321,24 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.01.14. 08:34
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon hétfő reggel: az euróhoz és a japán jenhez képest gyengült, de a dollárral és a svájci frankkal szemben erősödött - írta az MTI.
Az euró 321,24 forinton forgott reggel hét órakor, 6 fillérrel emelkedett a közös európai pénz árfolyama a péntek esti 321,18 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 279,85 forintról 279,77 forintra, a svájci franké pedig 284,60 forintról 284,51 forintra gyengült.
A jent 2,5876 forinton jegyezték, szemben a péntek esti 2,5814 forinttal.
Az euró 1,1480 dolláron forgott, az árfolyam kissé erősödött a péntek esti 1,1477 dollárhoz képest. 
A svájci frankhoz képest 0,02 százalékkal drágult a közös európai fizetőeszköz, 1,1288 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9832 frankot kértek, 0,08 százalékkal gyengült a dollár. A jenhez képest 0,40 százalékkal gyengült a dollár, hétfő reggel 108,10 jent ért.
Frissítve: 2019.01.14. 09:46

A kormány már nem szedi a tranzakciós illetéket, de a bankok még mindig megfizettetik azt

Publikálás dátuma
2019.01.13. 17:25
Illusztráció
Fotó: Népszava
20 ezer forint alatti utalásokért január 1-től már nem kér százalékot azok összegéből az állam. Ám míg a terhet tovább adták a pénzintézetek ügyfeleiknek, a könnyítéssel már nem ilyen nagyvonalúak.
2019. január 1-jétől változik a pénzügyi tranzakciós illeték szabályozása, írja a Portfolio.hu: 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül az azok összegével arányos eddigi 0,3 százalékos pénzügyi tranzakciós illeték alól.
Bár az illetéket közvetlenül a bankoktól szedi be az állam, a terhét a gyakorlatban az ügyfelekre terhelik a pénzintézetek. A bankok részéről logikus lépés lenne, hogy így most ők is elengedjék az ügyfeleikkel fizettetett átutalási díjat - amely jórészt egyébként is a tranzakciós illetékkel egyezik meg -, legalább a 20 ezer forint alatti tranzakciókra. Ám, mint az a portál tíz bank hirdetményeit böngészve megállapította, ezt nem mindenki lépte meg.
A hirdetmények alapján a tranzakciós illeték továbbra is változatlan formában terhelésre kerül a következő bankoknál:
  • Erste Bank,
  • Gránit Bank,
  • Sberbank,
  • UniCredit Bank
Nem egyértelmű a helyzet két banknál:
  • Az OTP Banknál csökkent az átutalások díja, de megmaradt, és ez nem egyértelműen a jogszabály hatása.
  • A CIB Bank hirdetményében akcióként szerepel a könnyítés, csak az idei év végéig.
Az alábbi bankok pedig egyértelműen elengedik az illetéket a mostani könnyítésnek megfelelően:
  • Budapest Bank
  • Raiffeisen Bank
  • MKB Bank
  • K&H Bank
Az állam egyébként így is komoly bevételt szerez ebből az adóból: az előirányzat 2018-ban 204 milliárd volt a költségvetési törvényben, míg 2019-ben 228 milliárd forintot várnak az alacsony összegű utalások illetékének elengedése ellenére is. A bankok a szeptember végéig tartó 12 hónapos időszakban összesen 523 milliárd forint bevételre tettek szert az elektronikus pénzforgalomból - igaz, ennek nagyjából két-ötöd részével a költségvetést duzzasztották.
Szerző

Nem kérnek a túlórából a kereskedelmi cégek

Publikálás dátuma
2019.01.12. 09:00

Fotó: Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.
Miközben a nagy üzletláncok fogékonyak a szakszervezetnek a túlórakeret emelését elvető javaslatára, az autógyárak hallgatnak.
Továbbra is jótékony homály övezi, kinek a céljait szolgálhatja valójában a túlórakeretek megemelését lehetővé tévő törvénymódosítás. A szakszervezetek kezdettől tiltakoznak ellene, és most úgy tűnik: a cégek sem igazán kívánnak élni az évi 400 órányi túlmunka elrendelésének lehetőségével. A Spar Magyarország például a minap bejelentette: az érvényes kollektív szerződésben szereplő évi 300 túlórán nem emelne. Erről megállapodást is aláírtak a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével (KASZ). Maczelka Márk, a kereskedőlánc kommunikációs vezetője érdeklődésünkre közölte: dolgozóik aggódni kezdtek a túlórakeret-emelés miatt. A megállapodás így az ő megnyugtatásukat is szolgálta. Megjegyezte: a Sparnak nem állt szándékában kihasználni a 400 órát. Dolgozóik többségének túlóraszáma eddig sem érte el az évi 300 órát. Az elmúlt évek során béremelésekkel és hűségprogrammal eredményes rendszert dolgoztak ki munkavállalóik megtartására, amivel a cserélődési arány két év alatt 39 százalékról 26 százalékra mérséklődött. A többi nagy kereskedelmi üzletlánc is fogékony a KASZ túlórakeret emelését elvető javaslatára. A megállapodástervezetet az érdekképviselet mintegy 80 cégnek küldi el a napokban. Eddig 4 nagyvállalattal – köztük a Tescóval – tárgyaltak, és közel állnak az aláíráshoz. Csütörtökön pedig egy újabb multinak adták át a tervezetet – tudtuk meg Karsai Zoltántól, a KASZ elnökétől. Bár ez esetben az aláírás esélyét csak 50-50 százalékra tette, úgy látják, a többi vállalkozásnál alapvetően nem növelnék a túlórákat. A szakszervezeti vezető szerint a kereskedelemben más módon, például munkaerő-kölcsönzéssel igyekeznek pótolni a dolgozók - főként a karácsonyi és a húsvéti ünnepek idején égető - hiányát. A túlóratörvény ugyanakkor nem is annyira a kereskedelemnek, mint inkább az iparnak - azon belül is az autógyáraknak - jöhet kapóra. Sokan már a módosítás benyújtásakor e német vállalkozásokat vélték felfedezni az elképzelés mögött. Bár a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara visszautasította a feltételezést, tény, hogy az iparban több mint 25 ezer üres álláshely van. A már bejelentett, javarészt autógyárakat érintő, több ezer milliárdot kitevő beruházási tervek a jegybank számításai szerint további 15 ezer fővel növelik a munkaerőigényt. A termelőcégek ugyanakkor már eddig is - gyakran a megengedett kereteket is túllépve - túlóráztatással próbálták meg orvosolni a munkaerőhiányt. Korábban a Népszava is megírta: az ipar területén őszre kimerülnek a törvényes túlórakeretek. Akadnak olyan munkavállalók, akik évi 650-800 órányi túlórával „büszkélkednek”. A cégek mindezt a munkaidő-nyilvántartás kozmetikázva leplezik, a túlórapénzt pedig különböző bónuszok formájában fizetik ki. Valószínűleg ezekre a jelenségekre gondolhatott Orbán Viktor, amikor a csütörtöki rendhagyó kormányinfón azt mondta: azért volt szükség a Munka törvénykönyvének módosítására, mert rengeteg ember szenved attól, hogy különféle stikliket kell alkalmaznia, ha többet akar túlórázni. Arra persze, hogy valamit csak a törvények kijátszásával lehet megtenni, nem feltétlenül a legalizálás a megfelelő válasz. A túlóráztatásnak ugyanis nem véletlenül van felső korlátja, hiszen még a munkavállalók is hajlamosak az önkizsákmányolásra a pénzkereset reményében, de ez könnyen az egészségük rovására mehet. A magyar munkavállalók egészségügyi helyzete már így is a legrosszabb az Európai Unióban. A korai iskolaelhagyók számában is élen járunk: ezért maradt le jelentősen a hazai termelékenység. A gazdaságnak nem pusztán több dolgozóra, hanem több magasan képzett munkaerőre volna szüksége – mondta lapunknak Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke. A miniszterelnök arról is beszélt: hosszú távon biztosítottnak látja a dolgozók 4,5-5 milliós számát, s közben szokásos módon elutasította a bevándorlást. Vértes András szerint azonban csökkenő születésszám mellett lehetetlen 5 millió főre bővíteni a foglalkoztatottak körét. Orbán Viktor azt is leszögezte: egyelőre nincs napirenden a túlóratörvény módosítása. Vértes András ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: a kormány alapvetően mindig abból indul ki, hogy jól dolgozik, és ha döntéseit felháborodás övezi, nyíltan nem hátrál meg. Csendben azonban olykor módosít. Nem zárható ki, hogy a túlóratörvénnyel is ez történhet majd.

Az autógyárak kitérnek

Megkérdeztük a hazai autógyárakat: szándékoznak-e emelni a túlórakereteket, átlagosan mennyit túlóráznak munkavállalóik, illetve hány betöltetlen álláshelyük van. Megkeresésünkre egyedül a Mercedes reagált. A Mercedes-Benz kecskeméti gyára 2018-ban is teljes kihasználtsággal működött - írták. Termelési okokból előfordul, hogy túlórát rendelnek el. Ezt minden alkalommal a kollektív szerződésben meghatározottak betartásával teszik, a munkavállalók pedig a Munka törvénykönyvének megfelelő pótlékokban részesülnek, havi elszámolás alapján. Mindebből az, emelik-e idén a túlórakereteket, nem derül ki. A cég erről jövő hétre ígért részletesebb tájékoztatást Az Új Egyenlőség csütörtök esti, a túlóratörvényt tárgyaló rendezvényen pedig azért nem jelentek meg az autóipari vállalatok vezetői, mert „nem akartak politikai kérdésekben állást foglalni”.

Miskolcon beruház a Bosch

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken újabb 14 milliárd forintos beruházást jelentett be a német Bosch-konszern miskolci autóipari gyárában, amelyhez a kormány 2,65 milliárd forint támogatást nyújt. Tavaly 98 nagyberuházást jelentettek be a társaságok 1380 milliárd forint értékben. Ezekhez a kormány 135 milliárd forint támogatással járul hozzá. MTI

Szerző
Frissítve: 2019.01.12. 09:18