Robert Fico;Szlovákia;elnökválasztás;

2019-01-12 09:45:00

Véget ért a Fico-korszak Szlovákiában

Március 16-án választ köztársasági elnököt Szlovákia. Az ország politikáját hosszú ideig meghatározó Robert Fico nemcsak, hogy nem indul, politikai parkolópályára is kerül.

Robert Fico nélkül indult el a szlovák elnökválasztási kampány. A legutóbbi választás nagy vesztese, a Jan Kuciak újságíró tavalyi meggyilkolása utáni tüntetéshullám nyomán lemondani kényszerült volt miniszterelnök ugyanis alkotmánybírónak készül. Hogy mi vagy ki késztette erre az önkéntes félreállásra Szlovákia erős emberét, az egyelőre nem derült ki. Az ugyan kétségtelen, hogy a tavalyi újságírógyilkosságot követő politikai válság igencsak megtépázta minden kormánypárt, így a Fico vezette szociáldemokrata Smer népszerűségét is, ám ez a jelek szerint nem mindenkit egyformán érint. Ha például az ugyancsak Smer politikus Miroslav Lajcák külügyminiszter indulna a megmérettetésen - legalábbis a közvélemény-kutatások szerint - jó eséllyel meg is nyerhetné azt. De Lajcák néhány napja hivatalosan is visszautasította a jelöltséget, Fico pedig a párt másik nagy, nemzetközi tekintélynek örvendő politikusának, Maros Sefcovicnak ajánlotta fel a Smer államfő-jelöltségét. Az Európai Bizottság szlovák alelnöke, aki az ősszel még az európai szocialisták Spitzenkandidatjaként minden régióbeli testvérpárt támogatását megnyerte, majd visszalépett a holland Frans Timmermans javára, egyelőre néhány nap gondolkozási időt kért.

Sok ideje valóban nincs, hiszen Andrej Danko házelnök csütörtökön hivatalosan bejelentette a választás időpontját. A megmérettetés március 16-án lesz, a második fordulót, amennyiben szükség lesz rá, két héttel később, március 30-án rendezik meg. A jelölések január 30-án éjfélkor zárulnak, a kampány viszont, amely valójában tavaly nyár óta zajlik, már hivatalosan is megkezdődött. A Smernek így nincs vesztegetni való ideje, amennyiben Sefcovic mégsem mond le brüsszeli tisztségéről, valakit igen gyorsan elő kell húznia a cilinderből. Ez viszont a három nagyágyú – Fico, Lajcák és Sefcovic – hiányában nem lesz egyszerű feladat.

Államfőnek bármely szlovák állampolgár jelöltetheti magát, aki állandó lakhellyel rendelkezik az országban, és a választás napjáig betölti legalább a 40. életévét. Feltétel még, hogy összegyűjtse az induláshoz szükséges 15 parlamenti képviselő vagy 15 000 állampolgár támogató aláírását. Ezt már tizenhatan megtették, köztük két magyar jelölt, a Smerrel és az SNS-el kormányzó Híd-Most elnöke, Bugár Béla, illetve a 2010 óta parlamenten kívülre szorult etnikai alapú Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke, Menyhárt József.

Az esélyek egyelőre nem mérhetők reálisan mindaddig, míg a Smernek nincs jelöltje és a házelnök Andrej Danko nem dönt. A mára konzervatív jobbközép párttá szelídült, egykoron Jan Slota vezérletével szélsőségesen nacionalista, magyarellenes SNS elnöke saját közlése szerint január végéig határoz arról, indul-e. Danko ugyanis népszerű politikus Szlovákiában, és ha a Smernek sikerül jelöltségre bírnia Sefcovicot, ő is második fordulós esélyes. (Danko esélyeit rontja, hogy tegnap a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem akadémiai szenátusának bizottsága plágiumnak minősítette a politikus kisdoktori dolgozatát. A plágiumgyanú hónapok óta borzolja a szlovák közvéleményt, Dankó mindeddig tagadott.) Ha egyikük sem indul, Bugár Béla bejuthat a második fordulóba, ám a jelöltlista lezárása nélkül nem lehet esélyeket latolgatni.

Az egyre erősödő szélsőjobb és populista tábor több sztárjelölttel állt elő, mint például a volt főbíró, egykoron zsidózó smeres kulturális miniszter, ma függetlenként induló Stefan Harabin és a neonáci Marián Kotleba. Ha egyikük visszalépne a másik javára, akkor igen tekintélyes, akár 15-20 százalékot is összeszedhet a szélsőjobboldali jelölt.

Bárki legyen is végül a Smer választottja, úgy tűnik, komoly változást hoz az eddig Robert Fico által fémjelzett szlovák szocialista politikába. Fico sohasem lépett át teljességgel az Orbán Viktor-féle az EU mélyebb integrációját ellenző, illiberális, szélsőségesen migrációellenes táborba, de mindig a határon egyensúlyozott. Az eddig szóba került Smeres politikusok - így Lajcák és Sefkovic is - viszont elkötelezett demokraták és EU-pártiak.