több magas rangú tisztségviselőt, valamint a Hewlett Packard és az Oracle amerikai informatikai cégek lengyelországi menedzsereit is érintő, úgynevezett informatikai botránnyal hozták összefüggésbe. Magával Piotr D.-vel szemben azonban vádat ez ügyben soha nem emeltek. Veijing V. a pekingi Nemzetközi Tanulmányok Egyetemén végzett lengyel szakosként. 2006 óta az észak-lengyelországi Gdanskban dolgozott a kínai főkonzulátuson, 2011-ben pedig a Huawei alkalmazta, és Lengyelországba irányította, a cég termékeinek a közszférában való értékesítésével bízták meg. A TVP Info értesülése szerint jelenleg nem rendelkezik diplomáciai státusszal.

Számos bírálat érte az utóbbi időben a Huaweit

A Huawei az utóbbi időben Csehországban is kiváltotta a titkosszolgálatok érdeklődését, ahol biztonsági kockázatnak minősítették a kínai cég technológiáit, és ilyen értelemben nyilvánosan figyelmeztetést adtak ki azok használatával kapcsolatban. Milos Zeman cseh államfő csütörtökön bírálta a cseh titkosszolgálati intézmények vezetőségét, szerinte a jelentésük nem hiteles, az ügy nyomán pedig Kína válaszintézkedéseket készíthet elő Csehország ellen. Az amerikai kormány tavaly novemberben a Huawei gyártotta eszközök használatának elkerülésére kérte az Egyesült Államok szövetségeseit, azt hangoztatva, hogy Washington a kínai cég eszközeit kiberbiztonsági fenyegetésnek tekinti. December 7-én Andrus Ansip, az Európai Bizottság digitális egységes piacért felelős biztosa is úgy nyilatkozott, hogy az Európai Uniónak (EU) aggódnia kell a Huawei kínai távközlési óriásvállalat és más kínai technológiai cégek miatt, mert azok kockázatot hordoznak az unió iparára és biztonságára nézve. Ezt az állítást a Huawei következetesen visszautasítja. Svéd távközlési szolgáltatók december közepén jelezték, hogy egyikük sem kíván lemondani a kínai Huawei Technologies mobil hálózati berendezéseinek a használatáról a nemrégiben felmerült biztonsági aggodalmak miatt. December 6-án az amerikai hatóságok kérésére Kanadában letartóztatták Meng Van-csout, a Huawei globális pénzügyi igazgatóját, a kínai távközlési óriásvállalat alapítójának lányát. Sajtóértesülések szerint a kényszerintézkedés az Irán ellen bevezetett amerikai szankciók megsértésével hozható összefüggésbe. A letartóztatás heves tiltakozást váltott ki Peking részéről, és megtorlásként őrizetbe vettek Kínában két kanadai állampolgárt.

Frissítve: 2019.01.11. 13:32

Lukasenka megint vihart kavart

Publikálás dátuma
2019.01.11. 10:30
A belarusz és az orosz elnök láthatóan jól megvan egymással, de a háttérben sok a feszültség
Fotó: GRIGORY SYSOEV / SPUTNIK
Fehéroroszország elnöke cáfolta, hogy egyesülni akarna Oroszországgal. Az viszont tény, hogy a nagy testvér nélkül létezni is alig tud.
Fehéroroszország elnöke mindig szolgál meglepetésekkel. Alekszandr Lukasenka legutóbb azzal a kijelentésével kavart némi vihart, hogy az integráció elmélyítésének ürügyén Moszkva Oroszországhoz akarja csatolni Belaruszt. Az Interfax orosz hírügynökség beszámolója szerint orosz újságíróknak tartott minszki sajtótájékoztatóján adott hangot e véleményének. „Értem én ezeket a célzásokat: kaptok olajat, de rajta csak, verjétek szét az országot és lépjetek be Oroszország kötelékébe” - mondta. Kemény szavak és hogy nyomatékot adjon nekik, többször megismételte, érthetetlennek tartja, hogy nem számolnak a hazai és a nemzetközi következményekkel és visszhanggal. Lukasenka felidézte, szemrehányásokat kap amiatt, hogy az ország hat közigazgatási egysége még mindig nem készült fel az egyesülésre. Eddig az egyesülés híveként tartották számon az elnököt, és ma sem tagadja meg korábbi álláspontját. Azt a meggyőződését hangoztatja azonban, hogy az integrációnak nem a kulisszák mögötti machinációk eredményeként kell megtörténnie, csak lépésről lépésre haladva kell valósíthatják meg az eredetileg meghatározott célokat.  Lukasenka kizárja annak a lehetőségét is, hogy hazájával ugyanaz történjen, mint Ukrajnával. Úgy véli, Belaruszban csak egy őrült választaná ezt az utat. Az Ukrajnával való összehasonlítás nem véletlen. Fehéroroszország is az orosz olajtól függ. Gazdasága Moszkva segítsége nélkül egyszerűen összeroppanna. Lukasenka pedig Ukrajna példáján megtanulhatta, hogy a nyugati országok segítsége sem menthetné meg a gazdasági csődtől és a bukástól. Ő csak addig érdekes a nyugati világ számára, ameddig részt vesz az Oroszország elleni játszmákban, még ha roppant óvatosan is teszi ezt, soha nem átlépve azt a határt, amely szakadáshoz vezetne. Még a már idézett, kritikus hangvételű sajtókonferencián is szükségesnek tartotta leszögezni: Belarusz és Oroszország szövetsége hatalmas vívmány, s a kapcsolatokat semmiféle olajproblémák nem szakíthatják meg. Problémák és ellentétek azonban vannak és ezek nemrég elég markánsan napvilágra is kerültek. Lukasenka hiába cáfolja, hogy a függetlenség elnyerése óta 100 milliárd dollárt áldozott hazájára Moszkva, közismert, milyen nagyvonalú olajárral számolnak az oroszok, amikor Fehéroroszországról van szó. Az elnök ezt azzal igyekszik  ellensúlyozni, hogy az orosz támogatás hitel formájában jelentkezik, csakhogy ezért országa nagyobb árat fizet, mintha a Nemzetközi Valutaalaptól, az IMF-től kapná. Az orosz adózási manőverek miatt Belarusz több mint tízmilliárd dollár veszteségre számíthat 2024-ig. Ezek pedig még Lukasenka szerint is aláássák a két ország szövetségét. Azzal vádolta az orosz vezetést, hogy az olajárak meghatározásakor a korábbi megegyezések betűjét és szellemét is megsértik. Az oroszországi Karélia kormányzójával találkozva más miatt panaszkodott. Azt nehezményezte, hogy Oroszország megakadályozza néhány belarusz termék bevitelét. Figyelmeztetett, országa más piacok felé fordulhat. A legutóbbi euroázsiai gazdasági tanácskozáson Lukasenka összetűzött  Putyinnal is. Arról beszélt, hogy míg a fehérorosz felhasználóknak 130 dollárba kerül ezer köbméter gáz, addig az oroszoknak mindössze 70-be. Erre válaszolta azt az orosz elnök, hogy ha a fehéroroszok piaci árat fizetnének, akkor nem 130, hanem 200 dollár lenne a tarifa. Utóbb Lukasenka bocsánatot kért Putyintól, amiért nem zárt ajtók mögött beszélte meg fenntartásait. Bár a fehérorosz elnök szerint a bocsánatkérés kölcsönös volt. Mivel a nézeteltérések fennmaradtak, december 29-én egy újabb három és fél órás megbeszélésen Putyin és Lukasenka mindenekelőtt igyekezett olyan látszatot teremteni, mintha nagy baj azért nem történt volna. Ha a két ország egyesülése nincs is napirenden, minden halad az integráció elmélyítése felé. A fehérorosz elnök által leginkább sérelmezett orosz adó módszereket illetően viszont nem létek előre. Ugyanígy függőben maradt sok gyakorlati kérdés rendezése is. Ezen az sem változtat, hogy Lukasenka újév alkalmából szalonnát és négy zsák válogatott krumplit ajándékozott Putyinnak. Ez csak a mosolydiplomáciát segítheti.  
Szerző