Letaglóz és felröpít a tízparancsolatról szóló előadás a Radnótiban

Publikálás dátuma
2019.01.12 13:00

Fotó: Dömölky Dániel
Megrázó és egyben felemelő előadást rendezett Sebestyén Aba a Radnóti Színházban Székely Csaba új darabjából a 10-ből. Olyan mint egy fájdalmas zenemű, nem enged el, magában tart sokáig.
Úgy látszik a bűn problematikája slágertémává lett a mai magyar színházi életben. Lépten-nyomon olyan előadásokkal találkozhatunk ahol ez kerül a fókuszba. Évekkel ezelőtt, amikor még Alföldi Róbert vezette a Nemzetit, felkértek drámaírókat, hogy írjanak olyan művet, melyet a tízparancsolat valamelyike ihlet. Született is néhány, mindenki választhatott kedvére egyet a tíz közül. Székely Csaba új drámája, a 10 valamennyit, illetve az összes megszegését számba veszi, nem hagy ki egyet sem. A produkció teljes játékideje, vagyis a csaknem három és fél óra alatt a színpadon jelen van mind a tíz szereplő. A kivetítőn, egyébként is fontos eszköz a kamera, sorban jelennek meg egymás után a parancsolatok és mindegyikhez kapunk egy történetet. Ahogy haladunk előre úgy kapcsolódnak össze. Olyan az egész, mint egy kirakós játék, mindig újabb darab kerül egymáshoz, hogy a végén kirajzolódjon a teljes kép. A történetek egymásba nyúlnak, keresztezik egymást, mint ahogy a bűnök is. Az erdélyi Székely Csaba a Bánya trilógiájával lett népszerű kortárs szerző nálunk is. Azóta több drámát is írt, mindegyik hangvételében benne van a nyers, kendőzetlen, önkritikus tónus, ugyanakkor ezek a művek nem állnak meg a felszínen, igyekeznek a mélyre törni. Így van a 10-zel is. Az előadásban elmondott történetek bármelyikünkkel előfordulhatnak, mint ahogy a felvázolt bűnök is ismerősek. És a tétjük is, az életben maradás. El is hangzik a darab végén: „Anyám azt mondta, nincs a Földön ember, akit ne lenne miért szánni. Meg azt is mondta: a legszánnivalóbb az, aki mások számára nyűggé válik. Még egy tárgy is szánnivaló, amikor ki kell dobni. Hát még egy ember. Hogy miért? Mert mindennek élete van, amit szeretnek. Tárgynak, embernek, mindennek. És aminek élete van, az megérdemli, hogy éljen.” Igen, életben akarunk maradni, közben pedig bűnösökké válunk. Lehet, hogy ez az életben maradás feltétele? Sebestyén Aba, aki Székely Csaba első darabját a Bányavirágot rendezte több díjjal elismerten először Marosvásárhelyen, majd később a Nemzetiben is, most a 10-ből egy rendkívül hatásos, szívbe markoló szertartásjátékot vitt színre, úgy hogy közben megtartotta a történetek szikárságát, drámaiságát és az élességét. Kapott hozzá egy rendkívül erős csapatot. Tíz nagyszerű színészt: Vilmányi Bennetettet, Pál Andrást, Martinovics Dorinát, Kováts Adélt, az egyetemista Márfi Márkot, Sodró Elizát, Lovas Rozit, László Zsoltot, Schneider Zoltánt és Tóth Ildikót. Valamennyien végig bírják erővel és „csapatban” és „egyéniben” is mindig képesek rátenni még egy lapáttal. Fontos közreműködő a két zenész: Rozs Tamás és Wágner-Puskás Péter (Zeneszerző: Cári Tibor). Ahogy a színészek összekötik a különböző parancsolatokat, olyan mint egy oratórium. Az előadás pedig egyszerre letaglóz és felröpít. Az évad kiemelkedő teljesítménye. Info: Székely Csaba 10 Radnóti Színház Rendezte: Sebestyén Aba

Öröm és boldogság

Marosvásárhely legfiatalabb független színházi társulata, a 3G Színház nyílt célja, hogy a megoldandó társadalmi problémákra irányítsa a figyelmet, a Székely Csaba által jegyzett Öröm és boldogság Ándi Gherghe rendezésében pedig épp az egyik legfontosabb tabutémát dolgozza fel: az erdélyi homoszexuálisok helyzetét. Az előadást ma ötkor és nyolckor láthatják a Szkénében. A két előadás között hétkor beszélgetést rendeznek az alkotókkal. 

Frissítve: 2019.01.12 13:29

Béres-csepp történelmi sebekre

Publikálás dátuma
2019.03.24 21:10

Fotó: Médiaklikk
Az idősebbek közül többen is találhatnak olyanokat a tágabb ismeretségi körükben, akik egykor Béres József kisvárdai háza előtt álltak sorba, mert híre ment, hogy az agrobiológus, biokémikus olyan csodaszert talált fel 1972-ben és osztogat ingyen, ami gyógyítja a rákot. Ha a rákot nem is gyógyítja, immunerősítőként, roborálószerként növelheti a túlélési esélyeket. A nyomelemeket, ásványi anyagokat tartalmazó Béres-csepp miatt feltalálóját 1975-ben kuruzslással vádolták meg. Pedig a szer mégsem felcímkézett desztillált víz: 1978-ban végül gyógyhatású készítményként kerülhetett forgalomba, majd 2000-ben hivatalosan gyógyszerré nyilvánították. A földijei által egyszerűen csak Józsi bácsinak hívott kutatót 2002-ben tüntették ki Széchenyi-díjjal tudományos munkásságáért és küzdelmes életéért. Több könyv, film, színdarab is készült az életéről – Kósa Ferenc filmrendező már az 1970-es években ütközött emiatt a cenzúrával −, legutóbb pedig egy négyrészes tévésorozat született Gyöngyössy Bence rendezésében, amelynek első epizódját szombat este mutatta be a Duna Televízió. A film épp a fentebb említett, jellemző képpel indul: hosszú sor áll Béres József háza előtt, amikor megérkezik a rendőrség, hogy letartóztassa, miközben ő a fürdőszobájában töltögeti cseppeket. A flashbackeket előszeretettel alkalmazó film a különböző idősíkokat váltogatva, mozaikszerűen mutatja be Béres József pályafutását, és jellemét. A főszerepet alakító Gáspár Tibor alakításában egy végtelenül elhivatott, örökké gondolkodó, jóakaratú és csodálatra méltóan kiegyensúlyozott karakternek látjuk, már-már földre szállt angyal, aki Gáspár Tibornak köszönhetően mégis hús-vér figura. Az már nem a színművészen múlt, hogy Béres egy-egy megszólalása inkább tűnik egy bölcseleti könyv vagy egy tanmese egy-egy mondatának. Bár néha túlságosan is steril a környezet – a korabeli kocsik fényezése úgy csillog, mintha veterán autók találkozójáról érkeztek volna −, a történelmi képeslapokat, az ötvenes, hatvanas, hetvenes éveket (vissza)látva mégis hálás lehet a néző. Akárcsak a karakterek árnyalt ábrázolásáért: pártitkár és pártitkár között is óriási különbségek voltak. Jellemző: Béres Józsefnek voltak támogatói, ám épp egy olyan pártember tett neki keresztbe, aki 1956-ban még lincselésre bujtogatott – és Béres volt az, aki ebben az útját állta. (Tacitus tollára való történet.) A Cseppben az élet színészgárdája igen erős, Für Anikó alakítása elképesztően jó Béres testvérének szerepében.  INFÓ: Cseppben az élet, 1. rész Rendező: Gyöngyössy Bence Március 23., Duna Televízió 

Barbra Streisand már elnézést is kért, amiért mentegetni próbálta Michael Jacksont

Publikálás dátuma
2019.03.24 16:06
Barbra Streisand az idei Oscar-gálán
Fotó: AFP or licensors/ VALERIE MACON
Egy napja még úgy tűnt, a 76 éves színész- és énekesnőt - bár elhiszi, amit mondanak - nem hatja meg, ami a popsztár áldozataival történt. Most jelezte: szerencsétlenül fogalmazott.
Barbra Streisand még szombaton a Times magazinnak nyilatkozta, hogy a Michael Jackson által elmondásuk szerint molesztált gyerekek "végül is nem haltak bele" a történtekbe. Mint mondta, a popsztárnak megvoltak a maga "szexuális vágyai", a 10 év körüli fiatalok pedig örültek, hogy vele lehetettek - idézi fel a 24.hu. A kétszeres Oscar-díjas színésznő tehát nem úgy védte meg Jacksont, ahogy sokan mások, jelesül, hogy nem hiszi el, amit az áldozatok állítanak a nemrég bemutatott dokumentumfilmben, hanem úgy tűnt, nem kételkedik szavaik hitelességében, ám még így sem az énekest hibáztatta. Talán éppen utóbbi miatt gerjesztettek különösen nagy hullámokat a mondatai, amit látva egy nappal később máris visszakozott:
"Mélységesen sajnálom, ha a Michael Jacksonra és az áldozataira vonatkozó, szerencsétlenül megválogatott szavaimmal fájdalmat vagy félreértéseket okoztam,
mert a nyomtatásba kerülő szavak nem fejezik ki a valódi érzéseimet. Nem akarom semmibe venni a traumákat, amiket ezek a fiúk kénytelenek voltak átélni" - mondta most a 76 esztendős Streisand, hozzátéve, csodálja Wade-et és Jamest, amiért kiálltak az igazságukért.

Mint ismert, a 2009-ben elhunyt Michael Jackson hozzátartozói és ügyvédei tagadják a magyarul Elhagyni Neverlandet címmel bemutatott, a popikon feltételezett pedofil tetteit az áldozatok szemszögéből bemutató dokumentumfilmben elhangzott vádakat.
Frissítve: 2019.03.24 16:14